Intel: itt az újabb kínai projekt
Újabb kínai projektbe vág az Intel, mindezt pedig egy már ismert partnerrel teszi a processzorgyártó. A Tsinghua egy egyedi szerverplatform fejlesztését tűzte ki célul, amihez Intel Xeon processzorok biztosítják majd az alapot.
Újabb közös projektbe vág Kínával az Intel, a vállalat most az utóbbi időben egyre aktívabb Tsinghua Egyetemmel, illetve a Montage Technologyval áll össze. A tervek szerint egy egyedi szerverplatform lesz a kooperáció eredménye, amit különféle kínai adatközpontok igényeinek megfelelően fejlesztenek ki, Intel Xeon alapokra építve.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A megállapodás értelmében a Tsinghua Egyetem egy úgynevezett RCP (reconfigurable computing processor) modullal, illetve a szoftveres rész fejlesztésével veszi ki részét a projektből, amit a kínai piac szempontjainak megfelelően alakítanak majd ki. Az ehhez szükséges félvezető(k) várhatóan szintén Kínában fog készülni, de a bérgyártó szerepe még nem eldöntött. A titokzatos RCP-ről egyelőre nem árultak el részleteket, de valószínűsíthető, hogy FPGA-ról, vagy egy ahhoz nagyon hasonló felépítésű dizájnról lehet szó.
Az RCP mellé Intel Xeon processzorok kerülnek, ugyanakkor a hírek szerint nem MCM (multi-chip-module) típusú, egyesített tokozáson találkozik majd a két egység, az RCP és a CPU távolabb kerül egymástól, így azokat valamilyen busz fogja összekötni, mely a szabványos PCI Express mellett akár az Intel QPI-je is lehet, de még az egyedi megoldás lehetősége sem zárható ki teljesen.
Az Intel feladata elsősorban technikai támogatásban merülhet majd ki, ezzel biztosítva az RCP és a processzoraik felhőtlen szimbiózisát. A processzorgyártó a Montage Technologynak szállítja majd a lapkákat, mely cég amellett, hogy a CPU-t, az RCP-t, és a szoftvert összeilleszti, az értékesítésről is gondoskodni fog, amely 2017-ben kezdődhet meg.
Az egyedi igények kiszolgálása egyre fontosabb, különösen a ma már a legnagyobb (szerver)piacnak számító távol-keleti országban. Az eladások maximalizálásának érdekében nem lehet megkerülni az úgynevezett "semi-custom", vagyis a meglévő építőelemekből, de megrendelői igényre összerakott fejlesztéseket. Ezt az Intel már korábban felismerte, többek között ezért vásárolta fel 16,7 milliárd dollárért az FPGA-chipeket fejlesztő Alterát. Hasonló okok vezérelték az ultramobil chipekről szóló Rockchip megállapodást is, amit nem sokkal később az ugyancsak Tsinghua érdekeltségi körbe tartozó Spreadtrum egyezség követett.
Nem nyugszik a Tsinghua
Nem az Intellel kötött megállapodás az egyetlen hír az erős állami hátszéllel rendelkező Tsinghua Unigroup háza tájáról. A következő pár év során 47 milliárd dollár elköltését tervező magántőke-befektetési alap tajvani tervei egyelőre jól haladnak. A tesztelést és tokozást végző ChipMOS Technologies Inc részvényesei jóváhagyták a kínaiak 354 millió dollár értékű befektetését, illetve ugyanez történt a hasonló tevékenységet végző Powertech Technology Inc esetében is.
A Tsinghua ugyanakkor még nem érezheti zsebében az üzletet, mivel azt a tajvani befektetési bizottságnak is jóvá kell hagynia. A helyzetet bonyolítja, hogy a még hatalmon lévő Kína-barát kormányt májustól a legnagyobb ellenzék, a függetlenséget szem előtt tartó Demokratikus Haladás Párt váltja, így a politika még beleszólhat a Tsinghua agresszív terjeszkedésébe.