Új kutatás: csökkenti a kalózkodást a Spotify
Meglepő helyről érkezik segítség a kalózkodás ellen: egy friss kutatás szerint a Spotify eddig az egyik legjobb ellenszere az illegálisan letöltött zenének, a felhasználók szívesen fizetnek a kényelemért és a jó minőségért.
Az Európai Biztottság háttérintézményeként működő Joint Research Center friss kutatása a digitális értékesítés és a torrent-alapú kalózkodás szintjét vizsgálta 2012-2013 folyamán, mintegy 8000 előadó esetében, heti bontásban. Az adatokat ezt követően összevetették a Spotify saját adataival, ebből két következtetést sikerült levonni. A TorrentFreak bejegyzése ezt így foglalja össze: "Az adatok alapján a kutatók megállapították, hogy a Spotify egyértelműen kiszorítja a kalózkodást. Minden 47 streamelés eggyel csökkenti az illegális letöltések számát."
A másik megállapításnak a zeneipar várhatóan nem örvend majd ennyire, a Spotify (és a zenestreaming) ugyanis nem csak a kalózkodást, hanem a zene beszerzésének más legális formáit is kiszorítja, az adatok alapján egyértelműen csökkent a digitális eladások bevétele. "A kutatók szerint 137 Spotify stream eggyel csökkentette az egyes dalok digitális eladásait. A streamenkénti bevételt figyelembe véve a hatás a kiadók szempontjából viszonylag semleges." Az eladásokból kieső bevételt tehát a Spotify által kifizetett jogdíj nagyjából ellensúlyozni tudja, így a kannibalizációval nem jár rosszul a zeneipar - állapítja meg a kutatás.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
A fentiek persze nem jelentik azt, hogy az előadóknak is mindegy lenne, hogy a bevétel honnan származik. A korábban kiszivárgott Spotify-Sony szerződésből ugyanis kitűnik, hogy a bevételmegosztás a kiadók és az előadók között erősen eltér a streaming és az eladás között, különösen annak köszönhetően, hogy a kiadók (legalábbis a Sony) igyekezett a bevételmegosztás alapját képező kifizetéseket minimalizálni és a Spotify-kifizetéseket inkább más, megosztás alapját nem képező jogcímen könyvelte el. Így érdemes tehát szétválasztani a Spotify által a zeneiparnak fizetett, és a kiadók által a szerzőknek és előadóknak fizetett díjakat - míg előbbi (immár bizonyíthatóan) fenntartható, utóbbi a zenészek által kötött szerződések függvénye és saját bevallásuk szerint fenntarthatatlan.
A Spotify-t (és általában az olcsó, előfizetéses tartalomelérést, beleértve a Netflixet) egy ideje a kalózkodás egyik legjobb ellenszerének tartja az ipar, a rendkívül széles tartalomválaszték, a faék egyszerűségű, közérthető üzleti modell (fizetsz-hozzáférsz) és az elérés kényelme még a DRM-et is könnyen elfogadtatta a felhasználókkal. Az JRC kutatása abban hoz újat a vitában, hogy viszonylag nagy adatbázison végzett konzisztens, módszertanilag is helytálló kutatás, és ebben az esetben a kutatók függetlensége sem vonható kétségbe.
A JRC kutatási jelentése elérhető a TorrentFreak oldalán.