A Samsung (talán) vinné a BlackBerryt
Megint fellángoltak a BlackBerry eladásáról szóló pletykák, most a Samsung merült fel, mint lehetséges vevő. A hír hatására 30 százalékot ugrott a kanadai vállalat tőzsdei értéke, majd a gyors cáfolat után nagyrészt normalizálódott a helyzet.
Egy évvel a BlackBerry kútba esett értékesítési kísérlete után a Reuters most újra felmelegítette a témát. A hírügynökség belső forrásokra hivatkozva azt írta késő este megjelent riportjában, hogy a kanadaiak újra tárgyalnak a vállalat eladásáról – a vevő a Samsung lenne, az ár pedig 7,5 milliárd dollár. A Reuters úgy tudja, hogy a Samsung részvényenként 13.35 és 15.49 dollár közötti ajánlatot tett, amivel lényegében másfélszeresére értékelte a BlackBerryt aktuális tőzsdei kapitalizációjához képest. A hír hatására közel 30 százalékot ugrott a BlackBerry-részvények értéke, de miután a cég hivatalos közleményben tagadta a Reuters értesülését, nagyrészt normalizálódott az árfolyam. A 12,63 dolláros pillanatnyi csúcs után a zárás utáni kereskedésben 10,50 dolláron mozgott az árfolyam, de a hírt megelőző 9,3 dollár körüli szintre nem esett vissza. A Samsung szerint az írás csak találgatásra épül, és nem tervezik a kanadai vállalat akvizícióját.
Van benne valami?
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A Samsung mint vevő nem lenne meglepetés egy esetlegesen létrejövő üzlet esetében. A két cég tavaly novemberben már kötött egy stratégiai megállapodást, melynek keretében mindkét fél teljeskörű vállalati mobil megoldást tud kínálni a kompetitív és gyorsan növekvő piacon. A Samsung saját nagyvállalati platformja, a 2013-ban bemutatott Knox eddig nem tudott komoly sikereket elérni, a BlackBerry Enterprise Service viszont az egyik legnagyobb múltú és legsikeresebb szereplő a mobilmenedzsment-piacon.
Ugyanakkor a kanadai vállalat BB10-es telefonjaira a vártnál lényegesen alacsonyabb a kereslet: a legutóbbi negyedévben már csak 1,9 millió készülék talált gazdára, az ebből származó bevétel pedig mindössze 364 millió dollár volt. Ez 191 dolláros átlagos eladási árat jelent, ami a legalacsonyabb a négy nagy platform közül, és szürreális annak tekintetében, hogy a cég lényegében mindig a prémium kategóriába pozicionálta magát. Az együttműködéssel a kliensoldali Knox és a BES kombinációja adja ki azt a nagyvállalati platformot, ami mindkét gyártó szekerét tolhatja a jövőben.
Ér-e ennyit a BlackBerry?
Nem csak a Samsungnak, hanem bármelyik másik, vevőként szóba jöhető vállalatnak? A negyedéves forgalom már a 800 millió dollárt sem éri el, a készülékgyártás a jelenlegi formájában pedig csak kolonc lenne egy új tulajdonos nyakán. A BlackBerry nagyvállalati és kormányzati kapcsolatai, beágyazottsága viszont értékes hozomány, erre a piacra ugyanis nagyon nehéz újoncként belépni. A főleg lakossági területen erős, de mobilos fronton az utóbbi időben látványos visszaesést elszenvedő Samsungnak ez jelenthetne egy újabb üzleti lábat, hosszú távon is biztató növekedési potenciállal. A technológia nagyrészt már adott, a bevétel az előfizetéses modell miatt kiszámítható, a márkaismertség és -hűség erős. A BlackBerry BES-ből és szoftverekből származó bevétele éves szinten még a kétmilliárd dollárt sem éri el, ami a Samsung 200 milliárd dollár körüli éves forgalmához képest elenyésző - viszont hatalmas növekedési potenciált rejt.
Felmerül a kérdés, hogy akkor a BlackBerry szabadalmi portóliója érhet-e ekkora felárat. A 44 ezer szabadalom egy része alapvető mobilkommunikációs szabadalom, a többi pedig biztonsági. Az utóbbiak segíthetnek például a jelenleg konzumer fókuszú Samsungnak, hogy a vállalati és kormányzati szférákba később akár saját – de a BlackBerry szabadalmakra épülő – fejlesztéseivel megvesse a lábát. A mobilkommunikációs szabadalmak pedig jól jöhetnek az iparágban évek óta dúló szabadalmi perekben – a Samsungnak ezekből jócskán kijutott főleg az Apple-lel folytatott harca miatt. Tényleges hasznuk azonban kérdéses: a Google anno főleg szabadalmi portfóliója miatt fizetett 9,8 milliárd dollárt a Motorola Mobilityért, aztán ezekkel felvértezve is sorra veszített a bíróságokon. A mobilpiac szereplői most már évek óta szeretnének egy áttekinthetőbb és kiszámíthatóbb szabadalmi rendszert, mert a mostani helyzet csak néhány kivételezett szereplőnek jó (például Nokia és Ericsson), és komoly gátat jelent az iparág fejlődésében.
Kína nem, Dél-Korea talán
Egy-másfél éve hónapokig úgy tűnt, hogy a BlackBerrynek tényleg új tulajdonosa lesz. A vevőjelöltként megszellőztetett vállalatok közül végül a Lenovo tűnt a legesélyesebbnek. A kínai cég vélhetően ugyanazért akarta megszerezni a BlackBerryt, mint az IBM PC-s, majd szerverüzletágát – egy ilyen akvizíció nélkül szinte lehetetlen bejutnia a kínai vállalatokkal (persze valójában kormánnyal) szemben rendkívül gyanakvó észak-amerikai és nyugat-európai piacokra. Az előrehaladott tárgyalások akkor minden jel szerint a kanadai kormány “rosszallása” miatt estek kútba, az üzlet meghiúsulása miatt az akkori vezérigazgató Thorsten Heins is távozni készült. A Samsung elé valószínűleg nem gördítenének ekkora akadályt, ha a dél-koreaiak vállalnának bizonyos garanciákat a BlackBerry (kanadai) jövőjét illetően.