Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Felhőből visszaköltözéstől egészen egy banki malware evolúciójáig. Üzemeltetői és IT-biztonsági meetupokkal érkezünk!

Kipróbáltuk: Huawei Ascend P7

Hlács Ferenc, 2014. május 30. 11:10
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Már itthon is kapható a Huawei új csúcstelefonja, az Ascend P7. A rivális gyártók zászlóshajóihoz képest kedvező árú készüléket elöl-hátul kiváló kamerákkal szerelték fel, processzora azonban inkább a tavalyi modelleket idézi, ami a teljesítményben is megmutatkozik.

hirdetés

A kínai Huawei tavaly egészen tekintélyes helyet szerzett magának a csúcstelefonok között, Ascend P6 készülékével. Az eszköz rendkívül vékony, valamint kategóriájában nemcsak versenyképes teljesítmény kínált, de megfizethető áron is került a boltokba.

Nem csak az előző generáció köszön vissza

Ezt az örökséget viszi tovább a Huawei Ascend P7, amely elődjének számos külső jegyét megőrizte - de más ismerős elemek is feltűnnek rajta. Az eszközt bekapcsolva a felhasználót 4.4.2-es Android rendszer köszönti, amelyre a gyártó saját felületét húzták, utóbbi azonban inkább emlékeztet az iOS 7-re, mintsem a Google mobil operációs rendszerére. Az ikonok, az élénk színek és a színátmenetek is az Apple szoftverét idézik, de a burkolaton körbefutó fém keret is rátesz egy lapáttal a Cupertino-hatásra. Utóbbi persze nem öleli teljesen körbe a telefont, annak alja a szériától megszokott módon ívelt.

A P7-et kézbe fogva érződik a masszív felépítés, az alkatrészeknél sehol nem tapasztalható elmozdulás, holtjáték vagy recsegés. A telefon bár továbbra is feltűnően karcsú, mindössze 6,5 milliméter vékony, az előző generáció 6.2 milliméteréhez képest valamicskét mégis felszedett magára. Ez a kütyü tömegén is meglátszik, de csak a mérlegen: 126 grammot nyom, vagyis a P6-hoz képest 6 grammot hízott. A különbség alig észrevehető, a telefon azonban egy leheletnyit mégis vastagabb hatást kelt elődjénél.

Az előző verzión igen fura helyen, a telefon bal élének alján helyezték el a fejhallgató csatlakozóját, ez itt már szerencsére átkerült a készülék tetejére, így a nem “L” alakú jackkel felszerelt fülhallgatók sem törnek el azonnal az okostelefont először zsebre vágva. A P7 bal oldalán találjuk a hangerőgombokat, illetve ugyanitt középen a kerek bekapcsológombot, ami erősen emlékeztet a Sony készülékeiről ismert kialakításra. A gomb alatt kaptak helyet a microSIM- és a microSD-kártyák tűvel nyitható foglalatai, a készülék alján pedig, ahogy az lenni szokott, a microUSB-port. Akárcsak a kijelzőt, a hátoldalt is Corning Gorilla Glass 3 védi - bár a borítást karcállónak mondják, bizonyára sokan megtapasztalták már, hogy ennek a gyakorlat sokszor ellentmond, így biztos ami biztos érdemes befektetni egy-egy védőfóliába.

Személyre szabható felület

Az okostelefont felébresztve az iOS-szerű, Emotion UI névre keresztelt gyártói felület fogadja a felhasználót. Ez a kínai vállalatoknál közkedvelt MIUI-val azonos koncepcióra épül, azaz nincs alkalmazásfiók, minden app a főoldalakra kerül, illetve van egy alsó sáv, amelyet négy állandó ikon foglal el. Ebben az esetben ezek a tárcsázó és az SMS app, valamint a Play Store ikonjai, továbbá egy mappa, amelyben a Google alkalmazások találhatók. Ezeket természetesen tetszőlegesen lecserélhetjük, átrendezhetjük.

A főoldalakon böngészve hamar belebotlunk az előre telepített szoftverekbe, ilyen például a “Themes” azaz a témaválasztó, amelyben különböző színsémákkal és háttérképekkel többé-kevésbé személyre szabhatjuk a felületet. A letöltött appok ikonjai is alkalmazkodnak az adott témához, azokat a rendszer megfelelően méretre vágja, vagy éppen keretet ad nekik. A funkció meglepően jól működik, egységes kinézetet ad a felhasználói interfésznek.

Ugyancsak előre telepítve kapjuk a Phone Managert, amellyel többek között “felgyorsíthatjuk” a telefont - magyarán leállíthatjuk a háttérben futó, memóriaéhes alkalmazásokat - illetve energiatakarékos üzemmódba is tehetjük azt, ha az akkumulátor merülőfélben lenne. A “Power saving” profilokból három áll rendelkezésünkre, Normal módban az eszköz nem fogja vissza a processzort és a hálózati teljesítményt, Smart módban viszont már a használatnak megfelelően állítja be azt. A harmadik az Ultra üzemmód, amelynél gyakorlatilag csak a hívás és üzenetküldés marad elérhető, ez viszont jócskán megnyújtja a hátralévő üzemidőt.

Lassabb processzor, gyorsabb mobilnet

Az Ascend P7 tapasztalataink szerint simán, zökkenőmentesen működik, legalábbis eleinte: kicsit komolyabb terhelésnél azonban gyakor a döcögés, megakadás, ami a főoldalakon navigálva is előjön. A készüléket a Huawei saját fejlesztésű HiSilicon KIRIN 910T processzora hajtja, négy darab 1,8 gigahertzen ketyegő ARM Cortex-A9 maggal, és Mali-450MP4 GPU-val. Ez igazából nem jelent túl nagy ugrást az előző generáció ugyancsak saját gyártású K3V2 chipjéhez képest, amelybe ugyancsak négy, 1,5 gigahertzes A9 mag került - sőt egyenesen visszalépés az Ascend P6S, azaz a P6 kicsit felturbózott, idén megjelent változatához mérten, amelyben a K3V3 chip négy 1,8 gigahertzes Cortex-A15 magot és két 1,2 gigahertzen ketyegő Cortex-A7 magot tudhatott magáénak, Mali-T658 GPU-val.

A KIRIN 910T chip ugyanakkor a teljesítmény oltárán hozott áldozatért cserébe LTE-képessé teszi a telefont, elődeivel ugyanis legfeljebb 3G hálózatokra csatlakozhattunk. Ennek ellenére az időről időre megakadó UI láttán biztos lesz, aki feláldozna másodpercenként néhány megabitet a letöltési sebességből egy gyorsabb processzorért cserébe. Félreértés ne essék: a teszteléshez használt Real Racing 3 és a Dead Trigger 2 is játszhatóan futott a készüléken, előbbi csak ritkán esett az élvezhető FPS-érték határára, viszont mindkét esetben észrevehetően gyérebb volt az alapértelmezett grafika mint egy erősebb eszköz esetében. A JavaScript-teljesítményt mérő Sunspider benchmark Chrome böngészőben futtatva 1300 milliszekundum körüli eredményeket produkált a P7 - ez csaknem duplája a rivális csúcstelefonok, például a Nexus 5 nagyjából 700-as értékének, inkább húz a középkategória felé.

Mindezt egy kereken 5 hüvelykes, 1920x1080 pixel felbontású IPS kijelzőn követhetjük, amire gyakorlatilag nem lehet panasz. A 441 ppi-s pixelsűrűség kiváló képet ad, a színekkel sincs probléma, egyedül erős napfényben lehet szükség minimális hunyorgásra. A játékokkal és egyéb alkalmazásokkal 16 gigabájt belső tárhelyet pakolhatunk tele, más konstrukcióban a P7 nem kapható. A microSD-kártyahelynek köszönhetően ugyanakkor erre akár további 64 gigabájtot is rátehetünk, úgyhogy a tárterülettel valószínűleg senkinek nem lesz problémája. A RAM mérete, akárcsak az előző generációnál, továbbra is 2 gigabájt.

Kitűnő kamera mindkét oldalon

A telefon komoly erőssége a 13 megapixeles hátlapi kamera, amelyben egy Sony BSI szenzor kapott helyet. Az eszköz szép, éles képet készít és gyenge fényviszonyok között is jól teljesít. A kamera szokás szerint több szoftveres funkcióval is kiegészült, többek között hangjelzéssel is lőhetünk vele fotókat, természetesen panorámakép készítésére is lehetőség van, különböző szűrőket alkalmazhatunk és még vízjellel is elláthatjuk fényképeinket. Az “Object tracking” funkció is kifejezetten hasznos és meglepően jól is működik: segítségével egy-egy tárgyra rábökve a készülék mozgás közben is folyamatosan rajta tartja a fókuszt.

A Huawei az előlapi kamerával sem spórolt, a 8 megapixeles szenzor igen vonzóvá teheti az eszközt a szelfi-megszállottak számára: a gyártó az önarcképekhez több külön funkciót is mellékelt, sőt a “groufie” fogalmát is bevezette. Ez voltaképpen az előoldali kamerával készített panorámakép: ha többen gyűlnek a telefon elé, akkor az embereket végigpásztázva a szoftver képes három képet egyetlen fotóvá összefűzni. A szelfik ráadásul utólag fel is javíthatók a “Beauty shot” opcióval. Itt egy csúszka segítségével egyszerre állíthatjuk a kontrasztot, illetve a bőr kisimítását - utóbbihoz a szoftver elmosást használ, úgyhogy ne nagyon essünk vele túlzásba.

A P7 akkumulátora az előző generáció óta 500 mAh-t hízott, így már 2500 mAh kapacitású, bírja is a strapát, a P7 senkit nem fog nap közben cserbenhagyni, noha egy keményebb, némi játékkal megspékelt munkanap után valószínűleg szükség lesz a töltőre - vészhelyzet esetére ugyanakkor még mindig ott az Ultra energiatakarékos üzemmód.

Végszó

A Huawei csúcstelefonja már Magyarországon is kapható, ajánlott kiskereskedelmi ára kártyafüggetlenül 449 euró, azaz nagyjából 136 ezer forint. A szolgáltatóknál persze tarifacsomagtól függően jóval kedvezőbb áron is meg lehet venni, így ha valaki aránylag olcsón szeretne kifejezetten jó kamerával felszerelt okostelefonhoz jutni, érdemes fontolóra vennie a kínai gyártó készülékét.

Azt ugyanakkor mindenképp érdemes észben tartani, hogy nem egy szélsebes mobillal van dolgunk, úgyhogy hacsak nem használjuk kifejezetten kíméletesen a telefont, némi döcögés és belassulás szinte biztosan előfordul majd, szerencsére azonban nem olyan mértékben, hogy az megnehezítené a mindennapi feladatokat. Játékőrültek viszont jobb, ha más modellt keresnek.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
4-4 klassz téma a HWSW júniusi üzemeltetői és IT-biztonsági meetupjain. Nézz meg a programot!