Jogsértő volt a brit titkosszolgálat adatgyűjtése
Emberi jogokat sértett a brit GCHQ titkosszolgálata azzal, hogy hozzáfért az NSA tömeges megfigyelési programjai során gyűjtött adatokhoz - határozott az Egyesült Királyság köztestületeit felügyelő független, titkos bíróság, az IPT.
Törvénytelennek ítélte az Egyesült Királyság egyik titkosszolgálata, a GCHQ (Government Communications Headquarters) tavaly év végéig végzett adatgyűjtését a brit köztestületek megfigyelései tevékenységét ellenőrző, független IPT (Investigatory Powers Tribunal). A GCHQ az Egyesült államok hírhedt ügynöksége, az NSA által begyűjtött adatokat "csapolta meg", amivel a bíróság szerint alapvető emberi jogokat sértett meg.
Az ítélet a Privacy International, a Liberty és több egyéb jogvédő csoport előterjesztését követően született meg, amelyben a szervezetek az Egyesült Államok Prism és Upstream programjainak vizsgálatát kérték. Az Edward Snowden által 2013-ban kirobbantott lehallgatási botrány során elhíresült Prism a felhasználók kommunikációjának megfigyelését célozta, a telefon- és internetszolgáltatókon keresztül, míg az Upstream az internet gerinchálózatán élősködve gyűjtött adatot.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A döntés értelmében a szervezet az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. és 10. cikkelyét sértette meg - előbbi a személyes és családi élethez való jogot, utóbbi pedig a véleménynyilvánítás szabadságát taglalja. Az IPT már decemberben is foglalkozott az üggyel, akkor azonban nem találták jogsértőnek az ügynökség tevékenységét.
Nem állnak a törvény felett
Noha az IPT kimondta, hogy a GCHQ-NSA együttműködés ezen aspektusa törvénytelen volt - amiből joggal vonható le a következtetés, hogy a szervezetek a Prism 2007-es indulása óta jogsértő tevékenységet folytathattak - a jogvédő szervezetek mégsem elégedettek. A bíróság ugyanis azt is megállapította, hogy az ügynökség illegális ténykedése kimerült az NSA-val folytatott adatcserében, a szervezet így már nem végez törvénybe ütköző tevékenységet. A GCHQ ezt nem is habozott hangsúlyozni, a szervezet szóvivője a The Guardian szerint úgy fogalmazott, az ügynökség örül, hogy a bíróság "teljesen törvényesnek találta tömeges megfigyelési gyakorlatukat" - a jogsértésre apró részletként tér csak ki. A szóvivő azt is hozzátette, bár a szervezet munkájáról annak jellegéből adódóan nem beszélhet, a kormánnyal együtt dolgozva igyekeznek minél inkább megismertetni azt a lakossággal.
Eric King, a Privacy International igazgatóhelyettese szerint ugyanakkor az ítélet megerősíti, hogy a GCHQ-hoz és NSA-hoz hasonló ügynökségek sem állnak a törvény fölött, sok éve folytatott, emberek millióit érintő megfigyelő tevékenységük pedig jogsértő. King szerint nem szabad engedni, hogy a szervezetek hasonló tömeges adatgyűjtő programjaikat "titkos törvények titkos értelmezésével próbálják igazolni". James Welch, a Liberty jogi igazgatója elmondta továbbá, hogy az ítélet ellenére továbbra is befoltozásra váró rés tátong a vonatkozó szabályozásokon.