Szerző: Gálffy Csaba

2015. február 10. 14:04

Ahol a Facebook jelenti az internetet

Ijesztő képet fest több új kutatás is a korlátozott elérést nyújtó internetes csomagokról. A felhasználókat aggasztó módon képesek a csomagok az olcsó vagy ingyenes szolgáltatások felé terelni, a kezdeményezést támogató Facebook legnagyobb örömére. A probléma nem csak a fejlődő országokban jelentkezik, nálunk is a szolgáltatók stratégiájának része.

Mai hír, hogy a Facebook kezdeményezésére az internet.org immár Indiában is elindult. A szolgáltatás a mobiltelefon-felhasználóknak ingyenes hozzáférést biztosít az Internet.org portálon keresztül mintegy 40 internetes szolgáltatáshoz. A nevével ellentétben a kezdeményezés nem a teljes internetet, csupán a szponzorok által kiválasztott néhány szolgáltatást teszi elérhetővé, mintegy kóstolóként. Azt már korábban megjegyeztük, hogy az Internet.org kezdeményezés komoly hálózatsemlegességi kérdéseket vet fel, egyes online szolgáltatások ilyen megkülönböztetése ugyanis hosszú távon drámai módon tudja torzítani a fejlődő országok szárnyait bontogató digitális piacát. Az Internet.org kritikusai szerint a Facebook egyértelmű célja az ingyenes szolgáltatással "gyarmatosítani" ezeket a fejlődő országokat és gyorsan monopolizálni a felhasználók közötti kommunikáció piacát.

Többen használnak Facebookot, mint az internetet

A fenti aggodalmakat látszik igazolni több, hasonló eredményekre jutó kutatás. Az anomáliára először a LIRNEasia felmérése derített fényt: a kutatás szerint számottevően magasabb ugyanis a Facebook penetrációja több távol-keleti országban, mint az internetes hozzáférés penetrációja. Ez nyilván lehetetlen, lévén a Facebook egy, kizárólag az internetes infrastruktúrán elérhető szolgáltatás, elérése önmagában az internet használatát jelenti. A kutatásból azonban konzisztensen az derül ki, hogy a felhasználók jelentős része (saját bevallása szerint) használja a Facebookot, de sosem használja az Internetet. Hasonló eredményekre jutott Afrikában a Research ICT Africa kutatása is. A felhasználók kommunikációs szokásait vizsgáló felmérés szerint a válaszadók magasabb aránya használja a Facebookot, mint az internetet.

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

A két, iparági szervezet által készített felmérés eredményét látva a Quartz is megrendelt egy kisebb, nem reprezentatív felmérést a Geopolltól, amely Indonézia és Nigéria esetében kérdezett rá az internet vs Facebook kérdéskörre. A független kutatás visszaigazolta az előző két felmérés eredményeit, mindkét, egymástól szinte 12 ezer kilométerre lévő országban magasabb volt a Facebook-felhasználók, mint az internetezők aránya. Az 500-500 válaszadóval végzett kutatás szerint a felhasználók számottevő része, 9 illetve 11 százaléka nyilatkozta, hogy az elmúlt hónapban használta a Facebookot, de az internetet egyáltalán nem (ezek a számok egyértelműen magasabbak, mint a felmérés hibahatára).

Internet nemegyenlő internet

A rendkívül szokatlan eredményeket jól magyarázza, hogy az említett országokban a Facebookhoz a mobilszolgáltatók preferenciális hozzáférést engednek az Internet.org rendszerén keresztül. Ez (amennyiben a felhasználó a Facebook oldalán marad) teljesen ingyenes, a linkekre való kikattintás viszont már fizetős, ahhoz adatcsomagra van szükség. Ugyanígy egyes országokban elérhető a Google keresőszolgáltatása is (másokban ehelyett Bing érhető el), a keresési találatok meglátogatása azonban már nem ingyenes.

A kutatások alátámasztják azokat a félelmeket, hogy a preferenciális hozzáférés drámaian módosítja a felhasználói szokásokat. A nagyon alacsony szabadon elkölthető jövedelemmel rendelkező felhasználókat az ingyenes (vagy olcsóbb) hozzáférés nagyon hatékonyan tudja terelni a különböző szolgáltatások között - annyira, hogy sokuk nem is azonosítja a Facebookot az internettel.

Az Internet.org (és a mögötte álló Facebook) azzal védekezik a kritikákkal szemben, hogy az ingyenesen elérhető szolgáltatások az országok hosszú távú fejlődését szolgálják, ezért van mezőgazdasági tanácsadó oldal, helyi híroldal, Ebola-FAQ, kismama-fórum, Wikipedia és számos más ismeretterjesztő oldal a kiválasztott szolgáltatások között. A csomagban a Facebook a "családdal és barátokkal való kommunikáció" szerepkörét tölti be, exkluzív módon.

Itthon is kritikus probléma

Több, mint egymilliárd internethasználó van már a világon, a nagy techcégek között a harc a következő milliárdért (vagy következő ötmilliárdért) folyik. Az internetes penetráció gyors ütemben nő a fejlődő országokban, Dél-Kelet-Ázsiában és Afrikában, ezeken a piacokon az internetes hozzáférés egyik elsődleges eszköze a mobiltelefon. Nem csoda, hogy a Microsoft-Nokia, a Google és a Facebook is a szuperolcsó telefonok és az ingyenes internethozzáférés problémájának megoldásán dolgozik, sokmilliárd felhasználós szűz piacok felosztása zajlik most.

Legalább heti rendszerességgel internetezők aránya, magyarországi régiókra bontva (vigyázat, nem nulláról indul)

Azonban nem csak a fejlődő országokban, hanem akár itthon, Magyarországon is komoly kérdéseket vet fel az internetes penetráció növekedése. A rendszeresen internetezők aránya hazánkban egyes régiókban, mint az Észak-Alföld vagy Észak-Magyarország még a 70 százalékot sem éri el a heti rendszerességgel internetezők aránya. Országos szinten pedig továbbra is 20 százalék fölötti azok aránya, akik soha nem használtak még internetet.

Elsősorban ezeket a felhasználókat célozza a hazai telekommunikációs vállalatok új offenzívája, amely az okostelefon- és mobilnet-használat tömegessé tételét irányozza elő. A stratégia szerves része a beetető csomagok bevezetése, amely Afrikához vagy Indiához hasonlóan néhány kiválasztott szolgáltatáshoz biztosít korlátlan hozzáférést. A Magyar Telekom, amely itthon a mobilnet tömegessé tételének egyik zászlóvivője például nemrég "tematikus adatopciókat" vezetett be, amelyekkel például a közösségi oldalak felé kap korlátlan hozzáférést a felhasználó, párszáz forintért.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról