Szerző: Koi Tamás

2013. június 27. 10:05

Többnyire azt a sávszélességet kapjuk, amiért fizetünk

Első alkalommal tette közzé az Európai Unió azt a statisztikagyűjteményt, mely több ezer, az előfizetői végpontokon elhelyezett mérőegység által rögzített és közvetített adatot tartalmaz a vezetékes internetkapcsolat legfőbb paramétereiről.

Bár a vezetékes internetkapcsolatok átlagos sebességét tekintve sem az xDSL, sem a kábeles technológiai alapokon nem tartozunk Európa élmezőnyébe, a magyar internetelőfizetők túlnyomó többsége azt kapja a pénzéért, ami a hirdetésekben is szerepel - többek közt ez derül ki az Európai Bizottság frissen közzétett tanulmányából. A tanulmány érdekessége, hogy ez az első olyan páneurópai statisztikagyűjtemény a témában, melyhez az előfizetők önkéntesen és automatikusan biztosítottak egységes mérési metodikán alapuló értékeket.

Önként és dalolva

A Bizottság 2011-ben döntött úgy, hogy egy ebben az iparágban jelentős tapasztalattal bíró kutatócéggel, a SamKnows-szal karöltve tízezer önkéntes bevonásával felméri az európai internetkapcsolatok fontosabb paramétereit. A két éven át tartó felmérés célja, hogy az illetékesek az uniós szakpolitika szabályozói döntéseit támogató adathalmazhoz juthassanak, illetve ellenőrizzék, hogy teljesülnek-e a távközlési cégek vállalásai az adott tagországokban.

A SamKnows most tette közzé a 2012-es évre vonatkozó statisztikáit, melyet összesen 10800 mérőeszköz (whitebox - lényegében egy speciális szoftvert futtató router) rögzített és továbbított. Magyarországról 375-en csatlakoztak a kezdeményezéshez, ami egyébként kiugróan magas részvételi aránynak számít a lakosságszámhoz és az internetpenetrációhoz arányítva. A jelentkezőket az internetes díjcsomagjuk alapján sorolta be összesen öt kategóriába a SamKnows. Fontos, hogy a jelentés hazánkra vonatkozóan csak az xDSL- és kábelnet-kapcsolatok paramétereit vizsgálja, a panelben nem vettek részt FTTH-előfizetők (bár a metodika erre külön nem tér ki, a kábeles ügyfelek jelentős része alighanem így is legalább részben optikai elérést használ, lásd a DIGI kábeles előfizetőit).


Forrás: SamKnows

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

A különböző technológiákra lebontott összesítést vizsgálva az a nem túl meglepő következtetés vonható le, hogy a xDSL technológiával internetezők jellemzően nem azt a sávszélességet kapják ténylegesen a szolgáltatójuktól, amit eladtak nekik, az aktuális sebesség összeurópai tekintetben csupán 65 százaléka a ténylegesnek. FTTx és DOCSIS-alapú kábeles technológiával sokkal jobb a helyzet, itt az arány már 87, illetve 94 százalék feletti.


Forrás: SamKnows

A hazai adatok alapján kijelenthető, hogy a magyarországi szolgáltatók többségében azt nyújtják az előfizetőiknek, amit hirdetnek, gyakorlatilag technológiától függetlenül. A felmérés szerint a magyar xDSL-előfizetések esetében a tényleges sávszélesség és a hirdetett sávszélesség aránya csúcsidőszakban meghaladja a 90 százalékot, ezzel jócskán túlszárnyaljuk az európai átlagot, mely éppen csak átlépi a 60 százalékot. Kábelmodemes eléréseknél az arány 95 százalék feletti, 3 százalékkal jobb, mint az európai átlag. A feltöltési sávszélességet illetően mindkét technológiai platformon meghaladják a mért, tényleges sávszélesség-értékek a hirdetésekben szereplő sávszélességet, vagyis a szolgáltató nagyobb sávszélességet biztosít annál, ami a hirdetéseiben szerepel.

Fair, de lassúcska

A kapcsolatok tényleges sávszélességét (hirdetett értéktől függetlenül) tekintve azonban már nem áll olyan jól Magyarország az európai átlagot tekintve. A SamKnows mérései szerint az átlagos magyar xDSL-kapcsolat letöltési sávszélessége 5,38 Mbps, kábelnetnél ugyanez a paraméter 30,64 Mbps. előbbi 1,85, utóbbi 4,46 Mbps-sel marad el az európai átlagtól.

A SamKnows és az Európai Bizottság közös felmérése 2014-ig tart, a tervek közt szerepel még két hasonló jelentés kiadása.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról