Egyszerre leglassabb és leggyorsabb a telekomos net
Miközben elképesztő sebességgel fejlődik a mobilinternet infrastruktúrája, a vezetékes szolgáltatások fejlesztését láthatóan jóval kisebb lendülettel végezte eddig a Magyar Telekom, az ország legnagyobb távközlési cége. A cég vezetékes internetszolgáltatás drága és a 4G szolgáltatáshoz képest lassú is, de idén már a vezetékes fejlesztésekre is hangsúlyt tenne a vállalat.
Egy tavalyi, adminisztratív jellegű változtatást leszámítva három éve nem nyúlt NetMánia nevű vezetékes internetcsomagjaihoz a Magyar Telekom, melyek ezzel mára a legrosszabb ár/teljesítmény arányt nyújtó szolgáltatások lettek a magyarországi vezetékes internetszolgáltatások piacán. A cég eközben őrült tempót diktál a vezeték nélküli szegmens fejlesztését illetően, így mára olyan helyzet állt elő, melyben a Telekom mobilnetes ügyfelei bizonyos helyzetekben gyorsabb internethez juthatnak olcsóbban (igaz, forgalomkorláttal), ráadásul mindehhez egyre ideálisabb feltételek is adottak. A cég ugyanakkor korábbi ígérete alapján idén jelentős összegeket ruház be a vezetékes infrastruktúra fejlesztésébe, amivel kiegyenlítettebbé válhatnak az arányok.
Amikor gyorsabb a mobil a vezetékesnél
Addig is ma még erőteljes kontrasztot képez a cég internetes szolgáltatásportfóliójának vezetékes és mobilnetes termékcsaládjainak ár/érték aránya, bár a két szegmens közt több szempontból sem vonható teljes párhuzam. De feltűnő, hogy míg a Telekom legdrágább, NetMánia XXL díjcsomagjával 120 Mbps letöltési és 10 Mbps feltöltési sávszélesség jár havi 9900 forintért (egy másik szolgáltatás mellé rendelve az ár 7920, két másik szolgáltatás mellé pedig 7425 Ft/hó), addig gyakorlatilag ugyanennyi pénzért a legdrágább Net&Roll mobilnet-csomag, a Net&Roll L 150/50 Mbps maximális elméleti sávszélességet kínál, 30 GB havi forgalmi kerettel.
Bár pusztán a fentiek alapján első olvasatra szinte mindenki számára kedvezőbb választás lehet a 4G-s mobilnet, továbbra is számos érv szól a vezetékes net mellett, mely általában stabilan hozza a meghirdetett (vállalt) sebességeket, szemben a mobilnettel, melynek tényleges minősége számos tényező együtthatójától (végponti berendezés, vételi körülmények, cella terheltsége stb.) függ. A vezetékes net viszont helyhez köti a felhasználót, legfeljebb a Wi-Fi hálózat rádiuszában van vezeték nélküli szabadság, a szolgáltató által biztosított Wi-Fi-s modemek (home gatewayek) nagy része azonban mára éppúgy elavult, mint egy "kőkorszaki" 3G-s okostelefon.
Szerelők egy telekomos DSLAM-nél: elhaladt felette az idő
Szerencsére a (jól kiépített) vezetékes hálózat folyamatosan rendelkezésre álló kapacitása kárpótlást jelenthet a kötöttségekért, miként nem véletlen az sem, hogy a vezetékes díjcsomagoknál mára gyakorlatilag teljesen eltűnt a letöltési korlát, mely máig része a mobilos díjcsomagoknak (legalábbis a három nagy szolgáltatónál). Csakhogy a mobilos infrastruktúra számára rendelkezésre álló kapacitás is folyamatosan nő, nem véletlenül költenek a szolgáltatók súlyos tízmilliárdokat frekvencialicencekre, melynek révén a szédületesen gyors mobilnet mellett megjelenhettek azok a - netsemlegességi szempontból sokszor vitatható - adatopciók, melyekkel például korlátlan adatforgalom áll rendelkezésre a böngészéshez vagy az e-mailezéshez, netán zenehallgatáshoz.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Ez a fejlődési görbe komoly kihívás elé állíthatja az olyan, vezeték nélküli és vezetékes szolgáltatásokat egyaránt kínáló cégeket, mint amilyen a Magyar Telekom is. Bár a cég többször hangsúlyozta korábban, hogy olyan szolgáltatóvá kíván válni, mely vezetékes és vezeték nélküli platformjain ugyanazt a felhasználói élményt képes nyújtani, bizonyos területeken a "Matáv-örökségnek" köszönhetően a mobilnet technológiai fejlettség tekintetében köröket ver a rézalapú kábelhálózatra.
A Telekom ezt a kontrasztot a szélessávú hálózat - részben uniós forrásból megvalósítani remélt - átfogó fejlesztésével kívánja mérsékelni, így a fejlesztési tervek szerint csak idén több mint kétmillió háztartásban válhat elérhetővé valamilyen, az ADSL-hez képest korszerűbb, időtállóbb vezetékes szélessávú infrastruktúra. Ebből mintegy 440 ezer háztartásban korábban csak a leglassabb, zömében ADSL-alapú kapcsolat volt elérhető. A Telekom ezen háztartások számára nem csak gyorsabb internetet, hanem egyebek mellett korszerűbb, jobb minőségű tévészolgáltatást is nyújthat majd.
Ma egyébként a Magyar Telekom vezetékes internetszolgáltatást igénybe vevő ügyfeleinek nagyjából 60%-a (kb. 555 ezer háztartás) még mindig DSL-technológiával internetezik, az egy szélessávú előfizetőre jutó átlagos havi árbevétel pedig mindössze 3440 forint, amiből arra lehet következtetni, hogy a legtöbb ügyfél a legolcsóbb díjcsomagra fizet elő.
A legkisebb közös többszörös
A nagyobb étvágyú ügyfelek azonban jelenleg kifejezetten rosszul járhatnak a Telekom ajánlataival, legalábbis ha a versenytárs szolgáltatók által kínált díjcsomagokhoz hasonlítjuk a NetMánia tarifákat. A vezetékes piacon a DIGI által biztosított 1000 Mbps letöltési és 200 Mbps feltöltési sávszélesség legfeljebb álom lehet egy telekomos előfizetőnek (jóllehet ekkora sávszélességet egy öttagú család is csak nehezen tud kihasználni), de az olcsóbb szegmensben is a Telekom árai alá ígér a DIGI mellett a másik nagy versenytárs, a UPC is.
Mindegyik díjcsomag ára triple-play csomagban, két év hűségvállalás mellett érvényes
A Magyar Telekomnál alighanem régóta nyilvánvalóvá vált, hogy az éppen egy éve egységesített, technológiafüggetlen díjcsomag-struktúra némi tuningra szorul, melyhez a vezetékes infrastruktúrán most zajló kapacitás-felszabadítással gyűjthet erőt a szolgáltató: A cég nemrég bejelentette, hogy DOCSIS-alapú kábelhálózatán októberig bezárólag teljesen megszünteti az analóg kábeltévé-szolgáltatást, melynek köszönhetően ugyanazzal a technológiával több előfizetőnek juttathat el nagyobb kapacitású internetet anélkül, hogy jelentős összegeket kellene beruháznia.