Szerző: Koi Tamás

2014. december 31. 12:27

Viszlát, 2014! - a telkók nagy pillanatai

2014-ben aztán nem panaszkodhattak a telekommunikációs szektor szereplői, a 2013-as, meglehetősen langyosra sikerült évecske szinte csak egy jelentéktelen analóg lekapcsolást volt képes felmutatni, ráadásul azt is minden különösebb botrány nélkül. Ehhez képest az óesztendőben úgy felpörögtek az események, mint a Speedtest mutatója 4G-s hálózaton.

Vége a 2014-es esztendőnek, ami a magyar telekommunikációs szektor szereplői, illetve a szolgáltatásokat használó előfizetők számára egyaránt vérpezsdítő időszak volt. Idén rendhagyó módon mégsem díjazzuk a legnagyobb királyokat és a legszerencsétlenebb lúzereket, hiszen ebben az évben mindenki győztes volt, de legfőképpen rendkívül békülékeny, egykori ellenségek bajtársként borultak egymás vállára, miközben súlyos tízmilliárdok röpködtek a háttérben, egyetlen cél érdekében.

2014, a világbéke éve

Alig több mint másfél hónap kellett ahhoz, hogy megszülessen az év legjelentősebb partneri együttműködése, a Deutsche Telekom és a magyar kormány a legfelsőbb vezetői szinten aláírt megállapodása kis túlzással felért a '67-es kiegyezés jelentőségével. A két fél 2010-től 2013-ig folyamatos, ádáz küzdelmet vívott egymással, majd hirtelen egy magasztos cél (2018-ra minden magyarországi háztartásban legyen szélessávú net, vagy valami olyasmi) érdekében elásták a csatabárdot.


Timotheus Höttges és Orbán Viktor: "Nincs visszaút, mi leszünk a legjobbak" (Fotó: MTI)

A baráti közeledés jelei egyébként már 2013 őszén megmutatkoztak, amikor a Telekom és két másik, mobilpiaci versenytársa a hírközlési hatósággal aláírta azt a frekvenciaharmonizációs megállapodást, ami legalább még nyolc évre szólóan bebetonoz minden szereplőt a szegmensben. Visszatérve kicsit a Telekom és a kormány megállapodására, jó pár hónapnak kellett eltelnie, mire a legnagyobb távközlési cég bokros teendői közepette elindította a konkrét fejlesztési tervet: elsőként Nyíregyházát behálózva (de majd csak az újesztendőben).

2014, az Antenna újra Hungáriáé éve

Az óévben sem vette meg senki a Vodafone-t, sőt, hiába tolongtak eleinte az érdeklődők, végül a kutyának sem kellett az Invitel. A nem egészen tíz éve privatizált Antenna Hungária viszont hosszas előkészítést követően elkelt, március végén eldőlt, hogy a cég francia kézből újra állami kézbe kerül, méghozzá egy maréknyi aprópénz híján 56 milliárd forintért cserébe. Az üzlet május végén zárult, azóta az Antenna Hungária a NISZ részeként működik.


Az Antenna Hungária debreceni adótornya
Forrás: MTI

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

A felvásárlással a külső szemlélő számára kevés dolog változott, vagyis a reklámok éppoly bugyuták maradtak, de legalább mostanában még többet látni belőlük, különösen a köztévé csatornáin. Az Antenna Hungária felvásárlásával ráadásul bekövetkezett az az első olvasatra kissé abszurdnak tűnő állapot is, hogy az állam hirtelenjében kiemelt alvállalkozójává vált több távközlési multinak is, köztük a fentebb már említett Magyar Telekomnak.

2014, a tévézz mindenhol! éve

Bár Brazíliában bizonyára sokan szeretnék gyorsan elfelejteni, 2014 a futball éve is volt, a világbajnokság meccseit pedig idén már gyakorlatilag mindenen meg lehetett nézni, aminek kijelzője van. A MinDig TV mobilos kimenete és a Telenor MyTV már korábban elindult, a Magyar Telekom pedig még éppen időben, májusban indította útjára a TV GO-t - mindhárom platformon nyomon lehetett követni a világbajnokság meccseit, PC, okostelefon vagy tablet segítségével.

A mobiltévés megoldások terjedésével azért a hagyományos tévézés még nem került végveszélybe, a magyarok továbbra is kitartóan és rendkívül hosszú ideig tévéznek nap mint nap, és egyáltalán nem az okostelefonjukon vagy a tabletjükön. A technológia azonban mostanra végérvényesen felnőtt arra a szintre, hogy az IP-alapú televíziózás átlépje korábbi korlátait, már csak az a kérdés, hogy a nézők mikor lépik át a sajátjaikat.

2014, a nagy bekapcsolás éve

Az óévben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hosszú-hosszú évek után először sikeresen lebonyolított egy frekvenciapályázatot, amin a mobilszolgáltatók több száz MHz-nyi frekvenciához jutottak hozzá azért, hogy a következő években szupergyors mobilnettel fedjék le az egész országot. A frekvenciapályázaton négy cég nyert, a Telenor Magyarország, a Vodafone Magyarország és a Magyar Telekom mellett a DIGI.

A négy telkó közül a Telekom biztosra ment, ami a pályáztatott frekvenciacsomagokra elköltött hatalmas összegek mellett abban is megmutatkozott,hogy a hatósági szerződés aláírását követően azonnal bekapcsolta a hálózatba az új frekvenciákat. Az eredmény: egyetlen nap alatt 20 százalékpontot meghaladó 4G/LTE lefedettség-növekedés, amiről a cég még egy elég megsemmisítő animgifet is gyártott.

2014, a nagy kikapcsolás éve

Szép reményekkel indult neki az évnek, ám végül nagyon csúfosan leszerepelt a BTel, melyről anno még azt is elhitték sokan, hogy képes mobilszolgáltatóként működni. Végül nemhogy mobilszolgáltatóként, de vezetékes internetszolgáltatóként is kudarcot vallott a cég, az optimista nyilatkozatok mögött valójában folyamatos fizetési nehézségekkel küzdött idén a cég, még az ADSL-ügyfélbázisának egy részét is kénytelen volt "eladni" a Telekom-érdekeltségű Vidanetnek.

Végül bekövetkezett az, amire Magyarországon eddig meglehetősen ritkán adódott példa: november 11-én a BTel szervereinek áramellátása hirtelen megszűnt, hivatalosan műszaki probléma miatt, nem hivatalosan állítólag azért, mert a cég finoman szólva nem rendezte időben tartozásait az üzemeltető felé, aki így nyomatékosította követelését. A BTel igazgatótanácsa egyébként éppen a napokban döntött arról, hogy végképp kivonul a távközlési piacról, ezzel a magyar telkószektor egykoron tündöklően ragyogó csillaga tűnt el az égboltról.

2014, a DIGI-para éve

Az NMHH 2014-es frekvenciapályázatán mobilfrekvenciához jutott a többek között nyomott árairól híres DIGI is, a szakma pedig azóta is találgatja, hogy mégis mihez akar kezdeni a román kézben lévő társaság a nagyjából tízmilliárd forintért megszerzett frekvenciacsomaggal. Az mindenesetre biztos, hogy az óév úgy telt el, hogy a cég nem indított saját mobilszolgáltatást, egyes vélemények szerint pedig nem kérdés, hogy a 2015-ös év is hasonlóan fog telni.

A román piaci helyzetet figyelembe véve a mobilszolgáltatóknak éppenséggel lenne mitől félniük, csakhogy a DIGI nélkülük nehezen tudna értelmezhető mobiltávközlési szolgáltatást nyújtani, a Vodafone-t, a Telenort és a Telekomot viszont semmi nem kötelezi arra, hogy lepaktáljon egy negyedik piaci belépővel. A DIGI azért a vezetékes piacon még gurított egy nagyot, hiszen az országban elsőként bevezette a gigabites otthoni netet, először egy nehezen értelmezhető forgalmi korláttal, amit később eltörölt.

2014, a lobbizás éve

Az óév talán legnagyobb port felkavart eseménye volt, amikor október 21-én Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közölte, a 2015-ben életbe lépő új adótörvények módosításával a kormány az internetes adatforgalmat is meg kívánja adóztatni, akárcsak a perceket és SMS-eket. A szektor szereplőit valóságos hideg zuhanyként érte a hír, az internetadó ellen pedig napokon belül olyan civil összefogás szerveződött, melyre ebben az évtizedben még nem volt példa Magyarországon.

A képet később némileg árnyalták azok a kósza iparági pletykák, melyek szerint az internetadó ötlete nem teljesen magától fogant meg a döntéshozók fejében, bár az érintetekkel folytatott háttérmegbeszéléseken alighanem más volt az iparág szándéka, legalábbis erre utalnak a később kiszivárgott hatástanulmányok, melyek egyértelműen azt sugallják, hogy az internetadó egyszerűen egy rosszul megvalósított módja volt a VoIP-szolgáltatások megadóztatásának. Amit egyébként a Telenor kívánt keresztülvinni a kormányzati döntéshozatalon.

2014, HAVASI Balázs éve

Ki gondolná, de a 39 éves zongoravirtuóz története is összekapcsolódik a hazai telkószakmával, konkrétan a lobbizásban élen járó Telenorral. A művész december elején négy telt házas koncertet adott a Papp László Sportarénában, amiből az egyik lényegében egy telenoros házibuli volt, olyannyira, hogy még a mobilszolgáltató magyar származású vezérigazgatója, Christopher Laska is a színpadon vendégeskedett.

Az idén húszéves Telenor ezzel ünnepelte szülinapját, és ha Mága Zoltán adhat újévi koncertet, akkor miért is ne adhatna HAVASI is! A HWSW média és telekom rovata ezzel búcsúzik a 2014-es évtől, azt kívánva mindenkinek, hogy a 2015-ös legalább ennyi újdonságot, izgalmat meg 4G-t hozzon.

Viszlát 2015-ben!

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról