Már az Androidban is van natív Bluetooth Smart

Az Android csatlakozott az Apple, a Microsoft és a BlackBerry mellé, már a Google okostelefon és tablet operációs rendszere is támogatja a dual-mód Bluetooth 4.0-át. A Bluetooth Smart Ready szabványt ismerő rendszerek kompatibilisek egyrészt minden Bluetooth-képes régi eszközzel, kezdve a billentyűzetektől az egereken át a kihangosítókig, de ugyanúgy elboldogulnak a legújabb generációs energiatakarékos kiegészítőkkel, mint amilyenek lépésszámlálók, orvosi eszközök vagy a lakásautomatizálási modulok.

Okosélet

Az Android ezen a területen jelentősen lemaradva, gyakorlatilag utolsóként építette be platformjába hivatalosan a Bluetooth 4.0 Low Energy profilt, ami pedig elengedhetetlen feltétele annak, hogy az okostelefonok képesek legyenek együtt élni a kiegészítő okoseszközökkel, mint például az okosórák, izzók, mérlegek és egyéb szenzorok vagy a FitBit-szerű kütyük. A következő évek hype-ja már biztosan nem az újabb okostelefonokról, hanem az azok köré épülő szolgáltatásokról és célhardverekről szól majd.

A Bluetooth számára egy fontos győzelem, hogy a Google az operációs rendszer szintjén is támogatja mostantól a Bluetooth Smart (a csatlakozó eszközök elnevezése) és Smart Ready (a hub elnevezése) néven is márkázott platfomokat. Az iOS használóknak ez már jó ideje adott, mostantól az Android felhasználók is sokoldalúbb funkciókat érhetnek el az összekapcsolt eszközeikkel. Szomorú, hogy a támogatáshoz mindenképp a következő Android főverzióig kell várni.

A különbségekre legjobban az világít rá, hogy milyen alkalmazások érhetőek el a témában iOS-re és milyenek Androidra - a Philips Hue, a WeMo és a BlueBulb okostelefonról vezérelhető világításmenedzsment mellett a FitBit lépésszámláló, de a sportórákról okostelefonra közvetlen adatfeltöltést kínáló Garmin eszközök is jó példák. Egészen idáig az appfejlesztőknek jó magyarázat volt, hogy a Bluetooth-implementáció túl bonyolult Androidon, ezért készítenek kizárólag iOS-re alkalmazást (például a Hue), de mostantól ez már nem kifogás. Az új API natív támogatása végtelenül egyszerűvé és könnyűvé teszi az integrációt az alkalmazások és a külső eszközök között. A fordulat ráadásul univerzálissá teszi a Bluetooth-t, így a Wi-Fi-alapú megoldásokkal szemben nyílt verseny alakulhat ki, ahol szintén az alacsony áramfelvételű, kis eszközök felé indultak fejlesztések az elmúlt években.

Az alacsony áramfelvétel mellett a Bluetooth egy másik törekvése a nagyobb hatótávolság, amivel problémamentesen lehet nem csak a személyes, de a lakáshoz kapcsolódó eszközöket is kezelni. Egy szívritmus-szenzornál értelemszerűen nem kell 1 méternél nagyobb hatótáv, de a világítás vagy fűtés-hűtés rendszerhez praktikus lenne a több tízméteres stabil elérés.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A Bluetooth Special Interest Group (SIG) ezen is dolgozik és egy olyan profil is készül, aminek akár 100 méteres hatótávolsága van, amivel már szobák, épületek, komplex biztonsági rendszerek is összeköthetőek, kezelhetőek. A gyári API-k fejlődése mellett fontos előrelépés, hogy a csatlakoztatott eszközök kezelhetőek csokorban is, illetve különböző célfeladatokhoz a fejlesztőknek egyre több keretrendszer áll rendelkezésére, anélkül lehet okos eszközöket bevonni egy alkalmazás használatába, hogy azt minden alkalommal egyedileg kellene lefejleszteni.

A Bluetooth egy igen kétes hírű szabvány volt hosszú ideig, hiszen lassú volt adatátvitelre, bonyolult volt az eszközök összekapcsolása és nagy volt az energiaigénye. Mostanra viszont beérett a technológia és az “internet of things” korszakában a legfontosabb kommunikációs platformok közé lépett előre. Jelenleg egy év alatt 2,5 milliárd új Bluetooth-képes eszköz talál gazdára világszerte, ami jól mutatja a fejlődés dinamikáját, ugyanis mióta létezik a szabvány, ennél mindössze négyszer több Bluetooth eszközt adtak el összesen.