Budapesten üléseznek Európa távközlési szabályozói

Budapesten tartja idei negyedik plenáris ülését az európai szakhatóságok csúcsvezetőiből álló Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete, vagyis az angol rövidítés alapján a BEREC. Az ülésre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) december 4-i nemzetközi szakkonferenciáját követően kerül sor, melynek témája a telekommunikációs piac fejlődési, fejlesztési lehetőségeinek áttekintése, megvitatása volt a szabályozói, szolgáltatói és befektetői oldal bevonásával.

Nem mindenek feletti a szabályozás

A konferencián előadást tartott, illetve a plenáris ülés kapcsán sajtótájékoztatót adott a BEREC soros elnöke, Dr. Leónidasz Kanellos, aki ismertette a szervezet távközlési ágazat megerősítését célzó háromlépcsős munkaprogramjának fontosabb pilléreit. Ezek alapján az európai szakhatóságok kiemelten fontos kérdésként kezelik a szélessávú infrastruktúrák minél nagyobb elérhetőségét, penetrációját, a belső piac fejlesztését egységes működési feltételekkel, valamint a fogyasztók fokozott védelmét.

"Kettős célokat kell megvalósítani egy időben: Az egyik a fogyasztói árak csökkentése, különösen a gazdasági válság okán. Ennek viszont oly módon kell történnie, hogy ez nem menjen a szolgáltató nyereségességének, pénzügyi stabilitásának kárára, hiszen így a szolgáltatók nem invesztálnának be a megfelelő infrastruktúrába" - hangsúlyozta Kanellos a sajtótájékoztatón. "Nem hiszünk ugyanakkor benne, hogy a szabályozás az egyetlen piacformáló eszköz, és olyan szabályozás sem hozható létre, mely egyértelműen nyerő helyzetbe hozza a fogyasztókat" - tette hozzá a BEREC elnöke.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A szervezet álláspontját részben tükrözi az Európai Bizottság nagy port kavart piacélénkítési reformcsomagja, melyet idén szeptemberben hozott nyilvánosságra az európai végrehajtó szerv, majd október végén az Európa Tanács is áldását adta rá. Ez a reformcsomag igyekszik mind a piaci szereplők, mind a fogyasztók számára kedvezőbb helyzetet teremteni, ugyanakkor a nemzeti szabályozó hatóságok pozícióját valamelyest gyengíti.

Kanellos a HWSW kérdésére a sajtótájékoztatón elmondta, a szervezet kétszer véleményezte az Európai Bizottság reformjavaslatát, és bár az alapelvekkel, illetve azok céljával (befektetést kell vonzani a piacra) egyetért, felmerülnek, illetve felmerültek bizonyos aggályok: "A versenysemlegességi törekvést teljes mértékben támogatjuk, de az egységes európai engedélyezési rendszerrel kapcsolatban vannak aggályaink. Nem értünk egyet bizonyos konfekciómegoldásokkal, melyek bizonyos hálózati termékekre vonatkoznak. Az "egy méret mindenkinek jó lesz" szemlélet nem alkalmazható mindenkire, de elveiben egységes, harmonizált megoldást kell találni" - mondta el a szervezet vezetője.

Honos érdekek

Az egységes engedélyeztetési rendszer elméletileg azt a célt szolgálja, hogy a szolgáltatók vállairól levegyen bizonyos adminisztratív terheket, így elsősorban arra vonatkozik, hogy egy multinacionális piacon működő operátornak a működésükhöz kapcsolódó engedélyeket elég lenne a honos hatóságtól beszereznie. Ez egyben azt is jelentené, hogy bizonyos panaszos esetek szintén ugyanehhez a hatósághoz kéne fordulnia a fogyasztónak. Az eredeti javaslat értelmében fennállhatna olyan helyzet, hogy a Vodafone magyarországi ügyfeleinek az angol hírközlési hatósághoz kellene fordulniuk, mivel az Ofcom a brit multi honos szabályozója.

A sajtótájékoztatón részt vett Dr. Karas Mónika, a magyar hatóság elnöke is, aki a szakhatóságok önállósága, illetve a Bizottság spektrumelosztásra, spektrumallokációra vonatkozó javaslata kapcsán kifejtette, a frekvenciavagyonnal való felelős gazdálkodás nem szakítható ki a tagállami szintű döntéshozatalból. Erre egyébként Orbán Viktor miniszterelnök is utalt az Európai Unió csúcsvezetőinek októberi értekezletét követően - ennek a csúcstalálkozónak többek közt a Bizottság távközlési reformcsomagja volt az egyik központi témája.