A .NET Core futtatómotorját is megnyitja a Microsoft
Megnyitotta a .NET Core-hoz tartozó CoreCLR futtatómotor forráskódját a Microsoft. A vállalat GitHubon, MIT licenc alatt tette közzé a mintegy 2,5 millió soros kódot, amelyet immár bárki szabadon felhasználhat.
Tovább halad új szoftverfejlesztői eszközökkel kapcsolatos stratégiája mentén a Microsoft: a vállalat a .NET Core keretrendszer forráskódjának tavalyi közzétételét, illetve annak OS X-es és linuxos portjával kapcsolatos ígéreteit követően, most a mögötte lévő futtatómotor, a CoreCLR forrását is megnyitotta. A vállalat Windows platformot célzó alkalmazásfejlesztők dolgát igyekszik így könnyebbé tenni, legyen szó mobilos, asztali vagy akár szerveres környezetbe szánt szoftverről.
A többek között a szemétgyűjtésért (garbage collection) és gépi kódra fordításért felelős, CoreCLR futtatómotorhoz tartozó forráskódot a vállalat a GitHubon tette közzé. A CoreCLR-ben található RyuJIT kódgenerátor 2013 utolsó negyedében debütált és kétszer olyan gyorsan dolgozik, mint a korábbi 64 bites JIT-fordító, ezáltal pedig a .NET alkalmazások indulási sebességét is látványosan növeli.
A korábban nyilvánosságra hozott CoreFX teljes egészében C#-ban íródott kódjával ellentétben, a most közölt mintegy 2,5 millió sornyi kód C# és C++ elemeket is tartalmaz. Emiatt a fejlesztőknek többféle eszközkészletre is szükségük lesz, olyanokra is, amelyek nincsenek benne a Visual Sutdio fejlesztőkörnyezetben. Az újabb adag kódot a vállalat MIT licenc alatt adja ki, ami azt jelenti, hogy az tetszőlegesen felhasználható bármilyen szoftverben, még akkor is, ha azt a fejlesztő kereskedelmi forgalomba bocsátja és nem nyitja meg annak forrását.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A cég blogposztja szerint elkötelezett a keresztplatformos .NET implementáció mellett - a portoláshoz a megnyitott forráskódnak köszönhetően ráadásul már bárki hozzáteheti a magáét, a megfelelő könyvtárak hozzáillesztésével a kiszemelt operációs rendszerhez, hogy aztán a .NET-es appok azon is natívan futtathatóvá váljanak - akár Mac vagy Linux platformokon is. A kódbázisok egyelőre tehát csak Windows x86 platromra fordíthatók, noha a cég már megkezdte a linuxos port elkészítését is.
Akadnak még ugyanakkor hiányosságok a területen: a Microsoft továbbra sem nyitotta meg a magasabb szintű .NET könyvtárakat, így a .NET Core csak konzolos formában érhető el. Egyelőre kérdéses, hogy a fenti könyvtárak a jövőben bekerülnek-e a GitHubon közzétett repertoárba - ha nem, az komoly hátrányt jelenthet a fejlesztők számára. Annyi tudható, hogy a következő hónapok során a cég további forráskódok megnyitását tervezi, ennél pontosabb információt azonban a vállalat egyelőre nem közölt. A Microsoft korábbi stratégiájához képest komoly váltást jelent, hogy elkezdte megnyitni azon eszközeit, amelyek korábban éppen vezető szerepét biztosították - vállalat ugyanakkor kénytelen igazodni az erősödő versenytársakhoz, illetve változó piachoz.