Kipróbáltuk: Samsung Gear S okosóra

A Samsung kétségtelenül az egyik legtapasztaltabb gyártó az okosórák terén: a cég az utóbbi másfél évben nem kevesebb mint hat ilyen eszközt adott ki, amelyek nagy részén ráadásul saját operációs rendszere, a Tizen fut. A cég már most széles okosóra-palettája jól mutatja kísérletező kedvét, ugyanakkor a rövid idő alatt kitermelt készülékmennyiség még nem garancia rá, hogy jó termékekkel van dolgunk.

Akinek eddig arra panaszkodtak, hogy az elérhető okosórák túlságosan ormótlanok, a Samsung Gear S készülékét látva valószínűleg nem kezd majd viszketni a csuklójuk egy viselhető kütyü után. Annyi biztos, hogy az eszköz a vállalat eddigi legmerészebb próbálkozása: az ívelt kijelző, a Tizen rendszer, illetve a beépített SIM-foglalat, amelynek köszönhetően csatlakoztatott okostelefon nélkül is indíthatunk hívásokat a kütyüről, határozottan egyedi irány a cég részéről.

Ismerős dizájn

A Gear S lett továbbá a koreai gyártó eddigi legnagyobb okosórája: a kategóriában kifejezetten méretes kéthüvelykes kijelző azonban ívelt kialakításának köszönhetően jelentősen kevesebb helyet foglal, mint egy hasonló méretű hagyományos panel. Az óráról jól látható logó nélkül is egyből lerí, hogy Samsung-gyártmány, külsőre gyakorlatilag olyan, mint ha egy tetszőleges, két hüvelykre zsugorított Galaxy S, vagy Note készüléket görbítettek volna meg, majd tették volna egy gumis pántra.

Még a kijelző alatt lévő Home gomb melletti kapacitív gombok is mintha ott lennének az eszközön, de az alsó peremen lévő két folt ebben az esetben az a közelség- és az UV-szenzorokat takarja. A közöttük lévő gomb sem (csak) a klasszikus Home funkciót látja el, amellett, hogy az óra menüjében navigálva azt megnyomva visszajuthatunk a főképernyőre - vagy főszámlapra - újból rábökve le is zárhatjuk az eszközt, hosszan nyomva tartva pedig előhozható vele a kikapcsolásért, újraindításért, illetve a hálózati kapcsolatokért felelős menü.

Az óra felépítése egyébként kifejezetten jó minőségű, az ívelt kijelzőt egy fém keret övezi, és az eszközön lévő egyetlen gomb sem sima, hanem körkörösen vésett, érdes textúrát kapott. Az óra alsó fele műanyag, itt találjuk a pulzusmérőt, illetve a SIM-kártya foglalatát rejtő ajtót is, továbbá a töltő csatlakozóját. Az óra gumiból készült szíja sajnos, ahogy a korábbi Gear modelleknél, itt sem cserélhető, szerencsére azonban a kütyü több színben is megvásárolható. Az is jó pont, hogy itt sem feledkeztek meg a szíj belső bordázatáról, így nem fülled be alatta annyira az ember csuklója.

Szokás szerint kifogástalan kijelző - és egy kis tartalék

A kütyü töltője az első generáció fura, kagylószerűen összecsukható megoldását szerencsére egy ideje már maga mögött hagyta, az órához négy apró csatlakozótűvel kapcsolódó modult itt elég egyszerűen a kütyü aljára pattintani, a rajta lévő microUSB-csatlakozón keresztül pedig hagyományos telefontöltővel használható.  A kissé vaskos műanyag tartozék érdekessége továbbá, hogy az akár önmagában is képes tölteni az órát, miután egy 350 mAh kapacitású akkumulátor is helyet kapott benne. Ez számottevően nagyobb mint a Gear S-ben lévő 300 mAh-s telep, így ha a teljesen feltöltött töltőt is a táskába tesszük, jócskán megnövelhető az óra üzemideje.

A kütyüt bekapcsolva kifejezetten szép kijelzővel van dolgunk. A 360x480 pixel felbontású kéthüvelykes Super AMOLED panel pixelsűrűsége 300 PPI, amely bár egy okostelefon esetében manapság már nem számít kiemelkedőnek, a kis képernyőn azonban bőven több mint elegendő -  az órán jellemzően csak rövid értesítéseket, tömör információkat olvasunk, ráadásul sokszor távolabb is tartjuk a szemünktől mint egy telefont, így pixeleket keresve se találunk. A színek a Super AMOLED kijelzőktől megszokott módon kifejezetten élénkek - oldalról nézve némi kék árnyalattal.

A telefon a szűk keresztmetszet

Az órát először bekapcsolva az alapértelmezett számlap, illetve egy üzenet tűnik fel, miszerint a beállításhoz párosítani kell egy okostelefonnal - SIM-kártyahely ide vagy oda, száz százalékig önálló működésre ne számítsunk. A párosításhoz szükség lesz a Gear Manager alkalmazásra, illetve egy kompatibilis készülékre is, a Gear S ugyanis csak bizonyos Samsung-készülékekkel működik együtt, mint például a Galaxy S3, S4 vagy S5, illetve a Note 3 és Note 4 telefonok - ez pedig nagyban leszűkíti a potenciális vásárlók körét.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Az órán futó Tizen rendszer felülete egyébként nagyon hasonlít a jól ismert Androidra, kiváltképp a Samsung TouchWiz felületére. A főképernyőről, vagy számlapról balra söpörve találjuk a zenelejátszót, továbbhaladva a fitneszfunkciókat, illetve az aktuális híreket tartalmazó oldalak következnek. A sor legszélére lapozva új lapokat is hozzáadhatunk, például időjárási adatokat vagy a névjegyeket tartalmazó widgeteket, noha az összes panel száma nem haladhatja meg az ötöt.

A főképernyőn jobbra elhúzva találjuk a telefonról érkezett értesítések listáját, amelyeket tovább lapozva egyenként is megtekinthetünk, illetve az alsó okostelefon ikonra bökve a nagyobb kijelzőn is megnyithatunk - ezt a funkciót azonban a legtöbben valószínűleg csak az íróasztalnál ülve használják majd, miután a zsebben felébredő kijelző kellemetlen következményekkel járhat.

A bevitel a leggyengébb láncszem

Az okosóra számlapján lefelé söpörve egy egyszerű értesítési sávot húzhatunk le (csak éppen értesítések nélkül) ahol olyan alapvető funkciók szabályozhatók, mint például a kijelző fényereje, az óra hangereje, illetve a hálózati kapcsolatok állapota is megtekinthetők. A kezdőképernyőn felfelé húzva jutunk a telepített appokhoz, ezek között alapértelmezetten megtalálható a Nokiától átvett HERE navigáció is.

Ennek használatához a telefonra is fel kell tennünk az Android rendszeren egyelőre csak béta verzióban elérhető térképet, ezt követően viszont teljesen jól működik, főként gyalogos navigációra: nem csak azt jelzi, hol kell legközelebb befordulni, hanem egy iránytűvel is segíti a tájékozódást, illetve a térképen is követhető az aktuális pozíció. Az egyetlen problémás művelet a célpont megadása: valószínűleg senkinek nem kell taglalni, hogy milyen kínszenvedést jelent a kéthüvelykes kijelzőre felugró billentyűzeten gépelni.

Említést érdemelnek még az óra fitneszfunkciói, ezekből a kütyü nagyjából a megszokott palettát vonultatja fel: találunk rajta lépésszámlálót, amely időről időre figyelmeztet, ha túl sokáig ülünk egy helyben, emellett a pulzusszámmérő és a fentebb már előkerült UV-szenzor sem maradt le az eszközről, illetve az alvás közbeni mozgolódásunkat is figyelhetjük vele. Ugyanitt négyféle testmozgás követésére is lehetőség van, legyen szó futásról, gyaloglásról, túrázásról vagy kerékpározásról. A statisztikákat később a telefonon a Samsung jól ismert S Health appjában nézhetjük vissza.

Az appok sorában helyet kapott még többek között egy zenelejátszó, amellyel mind a Gearen, mind pedig a telefonon tárolt zenék elérhetők - persze ha az órán lévő zeneszámokat akarjuk lejátszani, egy Bluetooth headsetre is szükség lesz. A Gear Manageren keresztül további alkalmazásokat is telepíthetünk az okosórára, akárcsak a korábbi generációk esetében - noha az itt található piactér kínálata egyelőre jórészt gyorsan összedobált, kérdéses minőségű szoftverekből áll. Az appok a kijelző felső szélétől lefelé húzva zárhatók be.

Sokszor döcögős, lassú felület

Bár a készülék igen kiterjedt funkcionalitást kínál, a kezelés lehetne gördülékenyebb. A kijelzőt gyakran többször is végig kell simítani, míg az eszköz végre engedelmeskedik, és az átvezető animációk is előfordul hogy meg-megakadnak. A karóra ettől persze még teljesen jól használható, hosszú távon azonban a lassúság bosszantó lehet. Van tehát még hova csiszolni a Tizen képességeit, hiszen hardveresen nincs ok panaszra az eszközt illetően.

A Gear S-t egy 1 gigahertzes kétmagos Exynos 4 Dual 4212 processzor hajtja 512 megabájt RAM-mal és 4 gigabájt belső tárhellyel - a teljes zenetárat tehát nem érdemes helyben tárolni, a futáshoz összeállított lejátszási lista viszont kényelmesen elfér rajta. A vasnak otthont adó méretes ház ráadásul vízálló, így esőben sem kell félteni: a kütyüt egész pontosan IP67 behatolás elleni védelemmel látták el, azaz a por ellen teljes mértékben védett, a víz alatt másfél méterrel pedig fél órát bír ki - ez nem csak kifejezetten hasznos, de egy kültéri sportokhoz szánt eszköz esetében elvárt képesség is. A kütyüt egy feltöltéssel másfél napig nyúzhatjuk intenzíven, átlagos használat mellett körülbelül két napot bír ki - persze mikor a telep már a végét járja, még mindig lehetőség van felpattintani az akkuval kiegészített töltőt, így fali aljzat híján is kicsikarhatunk még másfél napot a Gear S-ből.

Bár a Samsung legnagyobb okosórája sok új képességet hoz, ezek jó részét az első néhány “KITT, gyere értem pajti!” után a legtöbben valószínűleg elfelejtik, az üzenetküldéstől pedig még azok is menekülnek majd a parányi virtuális billentyűzetet megpillantva, akiknek egyébként kis kezük van. Utóbbi sajnos az egyébként jól sikerült navigációra is rányomja a bélyegét a címek megadásakor - ez persze kiküszöbölhető lenne az S Voice alkalmazásával, a Samsung hangfelismerője azonban egyelőre nem ért magyarul.

Csinos, de drága játékszer

Az okosórák fő feleadatára, azaz a telefon értesítési sávját áthelyezni a csuklóra, a Gear S ugyanakkor tökéletesen alkalmas, illetve a fitneszfunkciók kedvelőinek is elnyerheti a tetszését. A nagy kijelzőn az eddiginél hosszabb szövegek is elférnek, és bár híreket vélhetően kevesen olvasnak rajta, a hosszabb emailek megjelenítése sokkal kényelmesebb, mint az előző generációknál. Hogy az óra esztétikai szempontból mennyire mutatós, azt mindenki maga döntse el, arra viszont érdemes felkészülni, hogy a kütyü már csak méretéből adódóan is, még az elődeinél is feltűnőbb jelenség lesz viselője csuklóján - viselése mindenesetre kényelmes és 68 grammjával nehéznek sem mondható.

Noha már szinte minden nagyobb gyártónak van legalább egy hasonló készülék a tarsolyában, a kategória létjogosultsága, vagy inkább szükségessége még most sem látszik teljesen igazoltnak. Bár sokszor valóban kényelmesebb a csuklóra pillantani, mint a telefont a zsebből kihalászni egy bejövő üzenet gyors ellenőrzéséhez, a legtöbben még nem készek egy mozdulat megspórolásáért komolyabb összegeket feláldozni - főleg, ha sokszor az órán megkezdett művelet befejezéséhez (például a válasz megírása az elolvasott üzenethez) úgyis szükség lesz a telefonra. Az óra tehát főleg a kísérletező kedvűeknek ajánlott, közülük is azoknak, akiknek akad a célra fölösleges nagyjából 125 ezer forintjuk.