HWSW

Kipróbáltuk: Pebble okosóra

Jó ötlet, alakuló megvalósítás, feledhető hardver. A szoftver még készül, a koncepció azonban már most működni látszik, a Pebble jó társa lehet egy nagyobb méretű, nehézkes okostelefonnak. A következő generáció csak jobb lesz.

A Pebble nem az első az okosórás piacon, a Metawatch, a Sony LiveView vagy a Motorola Motoactv már hosszú ideje elérhető. A Pebble azonban több szempontból is egészen újszerű és pontosan emiatt érdekes és életképes - szemben az előbb felsorolt próbálkozásokkal. A kavics (Pebble) ugyanis roppant egyszerű, nincs színes kijelzője, nem érintésérzékeny, nem futtat komplex alkalmazásokat, de működik, méghozzá tökéletesen.

Akkus üzemidő

A tesztjeinkben az üzemidőről nem az elején szoktunk írni, egy okosóra esetén azonban szerintünk ez a legfontosabb szempont jelenleg. Az eszköz használhatóságát ugyanis pontosan az teszi tönkre, ha sűrűn, akár napi rendszerességgel kell tölteni, akkor megszűnik a megoldás eleganciája és csak egy újabb, tölteni való eszközzel gazdagodtunk. A Pebble ebben a pontban szerencsére kiválóan teljesített, egy négy napos és hat órás (igen aktív) használat után sem kért töltőt. A zen jegyében a készítők teljesen lehagyták az akkufeszültség kijelzését, az óra csak akkor panaszkodik, ha már kevesebb mint egy napra elegendő töltése maradt - a gyártó által emlegetett 5-7 napos töltés könnyen elérhetőnek látszik. Ez pedig elegendő ahhoz, hogy ne legyen zavaró.

Mivel a Pebble folyamatos kapcsolatban van a telefonnal, a bekapcsolt Bluetooth-nak kihatása van ennek üzemidejére is. Tapasztalataink szerint ez érdemben nem vont le a telefon készenléti idejéből, egy-egy aktív nap sokkal kegyetlenebb volt a telefonhoz, mint a Pebble. Sajnos a Galaxy Nexus nem jelzi ki, hogy a Bluetooth-kapcsolat mennyi energiát fogyasztott el, becslésünk szerint maximum néhány százalékos hatása lehet.

Fizikai jellemzők

A Pebble nem feltűnő jelenség, legalábbis nem feltűnőbb, mint bármely karóra. Mi a fekete borítással rendelkező változatot próbálhattuk ki, ez viszonylag elegáns, techie-hangulatú darab, talán a 90-es évek Sonyja készíthetett volna ilyen modelleket. A fényes műanyag borítás kissé olcsó érzetet kelt, cserébe karcálló, a csukló bőrrel érintkező része pedig matt, így nem izzaszt annyira. A karpánt masszív műanyag darab, illesztése szabványos 22 milliméteres, így vásárlás után olyan szíjra cserélhetjük, amilyent ízlésünk diktál.

A jobb oldalon három gomb található, ezek funkciója kontextuális, jellemzően a középső a kiválasztás és a menü gombja, az alsó és a felső pedig a fel/le, jobbra/balra léptetés funkciót látja el. Az óra bal oldalán a mágneses csatlakozású töltőt találjuk, ez kiváló megoldás, a vízállósághoz így nem kellett kis ajtót beépíteni a töltő kedvéért. A bal oldalon található a vissza/mégsem gomb is, ezzel tudunk a változatos funkciókból kilépni.

A kijelző nem túl látványos darab, egy egyszerű, fekete-fehér folyadékkristályos panelt kapott az óra, meglehetősen alacsony, 114 x 168 pixel felbontással. Ez elég pixeles képet eredményez, de ez a következő generációkban biztosan jobb lesz. Az óra rendkívül jó kontrasztarányt ad, szemből nézve az LCD feketéje teljesen egybeolvad a műanyag kávával, az óra pedig (a fényes borítás ellenére) minden fényviszonyok között kiválóan olvasható. Ebben a panel mögött található transzflektív réteg [1] segít, amely a külső fényt is visszaveri. Sötétben a kékes háttérvilágítás bekapcsolása segít, ez azonban az esetek elsöprő többségében felesleges - így az akkus üzemidő is hosszabb.

Szoftver

Az óra saját szoftvere faék egyszerűségű, a telepített alkalmazások érhetőek innen el, valamint a beállításokat módosíthatjuk, a vibrációt és a megvilágítást kapcsolgathatjuk, valamint gyári állapotba állíthatjuk vissza a rendszert. Az óra önmagában ébresztőként üzemelhet, ilyenkor vibrációval igyekszik ébreszteni, hangot viszont nem ad ki. A Music menüponttal már a telefont vezéreljük, ilyenkor elindul a csatlakoztatott telefonon a megadott lejátszó, az óra gombjaival pedig a számok között válthatunk, a középső gomb pedig elindítja-megállítja a lejátszást. Ha az alkalmazás ezt támogatja, akkor az épp játszott szám adatai is megjelennek.

Az iOS vagy Android operációs rendszert futtató telefonra települő Pebble alkalmazás az óra igazi felülete, innen telepíthetünk újabb számlapokat vagy minialkalmazásokat, állíthatjuk be, hogy a mobil milyen értesítéseket adjon át az órának. Természetesen innen párosíthatjuk az órát a telefonhoz is és ez végzi az óra firmware-jének frissítését is.

Második kijelző

És mire jó a Pebble? Erre a válaszra szinte azonnal egyszerű választ lehet adni: második kijelzőt ad a telefonnak. A lehetőségek korlátlanok, a kijelzőt a telefonon futó alkalmazások vehetik birtokba és változatos üzenetek, értesítések jelenhetnek meg rajta. Ez utóbbi funkciót nem érdemes alábecsülni, az olyan egyszerű műveletekhez, mint elolvasni egy érkező automata (például banki) SMS-t vagy üzenetet, már nem kell elővenni a telefont.

A telefonok egyre nagyobbak és ez a kézben tarthatóságon kívül számos kompromisszumot jelent. Egy nagyobb modellt (pl. Samsung Galaxy Note és társai) már nehezebb nadrágzsebből elővenni, ritkábban is teszi a felhasználó. A Pebble és a hozzá hasonló eszközök jól egészítenek ki egy ilyen telefont, használatával megszűnt az a kényszer, hogy egy (a kijelző feloldásáig izgalmasan titkos) értesítésért valaki elővegye a mobilját - erre csak akkor van szükség, ha az óra kijelzőjén elolvasottak alapján az azonnali cselekvés szükséges, például válaszolni szeretnék. A Pebble mellett a telefont csak akkor kapartuk elő, ha valóban használni is akartuk, például buszmegállóban egy gyors böngészésre vagy üzenetküldésre. Az értesítések alól való felszabadulás, a kényszeres "csekkolgatás" megszűnése felszabadító élmény, el tudjuk képzelni, hogy valaki ezért fizetni is hajlandó.

Az értesítések már most kifejezetten jól működnek Android alatt - iOS-en nem teszteltük, de információink szerint a rendszer egyelőre nem támogatja teljesértékűen ezt a megközelítést. Ez úgy tűnik, hogy az Apple sara, az iOS nem eléggé rugalmas ennek az eszköznek a tökéletes kezeléséhez. Androidon problémát csak a Gmail alkalmazás jelent, a leveleket a Pebble alkalmazás közvetlenül, IMAP-kapcsolaton keresztül nézegeti, nem a gyári alkalmazás ad értesítést az órára.

Alkalmazások vannak rá?

A második kijelző az értesítések mellett az alkalmazásoknak is felületet tud nyújtani. Az ökoszisztéma még rendkívül fiatal, annyira, hogy a proto-SDK (fejlesztői eszköztár) csak néhány napja jelent meg, a fejlesztők azonban máris tucatnyi számlapot készítettek [2], de játékok is szép számmal jönnek (például Tetris [3] és Snake), amelyek az órán natív alkalmazásként futnak.

A Pebble koncepció kritikus eleme, hogy a telefonos alkalmazások is tudják az eszközt használni. A sport-alkalmazások ideális példái az ilyen appoknak, futás vagy kerékpározás közben nehézkes (és veszélyes) kézbe venni a telefont, hogy leolvassuk az adatainkat. Erre meglehetősen hosszan kellett várni, de már megérkezett az első fecske, a Runkeeper lett, aminek legújabb bétája már képes automatikusan aktiválni a Pebble kijelzőjét és alapinformációkat megjeleníteni rajta (sportolás időtartama, távolság, sebesség), sőt, az óra gombjaival szüneteltethetünk is - például bringázás közben a piros lámpánál.

xA Runkeeper úttörő alkalmazását a jövőben várhatóan egyre több hasonló app követi majd, ezzel pedig gyorsan beindulhat az okosórák csatája. A Pebble API ugyanis egyedi, várhatóan a Samsung, az Apple és más kisebb-nagyobb gyártók is saját interfészt fognak kitalálni óráikhoz, ezzel gyorsan töredezetté fog válni ez a piac. Mivel még a legnagyobb alkalmazások sem fognak tucatnyi API-t kezelni és karbantartani, a későn érkezők számára nagyon nehéz lesz érdemi támogatást kiharcolni. A Pebble gyors piaci rajtja ezért nagyon fontos előnyt jelent, az API-val már fejlesztők ismerkednek, az SDK (kezdetleges) verziója elérhető, az első alkalmazások pedig már megjelentek a "platformra".

Konklúzió

A Pebble és az okosórák koncepciója még gyerekcipőben jár, ez látszik a hardveren is, az épp fejlesztés alatt álló szoftveren is. De az is érezhető már, hogy van lehetőség ebben a megközelítésben, egy kiforrott szoftverkörnyezet és szélesebb hardverválaszték könnyen eladhatja ezt a terméket. Fontos látni azt is, hogy a karóra alapvetően divatkiegészítő, amelyre nem csak a technológia szabályai érvényesülnek (egyébként az okostelefonok is egyre inkább kiegészítővé válnak). Ennek megfelelően elvárás, hogy a modellek széles ízlésvilágot lefedjenek. A Pebble egyetlen modellje jelenleg erre alkalmatlan, a jövőben azonban ez minden bizonnyal változni fog.

A Pebble okosórát az Órakereső.hu [4] adta kölcsön a teszthez.

A cikkben hivatkozott linkek:
[1] http://en.wikipedia.org/wiki/Transflective_liquid_crystal_display
[2] http://www.mypebblefaces.com/
[3] http://www.mypebblefaces.com/view?fID=672&aName=robhh&pageTitle=Pebblis&auID=852
[4] http://www.orakereso.hu
A cikk adatai:
//www.hwsw.hu/hirek/50178/pebble-okosora-teszt-kiprobaltuk-android.html
Író: Gálffy Csaba (galffy.csaba@hwsw.hu)
Dátum: 2013. április 26. 17:10
Rovat: digitális otthon