Autographer: nincs többé magánélet

Több startup megjelent az utóbbi évben, amik a hétköznapok pillanatainak rögzítését célozták meg, mégpedig olyan formában, hogy a felhasználó magával hord egy kis kamerát, ami automatikusan képeket készít, s azokat egy háttérszolgáltatás gyűjti, elemzi, válogatja. A brit közönséget most éppen az Autography nevű termék tartja lázban, ami napokon belül megvásárolható, s amennyiben sikeres lesz, az végképp eltörli a privát szférához fűződő jogokat.

Az okostelefonok terjedésével mindennapossá vált, hogy az emberek fotókat készítsenek környezetükről és azokat megosszák közösségi oldalakon, vagy dedikált képmegosztókon. Korábban fotósétákat szerveztünk, illetve albumokba válogattuk a képeket. Ma már sokkal természetesebb, hogy a felhasználóknak az életét leíró "streamje" van, illetve egy-egy témát, helyszínt vagy eseményt ezernyi perspektívából meg lehet ismerni a fotós oldalakon a hashtageket követve. Az idei nyári könnyűzenei fesztiválok közvetítésében például a 444.hu használta azt az egyébként kézenfekvő ötletet, hogy unalmas és egyoldalú élménybeszámolók helyett több tucat Instagram fotót rendezett sorba az esemény bemutatására.

Üzenet a naplómnak, 2013. augusztus

A “lifelogging” mozgalom hívei ugyanezen analógiát követve az évszázados naplóírási szokásokat cserélnék vizuális rögzítésre. Az ötletgazdák különböző irányokba indultak el, a közös az ötletekben talán annyi, hogy a felhasználó ezúttal már nem áll meg és kezd el fotózni, hanem a ruhájára erősített szerkezet automatikusan készíti el a képeket. Sok amerikai igényes étterem azért szeretné megtiltani az ételek fotózását, mert a vendégek addig bűvészkednek egy-egy fotó elkészítésével, hogy közben kihűl az étel és nem az étterem által megtervezett élményt kapja a vevő. Ez a probléma ugyanúgy jellemző koncerteken vagy bármilyen turisztikai látványosságnál: az emberek fotóznak és ahelyett, hogy az élményre koncentrálnának, egy apró LCD-n keresztül nézik végig az egészet.

Amennyiben olyan eszközeink lennének, amik képesek felismerni a fontos pillanatokat, akkor ezzel nem is kellene foglalkozni. A holnap debütáló brit Autographer éppen ezen a nyomon jár, ugyanis célja, hogy az embereknek ne kelljen folyton kizökkenni saját életükből, hogy rögzítsék az élményeket és ne foglalja el egyik vagy mindkét kezüket a dokumentálás. Az Autographer apró kis szerkezetét nyakban hordva vagy bárhogyan a ruházatra erősítve ez elvileg feleslegessé válik.

Az Autographer nem csak egy pici kamera nagy háttértárral, hanem egy komplex megoldás. A kütyüben hat különböző szenzor kapott helyet: szín-, mozgás- és mágnesességérzékelő mellett gyorsulásmérő, hőmérő és GPS is. A mért értékek alapján a szoftver megpróbálja eldönteni, hogy mik a fontos pillanatok és kérdés nélkül készülnek a fotók. A leírás szerint akkor készül kép, ha a használója futni kezd a busz után, ha kilép a fűtött kocsmából a havazásba, vagy amikor megáll köszönni egy ismerősnek. A szituációk felismerése ha még kezdetleges is, de mindenképp el tudjuk képzelni, hogy ez tökéletesíthető, fejleszthető.

Első lépések a magánélet teljes megsemmisítése felé

A holnap megjelenő eszköz ára 400 angol font, ami iszonyatosan drága, még brit szemmel nézve is, főleg úgy, hogy a képminőség vacak, mindössze egy 5 megapixeles szenzor került a lencsék mögé - a londoni sajtótájékoztatón az eszközt kipróbáló újságírók szerint az Autographer nagyon rossz képeket csinál. Nem sokat segít a 8 gigabájtos tárhely, illetve a képek megosztására szolgáló Bluetooth sem, az Autographer még csak egy prototípus.

Hasonló koncepció a svéd Memoto is, ami szintén egy viselhető kamera, igaz itt a képkészítés nem feltételes, hanem minden harmincadik másodpercben megtörténik. Az Autographerhez képest sokkal kisebb és nem szíjjal, hanem kitűzőként a ruhára erősíthető szerkezet szintén rendelkezik GPS-szel, ami egyben azt is jelenti, hogy a fotókkal együtt a felhasználó tartózkodási helyét is félpercenként rögzíti. A Memoto szerint minden nap 20-30 fontosabb, említésre méltó eseményt tartogat, az online megnézhető idővonalon ezeket igyekszik kiemelni a rengeteg elkészült fotóból a szolgáltatás. Ehhez a képeket először csoportosítja a helyszín, illetve az idő alapján, majd kiemeli az érdekesebb jeleneteket. Nyilván mindenki a munkahelyén tölti napjának nagy részét, egy másik jelentős részben alszik, a szoftver ezeket lehasogatja a streamből, eleve csak az érdekesnek tűnő részek maradnak meg.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

Mivel itt hosszútávon sok tízezer képről van szó, ezért kritikusan fontos, hogy ezek kereshetőek, áttekinthetőek legyenek, mert egyébként a felhasználó számára teljesen értéktelen káosz lenne csak az adatbázis. Egyrészt a hosszú sorozatok, összetartozó képek felett mindig egy kiemelt kép áll, így könnyű böngészni a streamet, másrészt a képek között akár utcanévre szűkítve is lehet keresni. Ugyanitt a készítők biztosra mennek, a fontos jelenetek biztosan meg lesznek örökítve, de itt is érezni, hogy egy nyers, kiforratlan, mindenesetre ígéretes koncepcióval van dolgunk.

Kapj el, ha tudsz!

Mindkét esetben az első kérdés, ami felmerül, hogy miért? Miért szeretné rögzíteni bárki a hétköznapjait? Erre rengeteg választ lehet adni, kezdve attól, hogy valaki sokfelé jár, szeretné strukturáltan visszanézni, újra átélni a helyzeteket, vagy nem megfigyelt részletekre egy kis segítséggel visszaemlékezni. Adott esetben, ha valaki nem érzi magát biztonságban, annak segíthet, ha egy hálózatra kötött eszköz folyamatosan egy privát tárolóba tölti a képeket a környezetéről. Ha valaki pedig közérdeklődésre tart számot, mert mondjuk valamilyen celebritás vagy esetleg közpénzből tevékenykedő politikus, akkor felmerülhet a közönség részéről a követhetőség lehetősége is. A tömegek számára viszont a kíváncsiság, a naplózás öröme és a tömegpszichózis lesz, ami miatt hamarosan sokmillióan fotózzák majd a külvilágot egész nap.

Rémisztő forgatókönyvekig lehet eljutni pillanatok alatt és a legtöbbször ijesztővé válik, hogy egy újabb eszköz kerül a piacra, ami által a privát szféra teljesen elpusztul. Egyik oldalról veszélyes lehet saját magunkról adatokat szolgáltatni, másik részről a bekamerázott emberek környezetében lévő mások is aggályosnak tarthatják a folyamatos fényképezést. Mindkét dolog akkor válik igazán kényessé, ha a fotózáshoz egy fejlett és nagyteljesítményű cloud infrastruktúra kapcsolódik, ami a képek tartalmát elemzi is.

A félelem, illetve az elutasítás viszont ma már nem biztos, hogy olyan erejű lesz, mint amilyen két évtizede lett volna. Egy nagyvárosi ember számára ma már természetes, hogy biztonsági kamerák százai rögzítik naponta minden lépését, a vállalati autók és informatikai eszközök többnyire nyomkövetővel vannak felszerelve, de ha valaki nem mondd le teljesen az internet előnyeiről, akkor kénytelen vállalni, hogy a hirdetési célzás miatt figyelő analitikai megoldás mellett a kormányzatok és a szoftvercégek is naplózzák minden kattintásunkat. A privát szféra halott - mondják sokan. A lifelogging valójában nem ront a helyzeten, mindössze az eddig a nagyvállalatok és államok kiváltságaként elérhető folyamatos vizuális megfigyelés eszközét leviszi a fogyasztói szintre.

A város tényleg közösségi tér lesz

A korai tesztek alapján azonban még nem kell félnünk az automata kamerák tömeges elterjedésétől, illetve nem fenyegetőbb a veszély annál, mint ahogy bárki lefotózhat egyébként is az utcán vagy a társaságban. A kis eszközök hardverei egyik oldalról fejlettek, hiszen 20-30 ezer fotót képesek tárolni egyszerre, ráadásul többségében a feltöltés nem valós időben történik. A képminőség az Autographer és a Memoto esetében is igen gyenge, azért is mert a pici kamerák egyszerűen rossz minőségű képet készítenek, másrészt ezeket a képeket nem komponálta senki, sőt, meg sem állt a kedvéért a "fényképész". Mivel egyelőre még van egy erős nyomás a privát szférát féltők részéről, ezért minden gyártó komolyan veszi, hogy az eszközön messziről látszódjon, hogy éppen képet rögzít. A Memotón például mindössze kétféle opció van az eszközön: vagy rögzít vagy nem. A fejlesztők igyekeznek elkerülni a kémszerkezet jelzőt.

A bemutató anyagok alapján úgy tűnik, hogy messze nem kiforrott egyik termék sem, a geek társadalom újabb játékszerével van dolgunk, ami 2014-re komoly divathullámot kelthet a time-lapse videók frontján. Hosszú évekkel később valószínűleg komolyabb, célzott, professzionális felhasználási területeken is megjelenhetnek hasonló eszközök és a különleges katonai egységek mellett folyamatos képrögzítést kapcsolhatunk rendezvényen dolgozókhoz, biztonsági őrökhöz, oktatókhoz, vadőrökhöz vagy bárkihez, akinek a szemével érdekes vagy hasznos lenne látni a világot. Vásárlásra egyelőre csak azok adják a fejüket, akiket technológiailag érdekelnek a projektek és maguk is profitálni tudnak a kivitelezés hibáiból-erényeiből.