Egész Kínában jöhetnek a külföldi konzolok
A tavalyi részleges engedélyezés után a jövőben az egész országban szabad lesz a videojátékok kereskedelme. Hatalmas hivatalos piac nyílik meg az eddig kizárt cégek előtt, kérdés, az okostelefon-forradalom farvizén hódító mobiljátékokkal mennyire tudják majd felvenni a versenyt.
Kínában először tavaly év elején enyhítettek a videojátékok importját és értékesítését tiltó, az ezredforduló óta érvényben lévő rendelkezésen, melynek értelmében hivatalosan egyik külföldi nagy gyártó sem folytathatott ilyen típusú tevékenységet az országban. A Kulturális Minisztérium (KM) akkor úgy döntött, hogy a sanghaji szabadkereskedelmi övezetben engedélyezi a külföldi konzolok és az azokra kiadott játékok forgalmazását – de csakis ott, az ország többi területén továbbra is fenntartotta a tiltást.
A teljes enyhülésre mostanáig kellett várni: A The Wall Street Journal a minisztérium múlt hét végén kiadott közleményére hivatkozva azt írja, nemsokára egész Kínában lehet majd kapni például a Sony, Microsoft és Nintendo konzoljait valamint játékait. A KM szerint a 2014 januárban elindított teszt sikeres volt, így kiterjeszti az engedélyt az egész országra. Magyarul: a videojáték-értékesítésből származó adóbevételtől semmi értelme elesni, ha amúgy a feketepiacról kisebb-nagyobb nehézségek árán, de bármelyik konzolt vagy játékot be lehet szerezni.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Persze jó kérdés, hogy a másfél évtizeddel ezelőtti tiltáskor használt érv – a fiatalok szellemi fejlődésének védelme – mostanra miért veszítette létjogosultságát, miközben Kínában óvatos becslések szerint is több százmillióra tehető az aktív online játékosok száma, és helyi beszámolók szerint elég magas a játék- és netfüggők aránya is.
A Microsoft egyébként már tavaly ősz óta, a Sony pedig 2015 márciusa óta árusítja konzoljait a sanghaji szabadkereskedelmi övezetben, miután mindkét vállalat létrehozta az ehhez szükséges vegyesvállalatokat és a játékok esetében megszerezte a helyi hatóságok jóváhagyását. A kereskedelmi tilalom feloldása ugyanis nem jelent ellenőrzés nélküli terjesztési lehetőséget, a szoftvereknek minden esetben át kell esnie egy vizsgálaton, mielőtt a boltokba kerülhetnének. A Nintendo korábban jelezte, hogy tervezi a belépést a kínai piacra, a Wii U és a 3DS helyett elsősorban olcsóbb gépekkel, a tervekből azonban egyelőre semmi nem valósult meg. A japán vállalat részvényárfolyama a tavalyi enyhítés bejelentésekor nagyot ugrott, most azonban a részvényesek nem adták újra jelét bizalmuknak.
A kínai piacban rejlő lehetőségekről az erősen foghíjas adatok miatt eltérő becslések keringenek, de elemzők szerint több tízmilliárd dolláros éves forgalom valószínűsíthető. Az országban az utóbbi években azonban a mobiljátékok népszerűsége hatalmasat ugrott, ahogy az okostelefonok térhódítása megtörtént – azok az eszközök és játékok sokkal inkább az ottani átlagfogyasztók pénztárcájára vannak szabva, mint a hagyományos játékkonzoloké. Mivel a tehetősebbek és/vagy türelmetlenebbek jelentős része valamilyen úton-módon eddig már beszerezhette az áhított "tiltott gyümölcsöt", a nyitástól hirtelen nagy forgalomnövekedésre egyik gyártó esetében sem érdemes számítani. Hosszú távon azonban bizonyára jövedelmező lesz a hivatalos kínai jelenlét, a piacra a potenciális felhasználói bázis mérete miatt akár egyedi, célzott fejlesztésekkel is lőhetnek majd az eddig kizárt cégek.