A zeneletöltések helyét a streaming veszi át
A globális zenei piacon a tendenciák 2013-ban sem változtak, a zeneszámok és albumok eladásából származó bevételek csökkentek, a streaming bevételek pedig nőttek. A Spotify és a Deezer még csak most kezd beérni, jó lesz azoknak, akik komolyan vették őket előre.
Az International Federation of Phonographic Industry (IFPI) tegnap közzétette legújabb, 2013-as Digital Music Report nevű kiadványát, amiből kiderül, hogy a kiadók 2012-es 0,3 százalékos bevételnövekedése csak egyszeri alkalom volt, nem törte meg az 1999 óta tartó lejtmenetet, tavaly ismét csökkent a zeneipar forgalma. A globális iparági bevételek 2013-ban 3,9 százalékkal csökkentek, körülbelül 15 milliárd dollárra, mindezt úgy, hogy közben a streamingszolgáltatók szárnyaltak.
Az IFPI szerint a csökkenést ezúttal Japán nyakába kell varrni, a szigetországban éles visszaesése volt a zenei értékesítésben, 16,7 százalékkal csökkentek egyetlen év alatt az eladások. Japán pedig igen erős hatással van a teljes piacra, ugyanis a globális bevételek ötöde ott keletkezik. Így viszont a globális adatok már nem is olyan vészesek, ha kivesszük Japánt, akkor a visszaesés már csak 0,1 százalékos. Mindez azt jelenti, hogy a különutas szigetország piacától eltekintve a világ többi részén stabilizálódni látszanak a zeneipar bevételei.
A fizikai hordozók eladásai az eddigi trendeknek megfelelően tovább zuhannak, a CD és bakelit eladások további 11,7 százalékot estek világszerte 7,73 milliárd dollárra, eközben a digitális bevételek 4,3 százalékkal nőttek 5,87 milliárd dollárra. Ez utóbbin belül a zeneeladás viszont már szintén leszálló ágban van 2,1 százalékot csökkent, bár még mindig ebből van a teljes digitális bevételek nagyobbik része, 3,93 milliárd dollár.
Pénzfolyam
Az előfizetéses streaming piac mentheti meg az egész iparágat, ott ugyanis újabb masszív ugrás történt, az egy évvel korábbihoz képest 51 százalékkal több bevétel származott a Spotify, Deezer és más hasonló szolgáltatók működéséből. Ezzel pedig 2013-ban első alkalommal lépte át az 1 milliárd dolláros bevételt a streaming piac, pontosabban 1,11 milliárd dollár folyt be ezekből a szolgáltatásokból. A Spotify saját nyilatkozatai alapján működése során összesen 1 milliárd dollárnyi jogdíjfizetéssel járult eddig ehhez hozzá, ebből csak 2013-ban 500 milliárddal.
A streaming robbanása ráadásul egyelőre egyáltalán nem globális trend, rengeteg országban nem indult még meg ennek a piacnak a fejlődése. A növekedést egyelőre az amerikai és az öt nagy európai piac (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia) húzza. Ezekben az országokban további növekedés várható, de az igazi áttörés akkor kezdődik majd, ha további nagy lélekszámú régiók is becsatlakoznak, mint például Oroszország, Brazília, Közép-Európa vagy Dél-Kelet Ázsia.
2011-ben még mindössze 8 millió fizetős ügyfele volt a streaming szolgáltatásoknak, mostanra viszont már több mint 28 millió. Ráadásul a szám viszonylag gyorsan növekszik. Az új piacokon először a reklámszponzorált és valamilyen módon limitált szolgáltatásmodellek terjednek el, ami szintén hozzájárul a zenei piac bevételeihez, de később ez szolgál alapul az előfizetéses réteg kialakulásához is.
A streaming műfaj felvirágoztatása egyébként érdekes módon nem amerikai szolgáltatók nevéhez fűződik, sőt, egyre kevésbé szól róluk. A két nagy európai húzónév, a svéd Spotify és a francia Deezer már a fizetős ügyfelek több mint felét adja. Sőt, a hivatalos 6 milliós számot felülírva Spotify esetében egyesek már 9-10 milliós fizetős ügyfélszámról beszélnek kiadói forrásokra hivatkozva. A Spotify számaiban ebből jelentős mennyiségű amerikai, a Deezer azonban nem akart/nem tudott belépni az USA-ba, ott az ügyfelek többsége európai. A piacnak vannak vesztesei is, például a brit Last.fm, ami nem volt képes tartani a tempót, nem jó trendeket lovagolt meg, így épp a hetekben jelentette be, hogy kivonul az előfizetéses streaming piacról.
Több és jobb
Egy-egy szolgáltató sikertelensége persze nem jelenti a trend bukását, sőt, hiába ágálnak az egyelőre keveset kereső, vagy éppen a valós hallgatási teljesítmény alapon működő javadalmazás miatt meglepett előadók, összességében az előfizetéses zene a teljes piac számára hosszútávon megoldás lehet. Az előfizetések éves szinten 60-120 dollárba kerülnek, aminél egy zenehallgató átlagosan kevesebbet költött eddig zenevásárlásra - mondja Zahavah Levine, a Google globális zenei partnerségekért felelős igazgatója. Sokakat aggaszt, hogy a streaming bevételek egyelőre kis részét teszik ki a piacnak, ezt azonban a növekedési dinamika ellensúlyozhatja. Sőt, a 15 milliárdos piacon belül az 1,1 milliárdos rész immár nem is olyan kevés, főleg 51 százalékos éves növekedéssel.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
A streaming piac ráadásul nem egyszerűen egy alternatív disztribúciós eszköz, hanem egy sokkal pontosabb képet festeni képes analitikai eszköz és egy hihetetlenül alapos kommunikációs felület a zenekarok és rajongóik között. A CD-eladásokkal szemben itt a zenész képes (és kénytelen) együtt lélegezni a közönséggel. Az IFPI jelentéséből egyébként kiderül az is, hogy az amerikai és nyugat-európai piacok után hová érdemes figyelni, ahol most még nincs komoly bevétel, de a robbanás a küszöbön áll: Argentínában 69, Peruban 149, Dél-Afrikában pedig 107 százalékos volt egyetlen év alatt a digitális bevételek növekedése.
Az emberek ezekben az országokban eddig is hallgattak zenét, de többnyire fájlcserélőkön vagy illegális/ingyenes streaming szolgáltatókon keresztül tették ezt. Az infrastruktúra fejlődése, illetve a globális szolgáltatók terjeszkedése, a jogosítások hatékonyabbá válása (például Armoria) viszont könnyűvé teszi a licencelt szolgáltatások terjedését. Az IFPI szerint a streaming érában a warez jelentéktelenebbé válik, igaz még továbbra is foglalkozni kell a kérdéssel. A kutatás szerint az internetezők 61 százaléka használt valamilyen legális zeneszolgáltatást az elmúlt 6 hónapban (ebbe beleértendő a YouTube is), viszont 26 százalék rendszeresen nyúl illegális forrásokhoz is.
A teljes kutatási jelentés szokás szerint letölthető az IFPI weboldaláról, illetve közvetlenül ezen a linken keresztül.