4 ezer mérnököt szívna fel azonnal a hazai ipar
Aggasztó méreteket öltött a hazai szakemberhiány a mérnöki szakmákban is - hívta fel mai sajtótájékoztatóján a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség. A MOL, az Audi, a Continental, az Ericsson, a LEGO és a National Instruments összefogása most új tagokat is vár.
Nem csak programozókból van súlyos hiány ma Magyarországon - hívja fel a figyelmet az EJMSZ, a nagyobb, itthon komoly jelenléttel multikat (köztük egy magyar multit, a MOL-t) tömörítő szövetség. A szervezet (nevének megfelelően) ennek a hiánynak az enyhítését tűzte ki célul, ennek érdekében igyekszik fényezni a mérnök szakma imázsát és hasznos politikai döntéseket előkészíteni-elérni - mint minden lobbiszervezet.
A szövetséggel szorosan együttműködő, humánerőforrás-menedzsmenttel foglalkozó Experis Hungary saját, valós munkaerő-piaci helyzetet felmérő kutatása szerint a betöltetlen mérnöki állások száma Magyarországon folyamatosan növekszik, jelenleg mintegy 4 ezer nyitott pozíció van az országban. Az EJMSZ szerint elsősorban villamosmérnököket és gépészmérnököket lehet nagyon nehezen találni ma Magyarországon, de egyes tagok jelzése szerint vegyészmérnökből is komoly hiány tapasztalható a munkaerőpiacon.
A hiánynak a kerekasztal résztvevői szerint rendkívül sokrétű okai vannak, amelyekből akár a magyarországi társadalom bizonyos diszfunkciói is levezethetőek. Probléma van például a munkavállalók hozzáállásával - a mérnöki tanulás soha nem ért véget a néhány évnyi egyetemi oktatással, ennek ellenére továbbra is vannak, akik elutasítják a munkaidőn túli önképzést, a tudás folyamatos frissen tartását, ezzel saját versenyképességüket, alkalmazhatóságukat aknázzák alá.
További problémát jelent a munkaerő gyenge mobilitása - a debreceni mérnököt szinte lehetetlen Zalába csábítani (és fordítva). A munkavállalók inkább utaznak naponta extrém távolságokat (akár 80 kilométerre is bejárnak dolgozni), de a költözést csak a legritkább esetben vállalják. Más országokban teljesen normális, hogy a családok rendszeresen költöznek az országon belül, a magyar munkavállalók azonban ha már költöznek, akkor azonnal külföldben gondolkodnak.
A szakemberhiány egyik megoldását az oktatásügy jelentheti, azonban ez sem képes jelenleg kiszolgálni az ipari szereplők igényeit. A problémák itt is egészen mélyre, a középiskolás, sőt, általános iskolai szintekig nyúlnak, ahol hiányzik az a természettudományos és matematikai alapképzés, amelyre a műszaki egyetemek építeni tudnának. Emiatt az egyetemek első éve fokozott tempójú felzárkóztatásról szól, a hirtelen megnőtt elvárások miatt pedig óriási a fél vagy egy év után kieső diákok aránya.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A szervezet kizárólag a munkaadói oldalt képviseli, így nem csoda, hogy az EJMSZ komoly problémának látja a munkaerőhiányt. A szűk kínálat ugyanis a bővülő kereslet nyomán bérversenyre készteti a cégeket, amelyek így az új munkakezdők helyett elkezdik egymás alkalmazottait levadászni (ez a folyamat egy ideje már zajlik a programozók esetében). Az eredmény a meredeken, a természetes trendektől elváló ütemben emelkedő bérszínvonal lehet, ez pedig az országot kevésbé teszi versenyképessé az indiai vagy egyéb távol-keleti országokkal szemben. A kerekasztalon megszólaló Wahl István, a Knorr-Bremse egyik vezetője és az EJMSZ tagtoborzásért felelős alelnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szervezetnek nem célja a bérek mesterségesen alacsonyan tartása - az egészséges kereslet-kínálat minden fél érdekeit jobban szolgálja hosszabb távon.
Javítani a szakma imázsát
Kattintásra nagyobb lesz [+]
Az EJMSZ igyekszik emiatt nem csak egyetemekkel, hanem középiskolákkal, sőt, általános iskolákkal is partnerségre lépni, segíteni megismertetni a diákokkal a mérnöki karrier előnyeit és az általa kínált lehetőségeket. Ugyanis míg más szakmák viszonylag jó ismertségnek örvendenek és a fiatal, pályaválasztás előtti diákok viszonylag pontosan el tudják képzelni a mindennapi munka menetét, egy vegyészmérnök vagy gépészmérnök tevékenységével már nincsenek ennyire tisztában - a sztereotípiák egyébként nem csak a diákok, hanem a karrierképeket közvetítő általános társadalomban is mélyen gyökereznek. Ennek ellenére amúgy a mérnök szakmák megítélése nagyon jó, a válaszadók fele (49,8 százalék) ezt a pályát választaná, ha újra kezdhetné, presztízsben tehát nem szorul különösebb támogatásra.