Szolgáltatásként tervez okostelefont a Nokia
Gyártópartner után kutat a Nokia, hogy visszatérhessen az okostelefonok piacára. A vállalat elképzelése szerint az ipari dizájnt, az integrációt, a szellemi tulajdont, illetve a hardveres-szoftveres fejlesztéseket kínálja majd partnereinek, akik maguk oldják meg majd a disztribúciót, marketinget és a gyártást.
Tovább kacérkodik az okostelefonos visszatéréssel a Nokia, a cég hivatalos közleményben vázolta fel a leendő készülékek mögé tervezett, roppant érdekes üzleti modellt. A Nokia Technologies szóvivője Robert Morlino, a vállalat blogján kommentálta az esetleges visszatéréssel kapcsolatos sajtóértesüléseket. Arra a kérdésre, hogy a Nokia hivatalosan visszatér-e a mobileszközökhöz, ugyanakkor a szóvivő egyelőre nem adott egyértelmű választ, a bejegyzés mindössze annyit mond, "ez bonyolult".
A lépés lényegében attól függ, hogy a finnek "telefon-mint-szolgáltatás" modelljéhez sikerül-e megfelelő gyártópartnert találni - ha valaki nem emlékezne, a cég tavaly áprilisban eladta a készülékgyártásért felelős Devices & Services részlegét a Microsoftnak, ezzel gyártási képességek mellett a disztribúciós csatornáknak és a kapcsolódó marketing erőforrásoknak is búcsút intve. A Nokia a lépéssel tehát gyakorlatilag teljesen kivonult a szektorból, tevékenységét pedig teljes egészében a mobilhálózati infrastruktúrát érintő és egyéb kapcsolódó technológiákra és fejlesztésekre, valamint helymeghatározási és térképszolgáltatására fókuszálta.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A cég ezeket a divíziókat nem is akarja újraépíteni, ennek megfelelően az ismételt belépés az okostelefonos piacra csak egy a korábbitól lényegesen eltérő konstrukcióban valósítható meg: a cég egy lincencelésre építő modellben gondolkodik. A cég azonban nem csak a logót adja majd a Nokia név alatt futó telefonokhoz, hanem egy komplex szolgáltatáscsomagot kínál a partnereknek, amely a hardverintegrációtól az ipari formatervig, a szabadalmi licencektől a szoftveres fejlesztésekig terjed majd. Ezeket a cég újjáépített Nokia Technologies divíziója végezné majd.
A Nokia stratégiájában a rosszul skálázódó, drágán felépíthető tevékenységek, mint a gyártás-összeszerelés, disztribúció, globális marketing illetve a szerviztámogatás már a partnerre tartozna. Ez logikus megközelítés a Nokiától, ezek a tevékenységek marginális hozzáadott értékkel rendelkeznek, miközben elképesztően erőforrásigényes a kiépítésük és fenntartásuk - vigye tehát ezt olyan szereplő, akinek már van ilyenje - mint táblagépes próbálkozásuk, a tavaly ősszel bejelentett, androidos Nokia N1 esetében.
A cég tehát lényegében szolgáltatásként tervezne telefonokat más vállalatok számára, amelyek a külső-belső "dizájnpakkot", illetve a kapcsolódó licenceket, esetleg a megfelelő minőségű gyártáshoz kapcsolódó útmutatást vásárolnák meg tőle. A Nokia megközelítése kifejezetten érdekes, hasonló telefon-mint-szolgáltatás modellel eddig nem nagyon találkozhattunk. A szimbiózis ráadásul a másik oldal számára is értéket hozhat, a Nokia név mellett rögtön versenyképes termékekre tehetnének szert, megspórolva a sok iterációt igénylő termékfejlesztési és piactanulási folyamatot. Ez olyan gyártóknak lehet érték, mint a Foxconn, amely hatalmas kompetenciát épített ki összeszerelésben és szervizháttérben, saját termékei azonban nincsenek. A cég már megpróbált saját konzumer márkát felépíteni - ez azonban eddig masszív kudarcnak bizonyult.
A finn gyártó jelenleg a megfelelő partner után kutat, ha talál, a Microsofttal kötött megállapodása értelmében leghamarabb csak 2016 utolsó negyedévében állhat elő saját okostelefonnal. Ahogy azonban maga a cég szóvivője is megjegyzi közleményében, az egyezség csak a telefonokra vonatkozik, így nincs kizárva, hogy akár a következő szűk másfél évben egy újabb táblagép is feltűnik majd a piacon, a Nokia zászlója alatt, valamely partner gondozásában.