Távozik Vic Gundotra, a Google+ megalkotója

Vic Gundotra távozása önmagában is érdekes, de az alapítók mögötti következő sorban álló vezető sorsa az általa felügyelt termék sorsában és jövőjében is kritikus változásokat hozhat. Larry Page, a Google társalapítója azt állítja, hogy a cég továbbra is keményen dolgozik majd azon, hogy új megoldásokat építsen a folyamatosan növekvő létszámú Google+ rajongónak. A megfogalmazás precíz lehet, hiszen a Google+ közönségét valóban főleg rajongók adják, a szolgáltatás nem igazán tört be a mindennapokba, senki nincs arra kényszerülve, hogy használja.

A közösség a Facebooké

Gundotra távozása ugyan nem jelenti automatikusan a Google+ felszámolását, de azt valószínűleg igen, hogy a keresőjével sikert építő cég kudarcot vallott a márka közösségi térbe való exportálásában. A sikertelenség okait boncolgatva az első érv az lehet, hogy a Google+ még mindig túlságosan mérnöki és a tömegek számára túl bonyolult, túl precíz. A dizájn ma már szerethető és követhető, de gyakran nem praktikus, érződik rajta a kampányszerűség és a kötelező egységesítés.

A Google+ számára a legnehezebben megugorható akadály az volt, hogy a Facebook rendkívül gyors tempóban másolt le minden olyan kezdeményezést, amivel a Google megkülönböztethette volna magát. Akár hat hét alatt is képes volt a Facebook átvenni azokat a megoldásokat, amik miatt esetleg érdemes lett volna gondolkodni a váltáson, vagy akár a párhuzamos jelenléten. A körök, listák, üzenetküldés és a láthatóság könnyebb állítása, appok kezelése és sok egyéb más fejlesztés is teljesen fej-fej mellett haladt. Így viszont a Facebook a méretből fakadó előnyökkel megtartotta a vezetést, sőt, messze nagyobbat nőtt, mint a Google+, amiről valójában persze nem is lehet tudni, hogy mekkora, a statisztikák nagy része más, sikeres Google-projektekkel torzított.

Ugyan a Google+ mint közösségi felület, tartalomdisztribúciós megoldás megbukott, de más szempontból azért komoly sikernek is el lehet könyvelni. A felhasználói tömeget anonimként összegyűjtő szolgáltató elsődleges küldetése volt, hogy minden egyes olyan embert, aki keresőt, térképet, YouTube-ot, levelezőt vagy bármilyen más Google-terméket használ, összegyűjtse és bejelentkezett, azonosítható, profilozható felhasználóként kezelje. A Google+ háttérintézményként pedig sikeres tudott lenni: a Google-azonosító, ami ma már egyben Google+ profil is, egyre elfogadottabb, rengeteg külső alkalmazásnál is választható már a Facebook ID mellett vagy helyett. Érdekes módon a Google+ előnye éppen az, hogy nincs mögötte a mindenki által használt felület, nem csepegtetjük az aktivitásainkat az ismerősök felé, vagy legalábbis nem nézi azt senki.

A Google felemelkedése abból fakadt, hogy a két alapító képes volt megváltoztatni, újra feltalálni egy piacot. A közösségi hálózatoknál azonban megváltoztatásról és az újrafeltalálásról is lemaradt. A mobilos világban az újrafeltalálást elvégezte az Apple, az Android itt már csak szörfözött a hullámon és végül sikerült előre törnie. A vállalat jövője nagyban függ attól, hogy sikerül-e azonosítani azokat a trendeket, amik meghatározzák a következő évtizedet és ha igen, sikerül-e úgy hozzányúlni, hogy abból egy újabb gigantikus üzlet nőjön ki, mint a keresőhirdetésekből anno. Az kétségtelen, hogy ma a legtöbb adattal rendelkező cég a Google, emellett nem kell panaszkodnia egyéb erőforrások terén sem, de a Google+ példája jól mutatja, hogy a nagyság nem jelent mindenhol sikert, ugyanolyan nagyot lehet puffanni egy új piacon, ahogy például a Microsofttal is történt a mobil világban.

A Google szövete

A vezetőváltással irányváltás jöhet, ami nem azt jelenti, hogy a Google leveszi a kezét a Google+-ról, viszont a találgatások szerint a külön termékként való pozicionálása megszűnik. Sokkal inkább erősödik a platformjelleg, a Google+ mint háttérszolgáltatás, vagy ahogy a vállalati marketingesek megfogalmazták: “az internet szövete” fejlődik tovább. Ez technikailag azt jelentheti, hogy a jövőben az erős, egységes frontend-szemlélet helyett alkalmazásként azokat a funkciókat láthatjuk könnyebb, különálló darabként, mint a csevegés vagy a fotómegosztás. Maga a hálózat pedig az alkalmazások, szolgáltatások közti “flow” biztosítására törekszik inkább.

A Google szóvivői nem nyilatkoztak egyelőre arról, hogy ki veszi át a Google+ irányítását, de a Re/code, illetve a TechCrunch forrásai is tudni vélik, hogy nem Vic Gundotra korábbi jobbkeze, Bradley Horowitz lesz az, aki egyébként a Google+ termékfejlesztési vezetője jelenleg is. Helyette a legvalószínűbb jelölt Dave Besbris, aki a Google+ mérnöki munkálataiért felelős elnökhelyettese. Besbris nem új a cégnél, már 2008 óta dolgozik ott, előtte pedig egy évtizedet töltött az AOL-nál. Hat éves múltja ellenére nem sokat lehetett a nevével találkozni, sőt, még a Google+ profilja sem tűnik kívülről túl aktívnak.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A feladata most sem feltétlenül a parádézás lesz, források szerint már most elkezdődött a Google+ fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozó csapatok átalakítása. Ez a hírek szerint 1000-1200 embert érint, ráadásul a Google központjában egy új épület is készült, ahová a közösségi hálózattal foglalkozó csapatok költöznek át. A változtatások részeként a Hangouts-fejlesztők az Android-csapat részeként folytatják, ugyanúgy, ahogy a Photos app fejlesztői is. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a tudást elmozgatják a Google+ birodalomból és egyre inkább az Android válhat az új ernyővé, ami nem csoda, lévén a világ legnagyobb példányszámban értékesített operációs rendszere.

Az viszont kétséges, hogy mi lesz a sorsa azoknak a csapatoknak és részlegeknek, amik nem vándorolnak át egyik sikeresebb divízióba sem. A Google+ hivatalosan nem halott, csak zombi - írják az amerikai lapok. Valószínűleg jogosan, hiszen ha kirúgnak egy felsővezetőt és elvonnak minden értékes erőforrást egy projekttől, akkor ott nagyon kevés olyan forgatókönyv lehet, aminek nem a lassú enyészet a vége.