Hatalmas a verseny a frekvenciákért - Ausztriában

Komoly verseny alakult ki az osztrák hírközlési hatóság (Telekom-Control-Commission, TKK) őszi frekvenciaaukcióján a mobil szélessávú szolgáltatások nyújtásához használható frekvenciablokkokért, illetve csomagokért. A licitálási folyamatot belülről ismerő források szerint a teljes licitösszeg az aukció negyedik hetében elérheti a kétmilliárd eurót (napi árfolyamon számolva nagyjából 600 milliárd forintot), ami közel négyszerese az eredeti kikiáltási árnak. Jelzésértékű, hogy a kiszivárgott hírek szerint senkinek nem kell a negyedik piaci szereplő számára elkülönített frekvenciablokk, vagyis minden jel szerint marad háromszereplős az osztrák mobilpiac.

Hárman maradnak

A szeptember elején kezdődött licitáláson így csak a Telekom Austria, a T-Mobile Austria (a Deutsche Telekom helyi leányvállalata) és a hongkongi Hutchison Whampoa van versenyben a 800, a 900 és az 1800 MHz-es sávban meghirdetett összesen 28, egyenként 5 MHz-es duplex frekvenciablokkért. Egy potenciális új belépő egy kétszer 5 MHz-es duplex blokkot vihetett volna a 800 MHz-es sávban 45,6 millió eurós kikiáltási áron. A TKK eltökélt célja volt a piacbővítés, melyre  álláspontja szerint a verseny élénkítése miatt lenne szükség.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Bár az osztrák mobilpiacon eddig is éles konkurenciaharcot vívtak egymással a helyi szereplők, egyes piaci felmérések szerint a tavaszi konszolidációs folyamatok a verseny intenzitását egyértelműen csökkentették, sőt, az árak is nőttek időközben. A Hutchison idén tavasszal vásárolta fel a France Telecom helyi leányvállalatát (a cég Orange Austria márkanéven szolgáltatott az országban), ezzel a korábban négyszereplős piac háromszereplőssé vált, jóllehet a Hutshison így is megmaradt a legkisebb piaci szereplő az országban.

A nyugat-európai frekvenciaaukciókon a mobilszolgáltatók láthatóan mélyen a zsebükbe nyúlnak azért, hogy jövőbeni működési környezetüket megszilárdítsák, megalapozzák. Az eddigi rekordot a német aukció bevétele tartja, ahol 4,5 milliárd euróért licitáltak a helyi piaci szereplők, terület- és népességarányosan azonban alighanem Hollandia a rekorder, ahol 3,8 milliárd eurót kasszírozott az állam idén a frekvenciaértékesítésből. Az év első felében Nagy-Britanniában is frekvenciaaukciót tartott a helyi hírközlési hatóság, az Ofcom, az ott befolyó mintegy 2,3 milliárd angol fontos, vagyis átszámolva 2,7 milliárd eurós bevétellel azonban nem volt elégedett a politikai vezetés (az ügyben számvevőszéki vizsgálat indult).

Pénzből is megárt a sok

Idén volt olyan európai ország is, ahol a túl magasra szökött licitösszeg miatt fújtak le aukciót. A hazánkkal nagyjából egyező népességű Csehországban húszmilliárd koronánál (akkori árfolyamon körülbelül háromszázmilliárd forint) lefújta a licitet a Cesky Telekomunikacni Urad (CTU). A hatóság illetékesei indoklásul közölték, a túl magas licitösszeg kifizetése komolyan kihathat a mobilszolgáltatók eredményeire, melyek az így kieső összeget esetleg az árak emelésével próbálják majd kompenzálni.

Magyarországon egyelőre várat magára a 800 és 2,6 GHz-es sávok aukciójának a kihirdetése, big bang aukcióról ugyanakkor hazánk esetében már biztosan nem beszélhetünk, miután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szeptember elején megegyezett a mobilszolgáltatókkal abban, hogy mindhárom cég 900 és 1800 MHz-es licenceinek lejáratát 2022 áprilisáig meghosszabbítja. A szolgáltatók cserébe összesen 100 milliárd forintot fizettek be az államkasszába, de a következő kilenc évben ezt az összeget gyakorlatilag maradéktalanul visszakapják, mivel a tavaly rendelkezésükre bocsátott frekvencialicencek lejáratát is harmonizálták, valamint csökkentek a licencdíjak is.