Szerző: Dojcsák Dániel

2014. február 17. 12:44

A spanyol kiadók pénzt szednének a hírkeresőktől

A spanyol kormány nem tanult a többi európai példából, egy új törvény abban látja a médiumok megsegítésének módját, hogy a keresőmotorokkal fizettetnének a leadek megjelenítése után.

Egy új spanyolországi törvényjavaslat szerint a keresőmotoroknak, mint a Google, fizetnie kellene minden szerzői jog által védett tartalom megjelenítéséért, akkor is, ha az nem teljes terjedelemben, hanem csak rámutató link és az értelmezést segítő bevezető formátumban szerepel. A szabályozással nem találták fel a spanyolviaszt, ugyanez a kísérlet már elvérzett Belgiumban, Franciaországban, Portugáliában és Németországban is. Az említett országokban is felvetődött, hogy a keresőknek kompenzációt kellene fizetnie a linkek, snippetek, szalagcímek, lead bekezdések megjelenítésért az olyan keresőmotorokban és aggregátorokban, mint a Google News vagy a Yahoo News.

A magyarázat szerint erre azért van szükség, mert a keresők bevételt termelnek az ilyen hírobjektumok mellett elhelyezett hirdetésekből. A médiumok tűzzel-vassal tiltakoznak, ugyanis úgy érzik, hogy a keresőmotorok az általuk termelt tartalommal adnak el reklámot. A valóság ennél persze kifinomultabb, hiszen a híraggregátorokban a hozzáadott érték nem a tartalom és annak fogyaszthatósága, hanem a válogatás. Maga az olvasás többnyire, ha az olvasó talál releváns tartalmat, akkor az eredeti közlési helyen történik.

Ha nem, nem...

Belgiumban a kiadók néhány éve nyomás alá helyezték a Google-t és azt követelték, hogy tűnjenek el a belga lapok a Google News oldalairól. Mivel azonban a Google News nem más, mint a Google kereső egy tematizált változata, azonos index fut a kettő alatt, ezért a News-ból való törlés minden Google találati listából eltüntette a belga lapokat, ami érezhető forgalomcsökkenéshez vezetett. A spanyol kormányzat nem is mer ilyen szintre merészkedni, a javaslat szerint a Google-nek nem kellene engedélyt kérnie a listázáshoz, viszont amennyiben megteszi, akkor jogdíjfizetési kötelezettsége keletkezik.

A javaslat egyelőre nem kiforrott, arról nem tesz említést, hogy egy újságcikknek mik azok a részei, amik miatt már kellene fizetni és mi az, ami miatt még nem. Sőt, az sem egészen tiszta, hogy vajon hogyan kell kikalkulálni a fizetendő összeget. Éppen ezért a Google nem is kommentálja az ügyet, s egészen addig nem is fogja megtenni, amíg a javaslat nem konkretizálódik. A végeredmény persze akár lehet ugyanaz is, mint a belga esetben, vagyis nyomást gyakorolhat a Google a keresőtől már jelentősen függő médiumokra azáltal, hogy eltávolítja őket az indexből.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori

Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A Spanyol Újságírók Szövetsége (AEDE) üdvözölte a kezdeményezést, sőt, elégedett a törvénnyel, ami felismeri a szerzők és kiadók régen meglévő követelését - derül ki a szervezet helyettes vezetőjének nyilatkozatából. A változtatásra való radikális igény valóban jelen van a spanyol médiában, ugyanis a gazdasági válságot követően a hirdetési bevételek olyan mértékben csökkentek az országban, hogy tucatnyi lap és egyéb média jelentett csődöt, illetve 9500 újságíró veszítette el az állását csak az elmúlt négy évben.

Sokszor beszéltek már erről

Európában több helyen napirenden van ugyanez a kérdés, de komoly áttörés sehol nem született. Franciaországban a Google megállapodott a helyi médiaszervezetekkel, hogy 60 millió eurót fizet be egy különleges alapba, ami a helyi médiumok online jelenlétének fejlesztését támogatja, de közvetlenül a keresőmotorok nem fizetnek a kiadóknak a tartalommegjelenítésért. Németországban ugyan született egy új szerzői jogi törvény, ami kimondja, hogy médiumok díjat szedhetnek a keresőmotoroktól a tartalom felhasználásáéért, de a linkek és a rövid összefoglalók ez alól kivételt képeznek.

A spanyol fellángolás sem valószínű, hogy precedenst teremt, sőt, leginkább csak arra alkalmas, hogy kiemelje az intellektuális javak kezelésére vonatkozó szabályozások elavultságát. Európaszerte szükséges lenne áttekinteni és újragondolni ezeket a könyvnyomtatás korában kialakult és azóta szinte változatlan logikával működő szabályokat.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról