Szerző: Dojcsák Dániel

2014. február 20. 15:43

Végleges az új Google Maps

A Google egy évvel ezelőtt, az I/O konferencia előestéjén mutatta be az új generációs térképfelületét, ami a cég szerint sokkal okosabb, sokkal szebb és sokkal személyesebb. Majd a kiadott béta a közönség számára érintetlenül maradt nagyjából egy évre, mintha a Google beismerte volna, hogy mégsem sikerült jól.

A térkép lényege, hogy egyszerű, könnyen követhető, az ember absztrakciós képességének segítségével a valóságot strukturálja, segít eligazodni. Ezt a régi Google Maps meg is testesítette, az új verzió azonban mintha visszalépés lett volna és nem csak azért, mert régebbi számítógépeken szaggat a WebGL-re épülő motor. A Google koncepciója az volt, hogy a térképet egy funkcionális felületből átalakítja a modern webet átitató személyes, érzelemvezérelt, szerethető portállá. Az új Maps már a saját korábbi kereséseink, preferenciáink alapján mutatja az érdekes helyeket, az adatok a Google Now-ból is ismert kártyákon jelennek meg és észrevétlenül lehet átváltani a utcanézetből a műholdas vagy utcaszintű fotókra, illetve a felhasználói fényképekből összerakott galériákba.

Élmény és praktikum: megférnek egymás mellett

A magasra állított elvárások eredménye az lett, hogy az élményszerűséget csúcsra járatta az új termék, de a hétköznapi funkciók hiányoztak vagy gyengélkedtek. Az elmúlt egy évben viszont szép lassan fejlődtek ezek is, ma már tényleg sokkal ütősebb az új Maps mint a régi. A grafikus rész igen sok csiszolásra szorult a bemutató óta, a Maps vezető dizájnere a TechCrunch szerkesztőjének azt nyilatkozta, hogy a csapat az elmúlt évben főként a sebesség javításán dolgozott, illetve az újrarajzolt felületen eleinte jellemző zűrzavar megszüntetésén. Mostanra például visszatért a népszerű Pegmen figura, amivel előhívható a Street View nézet, és már nem csak akkor látszik, hogy hol van utcaszintű fotólefedettség, ha emeljük a figurát, hanem ez is egy ki-be kapcsolható réteg lett.

Egy másik fontos hiányosság volt a saját hely kezelése, illetve az alapértelmezett nézet. Ez utóbbit végre lehet változtatni, mégpedig a jobb alsó sarokban lévő fogaskerék ikonra klikkelve a keresési beállításokon belül a “location” pontot választva. A mobilos felülethez hasonlóan megjelent egy saját pozíció ikon is, amivel ki-be kapcsolható a saját hely detektálása, illetve az ikon jelzi, ha a lekérdezés nem járt sikerrel.

Rétegek

A bal felső sarokban a keresőkártyán bekapcsolható rétegek között ott szerepel az autóforgalom és a tömegközlekedési térkép is, talán még szebb mindkettő, mint eddig. Már nem csak az aktuális forgalmat kérdezhetjük le, hanem beállíthatjuk a napok, napszakok szerinti tipikus terhelést is, ha például éjjel jut eszébe valakinek kitalálni, hogy reggel milyen irányban lesz érdemes átvergődni a belvárosi dugón. Sikerült szerencsére implementálni a domborzati térképet is, ami szintén gyönyörű. A precíz árnyékolásnak köszönhetően nem csak nagy hegységek, de olyan finom részletek is könnyen értelmezhetőek, mint a budai Várhegy, vagy a Kolozsvári Tamás utcai sportpályát körülölelő meredek fal. Ugyanezen a részen megjelentek végre a saját térképek is, ugyan egyelőre az új felületen csak megnyitni lehet ezeket, a szerkesztés továbbra is a régi verzióban történik.

Az útvonaltervezés is fejlődött, autóval végre lehet több pont érintésével tervezni, a pontokat pedig egyszerűen lehet cserélgetni a sorrendben. Átgondolt és jól áttekinthető lett a tervezés után generálható, akár nyomtatásra, megosztásra vagy beágyazásra is használható itiner is. Még ott is lehet alakítani az útvonalat, a fő pontok is változtathatóak, de az aprólékos tervezéshez is elég csak a kék csíkot arra mozgatni, amerre menni szeretnénk. Első benyomásaink alapján Budapest belvárosában óramű pontossággal működik a forgalomjelentés, szinte mindig lehet rá hagyatkozni. A tömegközlekedésre való tervezés is komplexebb, mint a mobilos verzió, pillanatok alatt kiderül melyik járatokra érdemes rástartolni. A BKK, ha valaha megpróbál még saját tervezőt fejleszteni, esélye sincs a kategóriát sem elérni, a Maps annyira tökéletes lett.

Még mindig gyenge POI-k

Sajnos hazánkban a Google POI adatbázisa viszont továbbra is gyenge, szinte teljesen használhatatlan, annyira hiányos és elavult. Rengeteg már bezárt helyet is listáz, illetve ha a belváros közepén konkrét étteremre keresünk, akkor egész Budapestre ki kell zoomolnia ahhoz, hogy elegendő találat jöjjön fel. Gyakran nem kapunk meg egyébként tipikus üzleteket találatként, helyettük a cégadatbázisból ugranak elő vadidegen kft-k. A térképen böngészve egyébként a személyes profilunknak megfelelő üzletek ikonjai automatikusan megjelennek és elvileg a feliratok is személyre szabott preferenciák szerint íródnak ki.

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Ezt nehéz megítélni, mindenesetre a megjelenítés már jól működik, nem találkoztunk a korábbi grafikus és logikai hibákkal. Magyarországon viszont még mindig előfordul, hogy az angol és magyar nyelvű feliratok keverednek. A tipográfia és az ikonhasználat azonban mesterien kifinomult lett, a korai verzió túl vastag és nagy szövegei helyett dinamikusan változó hangsúlyokkal igyekszik a térkép csak annyi információval terhelni a felhasználót, ami épp szükséges.

Egészen idáig jelentkezni kellett ahhoz, hogy kipróbálhassuk az új verziót, mostantól viszont a Google elkezdi kiteríteni minden felhasználó számára, így napokon belül mindenki szembesülhet majd a felújított felülettel, ami mostantól az alapértelmezett. Úgy tűnik egyelőre, hogy ennek ellenére vissza lehet térni majd a klasszikus Mapsre is, ami főként a gyengébb, régebbi PC-vel rendelkezők számára lesz egy szükséges menekülőút. A WebGL-re épülő csillogó-villogó Maps menő, de kell hozzá számítási kapacitás is. A bétában résztvevőknél előfordulhat, hogy nem minden funkció élesedik náluk egyszerre, néhány nap eltelhet, mire beáll minden a helyére. Ha valaki az elmúlt évben teljesen kihagyta volna az új verzióval való megismerkedést, akkor érdemes elolvasnia az akkori első tesztünket is.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról