Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Kipróbáltuk: Iocean X8, a távol-keleti monstrum

Hlács Ferenc, 2014. szeptember 17. 09:33
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A kínai Iocean már jócskán a phablet kategóriába sorolható, X8 nevű zászlóshajója felépítésben bármelyik rivális csúcsmodellel felveszi a versenyt, ráadásul nem kell rá főzött ROM-ot tenni, az érintetlen Anrdoid felülethez. Hardver terén már inkább középkategóriáról beszélhetünk, a méretes készülékek kedvelőinek azonban így is vonzó lehet.

A kínai gyártók a legtöbb felhasználó számára jórészt ismeretlen márkanevű termékeit jellemzően bizalmatlanság övezi, különösen ha műszaki cikkekről van szó - erre a sztereotípiára azonban szerencsére egyre több távol-keleti cég igyekszik rácáfolni. Utánajártunk, hogy valóban általános-e a kínai eszközök terén a hanyag felépítés és igénytelen kivitel, illetve hogy képes-e egy ilyen okostelefon felvenni a versenyt az ismert márkákkal mint például a Samsung vagy a HTC.

Abszolút versenyképes kivitel

A vizsgált készülék X8 névre hallgat és a közismertnek nem igazán mondható Iocean terméke. A phablet kategóriába sorolható, tekintélyes méretű 5,7 hüvelykes mobil az első kézbevételkor sok kezdeti kételyt eloszlat: a felépítés határozottan masszív, a telefon nem recseg, az illesztések pontosak és általában igényes külsőről beszélhetünk. A telefon előlapját és hátlapját is Gorilla Glass 3 üveglap borítja, szélein pedig fém keret található, ez kicsit az Apple még nem lekerekített élű okostelefonjait idézi. A bekapcsológombot a jobb él közepén, a hangerőgombokat pedig fölötte helyezték el. Ez nem a legszerencsésebb pozíció, a hangerő szabályozása így főleg a kisebb kezűeknek jelenthet némi kihívást, bár a manőver többnyire egy fogásváltásból megoldható. A SIM-tálca a bal oldalon, a microUSB-csatlakozó pedig az eszköz alján kapott helyet. Az X8  mindössze 7,7 milliméter vékony és 173 grammot nyom.

A telefont bekapcsolva hamar világossá válik, hogy a kijelzővel nem lesznek problémák, a méretes Full HD IPS panel nagyon szép képet ad mindenféle szögből és a 387 PPI-i pixelsűrűségre sem lehet egy rossz szó sem. Az egyetlen probléma ezen a területen az automatikus fényerőállításnál jön elő, ez néha a kelleténél kicsit lejjebb veszi a fényességet,  szerencsére ez manuálisan korrigálható, teljes fényerőn pedig napos időben is teljesen jól olvasható a panel.

A képernyő alatt három kapacitív gombot találunk, ezek balról jobbra haladva a klasszikus menü, home és vissza funkciókat látják el. Hasonló telefonoknál gyakran a bal szélső menü gombot kell hosszan nyomni a futó alkalmazások listájának előhívásához, ebben az esetben viszont ezt a home gomb nyomva tartásával érhetjük el.

Akár tiszta Android felülettel

Az így felbukkanó multitasking menüsorban az egyes appok vízszintesen helyezkednek el, amely kísértetiesen emlékeztet az iOS 7-ben alkalmazott megoldásra. Maga felhasználói felület első pillantásra a Kínában elterjedt MIUI-ra hajaz, de a hasonlóság az ikonokban kimerül, az alkalmazásindító ezen túl gyakorlatilag nem különbözik az alapértelmezett androidos megoldástól. De még ezt a különbséget is lehetőség van eltüntetni, az előre telepített témaválasztó appban ugyanis gyári Android ikonokra és külsőre válthatunk. Ekkor még az egyébként fehér hátterű Beállítások menü, illetve értesítési sáv is a jól ismert feketére vált és gyakorlatilag teljesen tiszta Android élményt ad - főleg ha még a Google Now launchert is telepítjük.

Akinek azonban jobban tetszik az Iocean színes témája, abból még két további is rendelkezésére áll a Témaválasztó alkalmazásban. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a felhasználói élmény ezek alatt néha nem olyan sima, mint az érintetlen felülettel - főként ha utóbbira még a Google említett alkalmazásindító felületét is feltesszük.

A felület néha a döcög, a játékokkal nincs gond

Noha a felület alaphelyzetben néha lehetne reszponzívabb, a játékok futtatása már teljesen zökkenőmentes, még olyan teljesítményigényes címek esetében is, mint az Asphalt 8: Airborne, vagy az Injustice. Sajnos az alul elhelyezett hangszóró átka az Iocean X8-at is utoléri akárcsak a Nexus 5 vagy a nemrég kipróbált OnePlus One esetében, azt ugyanis játék közben, a telefont vízszintesen tartva akarva-akaratlan is befogja az ember, így adott esetben teljesen elnyomva a készülék hangját.

A teljesítményről egyébként egy MediaTek MT6592 processzor gondoskodik 1,7 gigahertzen ketyegő Cortex-A7 magokkal - azokból mindjárt nyolcat, valamint egy Mali 450MP GPU-t is találunk benne. Bár a Cortex-A7 manapság jórészt belépőszintű eszközökből lehet ismerős, azokban legtöbbször az 1,2 gigahertzes változattal találkozhatunk. A telefon ezen felül 2 gigabájt RAM-ot kapott, a belső tárhely pedig 32 gigabájt, amelyből nagyjából 28 érhető el a felhasználók számára. Létezik 16 gigabájtos verzió is, ugyanakkor miután nincs lehetőség microSD-kártyás bővítésre, érdemes inkább a nagyobb változat mellett dönteni. A Sunspider JavaScript benchmarkban a készülék a Chrome böngésző legújabb verzióját használva 1154 milliszekundumos teljesítményt produkált, amellyel valahova a középkategória erősebb részébe pozicionálható.

Fölös funkció is bőven akad

A kütyü egy marék hasznos és kevésbé hasznos szoftveres funkciót is kapott. Ezek egy része a beállítások között megbújó SmartWake menüpontból érhető el, itt különböző gesztusokat adhatunk meg, amelyeket a kikapcsolt kijelzőre rajzolva egyes alkalmazások indíthatók el. A klasszikus dupla koppintásos ébresztés itt sem maradhatott ki, de egy a lezárt képernyőre rótt C betűvel például a kamerát, M-mel pedig a zenelejátszót is bekapcsolhatjuk.

Hasonló gesztusokból még legalább egy tucat megadható, ugyanakkor valószínűtlen, hogy hosszú távon túl sokan használnák azokat, miután az esetek harmadában nem igazán akarnak működni, főleg ha hosszabb “alvás” után ébresztenénk így a telefont. A dupla koppintás az egyetlen, amelynek igazi előnye lehet, így nem kell kézbe venni az asztalra fektetett eszközt, ha csak az értesítésekre akarunk rápillantani - ugyanakkor itt is két lassú, határozott, jól elkülöníthető bökésre van szükség, hogy ébredésre bírjuk a készüléket.

Szintén jópofa, de valószínűleg fölösleges funkció az érintés nélküli vezérlés, ezzel a telefon - pontosabban annak első kamerája - fölött integetve, irányíthatunk különböző funkciókat, mint például a launcher oldalainak lapozása, vagy a görgetés a böngészőben. Persze ez sem kifogástalan, beletelik némi céltalannak tűnő integetésbe, mire az ember ráérez a dologra, és nagyjából eddig is tart a varázsa.

A kamera átlagos, az akku viszont küzd a kijelzővel

A készülék hátlapján egy 14,2 megapixeles kamera figyel, amely szép, bár néha kicsit sötét képeket készít. A hozzá tartozó alkalmazás, ahogy a legtöbb okostelefonnál, itt is számos plusz funkciót kínál, mint a HDR, a körfotó, amely gyakorlatilag egy képsorozat amelyet a telefont a kiszemelt tárgy körül mozgatva készíthetünk és az Élő fotó mód, amely az adott kép készítése előtti pár másodpercet is megörökíti videó formájában. Az előlapi kamera 5 megapixeles, ez sem teljesít rosszul, a szelfiképesség tehát kipipálva.

Az Iocean X8 akkumulátora 2650 mAh kapacitású, ez az 5,7 hüvelykes kijelző mellett nem túl mondható túl nagynak - ennek megfelelően az eszközt átlagos használat mellett este már valószínűleg töltőre kell majd tenni, komolyabb igénybevétel esetén pedig nem árt ha észben tartjuk, merre van a legközelebbi konnektor.

Szerencsére azért akkor sincs minden veszve ha egy-egy játékba belefeledkezve a kelleténél jobban lemerítenénk a telefont, abban ugyanis helyet kapott egy “CPU energiatakarékos mód” nevű funkció, amely igény szerint visszafogja a processzorteljesítményt a hosszabb üzemidő végett - ezzel egy-másfél órát még nyerhetünk kíméletes használattal. A váratlan helyzetekre azért érdemes felkészülni, a teszt alatt ugyanis kétszer is előfordult, hogy az akku rejtélyes körülmények között rövid idő alatt, minimális használat mellett akár 60 százalékot is merült - egy szoftverfrissítés azonban remélhetőleg segít ezen a problémán.

Külön kell letölteni, de van rá frissítés

Az okostelefon sajnos nem LTE-képes, azzal csak 3G hálózatokra csatlakozhatunk - ebből viszont mindjárt kettőre, a SIM-tálcán ugyanis két kártyának, egy micro- és egy nanoSIM-nek is jut hely. A készüléket itthon forgalmazó PingDigitaltól kapott tesztpéldányunk 4.2.2-es Android rendszert futtat, a gyártó azonban már kiadta rá a 4.4-es frissítést, amely hamarosan OTA-ként, azaz a telefonra közvetlenül letölthető és telepíthető formában is elérhetővé válik, a türelmetlenebbek azonban a gyártó weboldaláról is hozzájuthatnak és manuálisan is installálhatják, ahol az ehhez szükséges útmutatások is megtalálhatók.

Összességében tehát a kínai Iocean X8-cal egy prémium felépítésű okostelefont kapunk, erős középkategóriás hardverrel, amelyről a gyártó szoftvertéren sem feledkezett meg, noha a gyors frissítéshez jobb lesz a manuális módszerre hagyatkozni - ugyanakkor az eddig látott távol-keleti felhozatalt tekintve ez is pozitívum. Külön jó pont a remek kijelző, illetve az opcionálisan beállítható gyári Android felület, viszont néha zavaró tud lenni az akadozás, illetve az akkus üzemidő. A felsorolt plusz funkciók, ahogy akár a például a Samsung termékeinél is, a felhasználók túlnyomó része esetében valószínűleg teljesen fölöslegesen kerültek a telefonra, ugyanakkor nem zavarnak sok vizet.

Az Iocean X8 a hazai PingDigital kínálatában 100 ezer forintért kapható kártyafüggetlenül, ami megfontolandó, ha az ember kifejezetten nagy (és szép) kijelzős vagy határozottan két SIM-es okostelefont keres - mindenképpen olcsóbb, mint a Samsunghoz hasonló óriások ilyen képességű termékei. Az ilyen eszközöket eddig leginkább a Geekbuying.com és hasonló oldalakról szerezhettük be, a weblapot felütve meg is találjuk rajta az X8-at, méghozzá az aktuális akciótól függően 65-75 ezer forint körüli összegért, ingyenes kiszállítással.

Ez elsőre vonzónak tűnhet, ugyanakkor a garancia esetleges érvényesítésekor megspórolt feszültség sokaknak megérhet némi pluszt: a PingDigital 21 napos visszavásárlási garanciát, illetve egy év teljes körű jótállást vállal termékeire, amelyet hazai szervizben javíttat (ahol ráadásul minden készülékhez tartanak alkatrészt raktáron), így nem kell adott estben hónapokat várni egy berepedt kijelző kicserélésére. Egy év garanciát egyébként a Geekbuyingtól is kapunk, ennek érvényesítése azonban jóval több bonyodalommal és várakozással jár - valamint a magyar nyelvű ügyfélszolgálatról is le kell mondani.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.