Lezárta a pereskedést a Google és az Apple
Véget ért az Apple és a Google között 2010 óta folyó szabadalmi háború, a két cég közös bejelentésben kötött békeszerződést. A vállalatok együttműködnek a jövőben a szabadalmi rendszer reformjában, de keresztlicencelési szerződést nem kötnek.
Pénteken késő délután tett közös bejelentést az Apple és a Google, a két cég lezárja az egymás ellen folytatott szabadalmi pereket és együttműködést köt a szabadalmi rendszer reformja érdekében. "Az Apple és a Google megegyezése értelmében az összes, közvetlenül a két cég között jelenleg folyó per lezárul. A két cég emellett arról is egyezséget kötött, hogy közösen dolgoznak a szabadalmi rendszer reformján a jövőben. Az egyezségnek nem része keresztlicencelési megállapodás" - olvasható a kiadott közleményben.
A perekben járatos jogi szakértők szerint a döntéssel mintegy 20, különböző szinteken és helyszíneken folyó jogi eljárás ér véget, az Egyesült Államok és Németország bíróságain, illetve az amerikai Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság előtt. A nyilatkozatba nem véletlenül került bele a "közvetlenül" kifejezés, a perek lezárása ugyanis nem vonatkozik az Apple-Samsung illetve a Google-Rockstar szabadalmi ügyekre, az Apple-Motorola Mobility viszonylatra azonban igen.
A közlemény szerint a peren kívüli kiegyezés során egyik fél sem fizet semmit a másiknak és a felek keresztlicencelési megállapodást sem kötöttek. Ez meglehetősen szokatlan, az ilyen perek általában azzal érnek véget, hogy a két fél licenceli egymás felé szabadalmait, ezt a kisebb értékű szabadalmi portfólióval rendelkező cég pedig készpénzzel toldja meg. Valószínűsíthető, hogy az Apple annyira vigyáz az iPhone-hoz kötődő szellemi tulajdonára, hogy inkább lemondott a keresztlicencelésről, mintsem hogy átadja azokat használatra a Google-nak.
Drága döntetlen
A bírósági beadvány szerint felek saját jogi költségeiket fizetik meg, az iparági források szerint a teljes jogi hadjárat több százmilliós vagy akár egymilliárdos nagyságrendű ügyvédi költséget jelent mindkét félnek - egy-egy peren több ügyvédi iroda több tucat munkatársa dolgozott mindkét oldalon, ők a szabadalmi háború igazi nyertesei.
Az Apple által indított szabadalmi hadjárat egyik frontján ezzel lezárulnak a harcok, a Steve Jobs által 2010-ben indított "termonukleáris háború" teljességgel hatástalan maradt. A kaliforniai gyártó piaci részesedése évek óta stagnál, de inkább zsugorodik, miközben a Google gyakorlatilag Windows-szerű dominanciát épített ki az okostelefonok között.
Android a sztratoszférában (eladások, millió darab)
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Annak ellenére, hogy a perek jórészt hatástalanok maradtak, veszteségeket mindkét oldalon okozott. Elsősorban ennek a támadásnak tudható be, hogy a Google az elmúlt években komplex szabadalmi portfólió összevásárlására kényszerült, és tucatnyi szabadalomról mára félelmetes, sokezres nagyságúra növelte az arzenált. A vásárlásokra a cég elképesztő ütemben költött pénzt, az ügyvédi költségek mintegy egymilliárd dollárosra tippelt költségén felül további milliárdok mentek el a szabadalmak kisebb-nagyobb tételben történő felvásárlásra. A Motorola Mobility akvizíciójából mintegy 5,5 milliárdot tett ki a szabadalmak értéke, de nagy tételben vett az IBM-től, a Foxconntól és rengeteg céggel kötött keresztlicencelési megállapodást is.
Az Apple számára az ügyvédi költségeken kívül nem került készpénzbe a háború, de a kitűzött stratégiai célt, az Android növekedési ütemének leszorítását nem sikerült elérni. Az Apple eredeti álláspontja szerint az iPhone-ban bemutatkozott műszaki és a felhasználói felülethez kapcsolódó újdonságokat az Android szemérmetlenül lemásolta, és elsősorban ez adta a rendszer piaci sikerének alapját. A cég ezért azt a stratégiát választotta, hogy az Androidot jogi úton butítja le, bírósági határozattal veteti ki például a pinch-to-zoom funkciót a termékekből, amelyeket így kizárólag a legalsó kategóriába kárhoztat. Ezt nem sikerült elérni, sokéves pereskedés nyomán sem érte el a vállalat, hogy a Google és a gyártók kiheréljék az Android felületét, amely így komoly versenyző a csúcskategóriában is.
Reformot, együtt
Ha mást nem, az Apple-Google csata annyit bebizonyított, hogy a jelenlegi amerikai szabadalmi rendszer teljességgel hatástalan. Jogi szempontból az Apple-nek hiába volt sok tekintetben igaza, az igazságügyi rendszer ezt képtelen volt kézzelfogható versenyelőnnyé változtatni. A Google szempontjából is értékelhetetlen a szabadalmi rendszer, a vitatható szabadalmak érvénytelenítése igen hosszadalmas és költséges folyamatnak bizonyult,
Eközben a rendszer valódi haszonélvezői a szabadalmi trollok (például itt). Azok a nem-gyakorló (nem gyártó, nem fejlesztő) cégek, amelyek erősen vitatható szabadalmakkal házalnak és perrel fenyegetik a cégeket. E cégek ellen a jogi védekezés elképesztően költséges, ezért a legtöbb, kisebb-nagyobb vállalat inkább a peren kívüli kiegyezést választja, mint olcsóbb alternatívát. A trollok működését az teszi lehetővé, hogy az amerikai jogrendben nem általános, hogy a vesztes fizeti mindkét fél perköltségét, ezt csupán egészen extrém esetben teszi kötelezővé a bíróság, így a beperelt cégnek még a győzelem is költségesebb lehet mint a kiegyezés.
A hosszabb távú hatásokról egyelőre korai beszélni, az Apple és a Google az iPhone indulásánál még teljes kooperációt mutatott, az Android-iOS piaci verseny hatására azonban gyakorlatilag minden közös projekt megszűnt, gyakorlatilag a Google keresőjének iPhone-integrációja maradt az egyetlen érintkezési pont a két cég között. Nagy kérdés, hogy a most bejelentett kiegyezéssel beindul-e valamilyen olvadás a fagyossá vált viszonyban, vagy épp ellenkezőleg, folytatódik az ellenséges hangvétel a cégek között.