Hogyan lesz az évtized végére 20 milliárd SIM a világon?

Az m2m, vagyis machine to machine nem egy új keletű fogalom, de ezekben az években fogja igazán megmutatni erejét, most nyer majd értelmet egy több évtizedes koncepció. Az m2m  bármilyen technológiát takarhat, ahol egymással hálózatokon keresztül kommunikálnak eszközök, számítógépek. A fogalom sokkal inkább üzleti definíció, mint technológiai, eredetileg nem kötődik a 3G/4G hálózatokhoz sem, de valójában a telekommunikáció fejlődése nyit utat a gépek internetének.

Megmagyarázni nagyon nehéz, hiszen a definíciók többsége rugalmas, nem teljesen tiszta és mindig viszonyítás kérdése. A Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese, Dr. Piller Gábor szerint az elsődleges megkülönböztetés egy hétköznapi előfizetés és egy m2m előfizetés között az, hogy az utóbbinál az elsődleges vagy kizárólagos a gépi kommunikáció, tehát ha az eszköz egy embernél van, az akkor sem használja a publikus internet elérésére, kizárólag egy vagy több célfunkció működtetésére. Gyakorta az m2m szolgáltatások nem is a normál kapukat használják az internethez, hanem egyedi APN-eken keresztül kommunikálnak. Fontos különbség, hogy az adatforgalom (amennyiben nem SMS-alapú m2m-ről van szó) a szokásos internetforgalmazáshoz képest jelentősen kevesebb. Az egyszerűbb megoldásoknál, legyen szó pénztárgépről, okos mérőórákról vagy egyéb szenzoros rendszerekről, az átlagos havi adatforgalom szinte minden esetben megáll néhány tíz megabájtnál.

Mobil-előfizetés, amivel tényleg nem lehet torrentezni

Ennél többet csak azok az eszközök forgalmaznak, amiken fotó vagy videótartalom is átmegy, de nem jellemző, hogy mondjuk egy videómegfigyelésnél folyamatos a közvetítés. Jellemzőbb például, hogy a helyi eszköz adott feltétel teljesülésekor kezd el csak forgalmazni, ha például mozgást észlel. Az viszont szinte mindig igaz, legalábbis a világ modernebbik felén, hogy az m2m rendszerekben használt előfizetések nem szabad felhasználásúak. Afrikai országokban volt rá precedens, hogy a kőolajvezetékek állapotáról riportoló eszközökből kiszedett SIM-kártyákkal kezdtek el telefonálni a helyi milicista csoportok. Ott a szolgáltatónak nem volt külön m2m ajánlata, teljesen hétköznapi előfizetéseket tettek a gépekbe, amire a környékbeliek gyorsan rájöttek és gigantikus telefonszámlákat csináltak, mire lefülelte valaki az anomáliát.

Az m2m története évtizedekkel korábbra nyúlik vissza, s az első funkció, amiben használták, az mérőórák, szenzorok leolvasása és bankautomaták és liftek ellenőrzése volt. Régen a kiolvasott értékek SMS-ben utaztak tovább és a gépek számára az utasítások is így érkeztek. Ennek előnye az volt, hogy a világ bármely pontján használhatóak voltak, a GSM-lefedettség ugyanis általános, nem volt szükség IP-hálózatra. A korlátja persze az, hogy az SMS komolyan behatárolta a küldhető adatok formátumát, mennyiségét és komplexitását. Mostanra az m2m eszközök már legalább a GPRS-hálózatot használják, de szükség szerint hozzáférnek a 3G/4G hálózatokhoz is, így akár valós idejű funkciókat is lehet építeni rájuk.

Ma már alapvető felhasználási terület az autós nyomkövetés és épületautomatizáció, de ennél sokkal különlegesebb, egyedibb területek is rügyeznek, van példa arra, hogy városi kukák telítettségét vagy éppen mezőgazdasági területek földminőségét figyelik hálózatba kötött szenzorok.. Az elmúlt évek fontos változása, hogy ma már nem szükséges a hétköznapokban is használt SIM, microSIM használata, helyette a telekommunikációs szolgáltatók ipari megoldásként úgynevezett „chipsimet” kínálnak. Ez ugyan ma még mindig drágább, mint egy sima SIM-kártya, de később a volumenek növekedésével ez még változhat. Előnye viszont, hogy gyakorlatilag bármilyen eszközbe beépíthető, nem foglal szinte semennyi helyet, hajlítható, vízálló, tűri a meleget és a hideget is. Extrém esetben akár egy vékony karkötőben is lehet chipsim, sőt, az e-health kiegészítőkben csak ilyeneket lehet használni.

Ipari megoldások

A chipsim egyébként tekercsekben érkezik a gyárakból, kényelmesen lehet akár tízezres darabszámban is gyártási folyamatba illeszteni, de ha öt darabra van szükség, az sem akadály. Piller elmondása szerint a darabszám egy m2m projekt esetében azért sem számít, mert az üzleti érték, a megtérülés nem a kapcsolódásban, hanem a mögötte lévő szolgáltatásban van. Egyszerű példa mondjuk egy épület energiatakarékossági automatizálási- és távvezérlés projektje, ahol néhány darab SIM-kártyával akár milliós megtakarítás érhető el.

A másik véglet, amikor tömegesen forgalmazott eszközökről van szó, ami lehet akár a Kindle könyvolvasó, online pénztárgép vagy akár a magyar IneTrack autós- vagy személyi nyomkövetője. Ezekben az esetekben az m2m előfizetés már nagyobb arányú költségtényező. Az előfizetés ára a Vodafone szerint azonban SIM-enként nem haladja meg a néhány dollárt havonta. Az árat leginkább az befolyásolja, hogy csak saját hálózaton használható, esetleg nemzetközi, illetve szolgáltatók közti roamingot is ad-e, illetve a felhasználás jellege szerint van-e szükség nagyobb adatlforgalomra, kell-e külön APN, szükség van-e hangszolgáltatásra is.

Speciális alkalmazásoknál külön előfizetés is szóba jöhet, ilyen például a BMW autókba a jövőben alapból beépített m2m SIM esete. A hamarosan az EU-ban kötelező vészjelzőrendszert is kiszolgáló SIM-en extraként elérhető médiastreaming-szolgáltatás is, de ehhez az ügyfélnek egy külön havidíjas előfizetést kell kötnie. További SIM beszerelésére nincs szükség, a rendszeren belül a chipsim hozzá lesz csatolva az ügyfél szolgáltatói előfizetéséhez, amin keresztül szólhat a streaming zene az autóban, jöhetnek a térképfrissítések vagy akár a forgalmi információk is.

Az m2m modell nem csak definíciójában, de az üzleti lehetőségekben is rugalmas. Az m2m-szolgáltatásokat többnyire dedikált megoldásszállítók viszik piacra, akik a hardvereket vásárolják, a szoftvert többnyire maguk készítik, a kapcsolódás képességét, illetve ezzel együtt gyakran az eszközök menedzselhetőségét pedig közvetlenül az operátorok nyújtják szolgáltatásként. Az évtized végére jósolt sokmilliárd eszközös jóslatok is arra épülnek, hogy egy  eszköz hálózatra kapcsolása viszonylag olcsó, a szolgáltatás mindenhol hozzáférhető és igen jól skálázható.

Mennyire bízhatunk a mobilhálózatban?

Felvetődik persze, hogy mennyire megbízhatóak a mobilinternet-kapcsolatok, lehet-e kritikus funkciókat építeni rájuk. Ugyan biztosan mindenki emlékszik Magyarországon is hálózatleállásokra, eldobott hívásokra vagy akadozó mobilinternetre, de az iparági tapasztalat az, hogy a folyamatban nem az adatkapcsolat a leggyengébb láncszem.

Egyrészt az m2m funkcióknál szinte sosincs szükség nagy sávszélességre, másrészt az adatforgalom priorizálható is, illetve a szolgáltatók közti roaming révén minden országban legalább háromszoros redundancia van, amivel a lefedettség és az épp aktuális elérhetőség problémája is kipipálható. Az m2m szolgáltatások mögött dolgozó szerverek és adatközpontok is redundánsak, az is ritka, hogy ebből legyen gond. Hiba előfordulhat, de azt az esetek többségében az eszköz meghibásodása vagy az eszközön futó szoftver leállása okozza. Gond lehet a szándékos rongálás, lopás, időjárási viszontagságok vagy egyszerűen az elhasználódás. Új-Zélandon például a tejgazdaságokban minden tehénen van egy szenzorrendszer és 1-1 sim is, a gazdák a legek hálózatán követhetik, legelnek-e eleget a tehenek.

Mindezek ellenére továbbra is nehéz elképzelni, hogy mennyi mindent kell felokosítani, hogy az évtized végére a konzervatív becslések szerint is 18-20 milliárdos SIM-ről szóló prognózis teljesüljön. A Vodafone szakértője szerint az első komolyabb hullámot az okosotthonok jelentik majd. Itt elképzelhető egy közös platform is, tehát nem biztos, hogy a mikrónak, a hűtőnek és a termosztátnak külön m2m-előfizetése lesz, sokkal valószínűbb egy otthoni hálózati eszköz, ami a lakáson belül már képes koordinálni és vezérelni a többit. Ez a trend elsősorban az energiaszolgáltatók oldaláról indul majd az okosmérőkkel. Az Egyesült Királyságban az egyik helyi közműszolgáltató már most hetente 21 ezer új okosotthont kapcsol be, ami csak idén több mint 1 millió lakást jelent.

Okosotthon, okosautó, okos kutya

A másik könnyen elképzelhető terület a járműveké. A következő években alapértelmezett lesz, hogy minden új autóban beágyazott SIM is lesz adatkapcsolattal, ami a fent említett vészhívás mellett szervizfunkciókat is ellát majd, biztonsági, biztosítási feladatokban is használható. Arról nem is beszélve, hogy egy idő után a hatóság is ráteheti a kezét a távoli elérésre. Ugyanígy persze a tömegközlekedéstől kezdve a kerékpárokig minden egyéb járműnél is van értelme az online kapcsolatnak. Budapesten már most szinte minden BKV-járaton élesben működik a Futár rendszer, illetve az idén induló városi kerékpárbérlő rendszerben is minden bicaj is online követhető.

Ha már város és közlekedés, akkor komoly potenciál van a városi terek, utak, közlekedési lámpák hálózatba kötésében is. Az egyik irány az, amikor az útvonaltervezésben a járművek és kamerák adatait felhasználva az emberek kiválaszthatják az adott pillanatban leggyorsabb útvonalakat. Egy másik verzió szerint viszont a hálózatba kapcsolt és távvezérelhető közlekedési lámpák az aktuális forgalmat és a historikus adatokat figyelembe véve finomhangolják a haladást. A már működő projektekben a statisztikák szerint a céges autóknál 15-20 százalékos fogyasztáscsökkenés figyelhető meg, illetve a jobb szervezés (és a lógás azonnali lefülelése miatt) a kilométerszám is csökkenthető. Sőt, a hálózatba kötött járműveknél még a balesetek száma is alacsonyabb lett, bár itt már nehezen tetten érhető a korreláció.

Nagy felhasználónak számítanak még a gyárak, illetve a szállítmányozó- és kereskedelmi cégek. Az RFID-technológia mellett a csomagok, termékek követésében, logisztikában egyre nagyobb szerepe van az online rendszereknek. Egy vonalkódot leolvasva meg lehet tudni, hogy mi van a csomagban, egy m2m kiegészítővel viszont riasztást kaphat a tulajdonos, ha az áru menet közben megsérül, nem megfelelő hőmérsékleten van, illetve GPS-re vagy cellainformációra alapozva követhető, hogy pontosan merre jár épp.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

A fenti kategóriák globálisan már önmagukban százmilliós vagy akár milliárdos m2m-eszközszámot vetítenek előre, jól látszik, hogy komoly szükség volt az IPv6-ra. A Vodafone szerint azonban az igazi robbanást a következő években a fogyasztói termékek m2m forradalma jelenti majd. Az első fecskék között biztosan ott vannak az e-egészségügyi és a fitnessmegoldások. Pár évvel ezelőtt egy Garmin sportórát még kábellel kellett összekötni, a pár éves modellek már vezeték nélkül kapcsolódtak PC-hez, ma már Bluetoothon keresztül az okostelefont használva automatikusan töltik fel az adatokat, még egy generációval később pedig minden bizonnyal már saját SIM lesz bennük és a termék árába beépítve megkapjuk a szinkronizáció lehetőségét, ahogy a Kindle-nél.

Előre félünk, hogy mi lesz itt...

Biztosan lesz a felhajtásnak egy olyan szakasza, amikor indokolatlan ötletekkel áll elő a piac, de ez a fajta kísérletezés szinte elkerülhetetlen annak érdekében, hogy megtaláljuk a legjobb módszereket és a megfelelő funkciókat. A geekek paradicsoma lehet majd a következő pár év, hiszen az egészen hétköznapi készülékeket, tárgyakat is újra feltaláljuk majd. A Nest felvásárlását tekinthetjük a startpisztoly eldördülésének, nem véletlen, hogy az alapítói azt mondták, hogy ők nem termosztátot csinálnak, hanem újragondolnak minden olyan eszközt az otthonokban, amik unalmasak és nem szerethetőek.