Szerző: Bodnár Ádám

2013. október 9. 11:30

Nem gyárt több plazmatévét a Panasonic?

A most folyó, 2014 márciusában véget érő pénzügyi év végéig a Panasonic felhagy a plazmatévék gyártásával, állítja bennfentes forrásokra hivatkozva a Reuters.

Régóta várni lehetett, hogy a Panasonic felhagy a plazmatévék gyártásával, az üzlet ugyanis hosszú ideje veszteséget termelt a japán gyártó számára - a vállalat már márciusban beszélt arról, aktívan keresi a lehetőségeket a helyzet rendezésére, vagyis már ekkor felmerült a gondolat a részleg leépítésére . A tévépiacot mára az LCD technológia uralja, plazmatévéből egyre kevesebb fogy, a gyártás nem kifizetődő a Panasonic számára.

Nem gazdaságos

A lapostévék forradalmát a plazmapanelek robbantották ki az ezredfordulón, azonban az LCD-technológia méretgazdaságosságban gyorsan utolérte a plazmát, és a gyártósorok fejlődése miatt sok tekintetben le is hagyta. A plazmatévék tavaly a teljes tévépiacnak mindössze 6 százalékát adták a DisplaySearch elemzőcég szerint, míg az LCD-k az eladások 87 százalékát tették ki. Az NPD szerint a plazmatévék eladásai tavaly 21 százalékkal estek vissza.

Mára kevés gyártó maradt, amely megtartotta a plazmatévéket a kínálatában, ezek egyike a Panasonic, azonban a viszonylag kis volumen miatt a gyártás nem gazdaságos. A cég által eladott tévék többsége már LCD technológiát használ, a plazmák alig 25 százalékát teszik ki a termelésnek. A kis volumen miatt a cég plazmatévé-gyártási tevékenysége régóta veszteséges, részben ennek is köszönhető, hogy a tévégyártó divízió tavaly majdnem 1 milliárd dollár üzemi veszteséget volt kénytelen elkönyvelni.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori

Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A Panasonicnak mára egy gyára maradt, ahol plazmapaneleket készítenek, az Amagaszakiban működő üzemet azonban legkésőbb márciusban bezárják, állítja a Reuters, ami mintegy 410 millió dolláros költséget jelent a cég könyvelésében, értékcsökkenési leírás formájában. A több száz dolgozót a vállalat már részlegeinél tervezik elhelyezni a bennfentes források szerint. A Panasonic hivatalos közleménye szerint folyamatban van a plazmagyártó részleg jövőjével kapcsolatos döntés, a cégvezetés minden lehetőséget megvizsgál, azonban konkrét elhatározás még nem született.

Az élről a kihívók közé

A japán tévégyártók egykor uralták a tévépiacot, az LCD-technológia felfutásával és a jen drágulásával párhuzamosan azonban ez az előnyük néhány év alatt elpárolgott. A három nagy japán tévégyártó, a Sony, a Panasonic és a Sharp részesedése mára összesen nem éri el a 20 százalékot, miközben a piacvezető Samsung az eladások 27 százalékát tartja kézben, a második helyezett LG pedig 15 százalékkal rendelkezik. Amennyiben a Panasonic kivonul a plazmatévék szegmenséből, csak két gyártó marad, ahol továbbra is elérhetők maradnak plazmák, a Samsungnál és az LG-nél. A koreai cégeknél azonban a plazma nem prioritás, mindkettő az LCD technológiára fókuszál elsősorban, plazmatévé-kínálatuk nem is olyan széles mint a Panasonicé.

A pénzügyi gondokkal küzdő japán elektronikai óriás irányítását tavaly vette át Kazuhiro Tsuga, akinek legfontosabb célja a cég anyagi helyzetének stabilizálása. Ennek érdekében a Panasonic el akar fordulni az alacsony nyereségű kommersz konzumelektronikától és az ipari megoldásokra kíván koncentrálni, ilyenek lehetnek például a járműfedélzeti elektronikai rendszerek vagy a professzionális felhasználásra szánt tabletek. Tsuga szerint minden olyan üzlettől meg kell szabadulni, amely nem képes legalább 5 százalékos nyereséghányadot elérni, ezeket a cég vagy bezárja, vagy eladja. A vállalat a közelmúltban szabadult meg egészségügyi részlegétől, amely például elektronikus vércukorszint-mérőket fejlesztett és gyártott. A divíziót a KKR kockázatitőke-társaság vette meg 1,67 milliárd dollárért.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról