Szerző: Dojcsák Dániel

2014. április 2. 13:10

Vesztésre áll a mobilweb

Platformháború helyett jó ideje az a kérdés a mobilon, hogy webes vagy natív alkalmazást érdemes-e fejleszteni. A Google két vasat tart a tűzben, mindkét frontot támogatja, a felhasználókra bízza a döntést. Egyelőre úgy tűnik, hogy a rugalmatlanabb, de kiszámíthatóbb alkalmazások vezetnek a mobil web előtt.

A Flurry Analytics a mobilalkalmazások mérésében a legmeghatározóbb szereplővé vált, óriási adathalmazt kezel, ebből merített ki részeket idén év elején, megmutatva, hogy az amerikai felhasználók hogyan használják okostelefonjaikat. A 2014 január és március közt mért adatok elemzéséből az egész iparág számára tanulságos következtetéseket vont le a Flurry, amit egy kutatási jelentésben közzé is tettek most.

Az első fontos tudnivaló, hogy a mobilhasználat ideje tovább nőtt az elmúlt évben is. Az átlagos amerikai fogyasztó 2013 márciusában még csak 2 óra 38 percet nyomkodta mobilját, idén ez további 4 perccel 2 óra 42 percre nőtt. A változás már nem jelentős, ez a felhasználók és a piac érettségére utal, az elmúlt évben a mobilhasználatban nem történt forradalom, csak organikus fejlődés.

Nem nyert

Ennek megfelelően a mobilos web most sem söpörte el a natív alkalmazásokat, sőt, tovább gyengült. Az amerikai fogyasztókon mért használati statisztikák szerint naponta 2 óra 19 perc a teljes mobilhasználatból valamilyen alkalmazáson belül történik, vagyis az idő 86 százalékát appokban töltik az emberek. A mobilweb így a tavalyinál is gyengébb eredményt tud felmutatni, napi 22 perccel, ami az idő 14 százaléka. Egy évvel ezelőtt az arány még 80-20 volt.

Néhány évvel ezelőtt sokan jósolták, hogy a mobilwebes megoldások technológiai fejlődése elsöpri majd a natív alkalmazásokat és a platformfüggetlenség zászlaja alatt átveszik a vezetést. Ennek épp az ellenkezője látszik beigazolódni, mégpedig az, hogy a két nagy operációs rendszer, az iOS és az Android megszilárdította pozícióit, a natív alkalmazások dominálják a mobilt, a böngésző pedig csak egy app maradt a sok között. Ez például a Firefox OS koncepciójának igazán rossz hír.

A legnépszerűbb alkalmazáskategória továbbra is a játék, az eltöltött idő 32 százalékkal továbbra is őrzi tavalyi pozícióját. A második legfőbb időrabló a közösségi és üzenetküldő alkalmazások világa, ami viszont 24-ről 28 százalékra javult. Amennyiben sikerül erősödnie ennek a területnek, akkor jövőre átveheti a játékoktól az első helyet, pontosabban mondva a mobileszközök klasszikus funkciója, a kommunikáció visszaszerezheti az elsőt. A rangsor további szereplői között még a szórakozás (például YouTube) 8 százalékban foglalja le a fogyasztókat, ugyanúgy az idő 8 százalékában valamilyen hasznos app fut (parkolás, térkép), a produktivitás alkalmazások pedig a sor végén kullognak 4 százalékkal.

Az adatok alapján mobilon is igaz, hogy akinek a halálhírét keltik, az sokáig fog élni. A Facebook, amit a Flurry természetesen a közösségi hálózatok és üzenetküldés kategóriába tesz, továbbra is a legmarkánsabb szereplője a listának. A mobilhasználattal eltöltött idő 17 százaléka esik rá, ami még úgy is megdöbbentő, hogy ebbe már az Instagram is beleszámít. A kategória fejlődéséhez hozzájárult a WhatsApp is, amit a Facebook vásárolt fel nemrégiben. Így a Facebook gyakorlatilag elmondhatja magáról, hogy minden mobil Facebook-mobil is, hiszen a cég alkalmazásaiban töltik a felhasználók az összes idő körülbelül negyedét. Ehhez pedig érdemes hozzátenni azt is, hogy a Facebook Connect ID-n keresztül még rengeteg más alkalmazásba is betüremkedett, bár az ID egyelőre közvetlen bevételeket nem jelent.

A natív appok jellemző bevétele továbbra is a hirdetés. Ahogyan más statisztikákból látszik, az alkalmazások szinte mindegyike ingyenes, nagyon kevés a sikeres modell, amikor az app  értékesítésével életben tartható az üzlet. A freemium mellett jellemző az előfizetéses, illetve az appon belüli vásárlással kiváltható extra funkciók és reklámmentesség a jellemző fizetős konstrukció. A piac gerince azonban a hirdetés, így az eltöltött idő mellett a legnagyobb kérdés, hogy ki milyen hatékonysággal képes értékesíteni a reklámokat.

Nem időarányos bevételek

A közösségi kategóriában a Facebook viszi a prímet, a szórakoztatás 8 százalékának fele pedig egyedül a YouTube. A reklámbevételek azonban messze nem “igazságosan” oszlanak el, legalábbis nem az eltöltött idő alapján. Az egyetlen kivétel érdekes módon éppen a Facebook, ami a Flurry mérései szerint az idő 17 százalékát viszi, az eMarketer számai szerint pedig a hirdetési bevételek 17,5 százalékát. A Google ezzel szemben sokkal jobban monetizál, alkalmazásait a Facebookhoz hasonló mértékben (18%) használják az emberek, a hirdetési bevételeknek azonban a 49 százalékát szerzi meg ezzel a Google. Ennek kárát az ökoszisztéma sokszínűségét fenntartó többi szolgáltató látja, ugyanis a két óriáson túl az összes többi appban eltöltött 65 százaléknyi időre mindössze a bevételek 33 százaléka jut. A Facebook számára a kihívás tehát vagy az, hogy a Google mintájára növelje a bevételi hatékonyságot vagy az, hogy még nagyobb elérést szerezzen.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak

Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Ez utóbbi nehéznek tűnik, legalábbis a comScore statisztikái szerint a 10 legnagyobb márka összesen 40 százalékát adja a mobilon eltöltött időnek. A jól ismert márkák, mint a Pinterest, SnapChat, WhatsApp, Waze, Spotify mind 1-2 százalékos eredményt érnek el, a Google és a Facebook pedig együtt is alig több mint harmadát adják a tortának, amin úgy tűnik, felvásárlásokkal igyekszenek változtatni. Az új márkáknak azonban továbbra is könnyű belépni a piacra, a mobilos gazdaság még nem konszolidálódott, így a nagy szereplők is csak óvatosan próbálkozhatnak hatékonyabb bevételszerző stratégiákkal.

A trendek kettősséget mutatnak, egyrészt kedveznek a nagyoknak, de másrészt veszélyeket is jeleznek számukra. Senki nem dőlhet hátra és például a WhatsApp példájából jól látszik, hogy váratlanul érkezhet meg a piacra egy diszruptív szereplő. Technikai szempontból azonban egészen kiszámítható a közeljövő, a mobilweb háttérbeszorulása és az alkalmazások erősödése továbbra is folytatódik.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról