A gazdaság és a Hadoop sújtja a Teradatát
Nagyot esett az ázsiai piacokon a Teradata, az amerikai és az európai szegmensek azonban kifejezetten jól teljesítettek. A Hadoop, a versenytársak, vagy "csak" a makrogazdaság kavart be?
A Teradata adattárház-gépeit az Egyesült Államokban és Európában több nagy cég vásárolja és ahogy nő az adatmennyiség, további kapacitásokat igényelnek. Ennek megfelelően Észak- és Dél-Amerikában 7 százalékkal, csak az USA-ban 8 százalékkal nőttek a cég bevételei, az EMEA régió 10 százalékkal, ezen belül Európa 13 százalékkal bővült. A két fejlett régión kívül azonban látványosan visszaesett a forgalom, az ázsiai részleg 21 százalékos zsugorodásról számolt be.
A rossz eredmények tükrében a cég következő negyedéves és egész éves előrejelzését is számottevően visszavágta, amely így inkább stagnálási-enyhe növekedési pályát mutat, a céget korábban jellemző gyors ütemű bővülés helyett. Az auditálatlan (előzetes) eredmények szerint a szeptemberrel záruló három hónapban a cég 665 millió dolláros forgalmat ért el, a 2013-as pénzügyi évre pedig a 2012-essel megegyező 2,6-2,7 milliárd dolláros bevételt vár. A negyedévben egyszeri tételek nélkül 69-70 centes részvényenkénti profittal számol a cég - ez messze a 82 centes elemzői konszenzus alatt van.
Mit ad a Hadoop?
A Teradata klasszikus adattárház-gépekben (és ezeken futó szoftverekben) utazik, a nagyvállalatok hagyományosan ilyenekre gyűjtik össze a céges adatokat az CRM, ERP, marketing és egyéb adatbázisokból és analitikai, üzleti intelligencia-szoftverekkel dolgozzák fel a tárolt információkat. A Teradatát vásárló cégek megbízható folyamatos bevételi forrásnak számítanak, ahogy a rendszerbe egyre több adat érkezik, úgy a kliensek tovább bővítik a kapacitást. Ez különösen Amerikában és Európában jellemző, ahol már kialakult telepített bázisa van a cégnek, a jól nevelt ügyfelek pedig tovább vásárolják a gépeket és szoftvereket.
Saját vs Hadoop - legalábbis a Teradata szerint
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Az ázsiai piacon azonban, ahol a cég nem rendelkezik akkora beágyazottsággal, úgy tűnik, hogy a cégek új beruházásaikhoz nem a Teradata eszközeit vásárolják, hanem a HP vagy Oracle ekvivalens termékeit - esetleg Hadoop-alapokon építkeznek. Ez utóbbi vadonatúj megközelítés, drága célgépek helyett a szabad szoftveres alapú Hadoop olcsó tucatszerverek fürtjén fut, így jellemzően töredékáron (és gyártófüggetlen módon) implementálható. A Teradata is érzi a fenyegetést, a Hadoop fut is a Teradata gépein, de ezzel értelemszerűen a szabad szoftver legnagyobb előnye, az olcsó hardverigény tűnik el.
Leminősítések, gyors ütemben
A gyenge eredményeket követően a cég részvényeire több elemző is leminősítette a cég részvényeit, alacsonyabb célárat állapított meg, vagy visszavonta vásárlása vonatkozó bátorítását. Az elemzők elsősorban negatív makrogazdasági hatásoknak tudják be a Teradata stagnálását, a Hadoop és egyéb adattárház-cégek által képezett piaci versenyt a legtöbben nem látják súlyos tényezőnek.
A tőzsdei reakciót nagyrészt az indokolja, hogy a Teradata gyors ütemben növekvő vállalkozásnak számít, a befektetők is ezt a pályát árazták be. A vállalat 2009-ben még 1,7 milliárd dolláros forgalmat bonyolított, 2012-re ezt sikerült 2,7 milliárdra feltornázni. A most bejelentett eredmények azonban más, stagnáló illetve gyengén növekvő pályát mutatnak, ennek megfelelően a tőzsde is azonnal korrigálta a részvények árfolyamát, több, mint 18 százalékos mínusszal.