Szerző: Bodnár Ádám

2013. április 15. 12:06

Dell: 64 biten lesznek izgalmasak az ARM-alapú szerverek

Az ARM ISA-ra épülő chipekre épülő szervereket komoly piaci várakozások övezik, a Dell szerint azonban a 64 bites processzorok megjelenése fogja igazán beindítani ezt a szegmenst.

A Dell értékesíti a világon a második legtöbb szervert, a vállalat számára létfontosságú, hogy időben reagáljon a piaci trendekre és a megváltozó igényekre. Az "időben" a cég esetében nem elsőséget jelent, a vállalat jellemzően megvárja, hogy az innovatív versenytársak kikísérletezzék a piac számára legjobb megoldásokat, amelyeket aztán a Dell méretgazdaságosságával és globális elérésével, márkaerejével és ellátási láncával nagy tömegben és elérhető áron tud értékesíteni.

Kell a 64 bit

Ilyenek lehetnek az ARM-alapú szerverek, amelyekkel kapcsolatban felfokozottak a piaci várakozások, egyelőre azonban tömeges elterjedésükre várni kell. Jimmy Pike, a Data Center Solutions részleg szerverfejlesztő mérnöke szerint az ARM processzoroknak először is 64 bitre kell váltaniuk, hogy változatos szerverfeladatok alatt bevethetők legyenek. A HP a múlt héten mutatta be Moonshot nevű gépét, amely Intel Atom S processzorra épül, - a vállalat először a Calxeda ARM-alapú szerverchipjeivel kezdett kísérletezni, később azonban Atomra váltott, feltehetően a 64 bites támogatás miatt, ami még olyan, kis teljesítményt igénylő szerverfeladatok alatt is fontos lehet mint a web- vagy emailkiszolgálás.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori

Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Az első 64 bites ARM szerverchipek 2013 végén vagy 2014 elején lesznek elérhetők,  a rájuk épülő szerverek pedig valószínűleg egy évvel ezt követően érkezhetnek a piacra olyan gyártóktól mint az AMD, a Calxeda vagy az Applied Micro. Az ARM tavaly októberben mutatta be első 64 bites processzormagjait, az ARMv8 utasításkészlet-architektúrára épülő Cortex-A57-et és A53-at. Előbbi nagy teljesítményre, utóbbi pedig alacsony energiafelvételre optimalizált.

A Dell mérnöke szerint a 64 bites támogatás mellett szoftveres fejlesztések is szükségesek lesznek ahhoz, hogy az ARM-alapú gépek szélesebb körben elterjedhessenek az adatközpontokban. A nagyobb Linux-disztribúciók fejlesztői egy ideje már dolgoznak az ARM-támogatáson, az Ubuntu és a Fedora is fut már ARM-alapú lapkákon és a LAMP stack (Linux, Apache, MySQL, PHP/Perl/Python) is használható. Ez önmagában azonban kevés az üdvösséghez, véli a Dell, kellene például virtualizációs támogatás, hiányoznak a szerverfelügyeleti eszközök, nincs általánosan elfogadott BIOS modell sem, olyan dolgok, amelyek az x86 világban évek óta megszokottak és használtak mondja Pike.

Szűk körben tesztelhetők

A cégnél jelenleg három különféle ARM-alapú szerverdesignt is tesztelnek a laborokban, írja az amerikai Computerworld, a vállalat mérnökei az ügyfelektől származó visszajelzések alapján alakítják ki a végleges konfigurációkat. A Dell egy éve szűk körben elérhetővé tette partnerei számára Copper fedőnevű rendszerét, amely egy szabványos C5000 keretbe illeszkedő 12 ARM-alapú, Calxeda processzoros blade-et takar. A Coppert kifejezetten az ARM szoftveres ökoszisztémájának fellendítése érdekében adta oda kedvenc partnereinek a Dell, kapott belőle például az Apache Foundation is.

A Dell egyébként a nagy gyártók közül az elsők között ismerte fel a kis teljesítményű, de sűrű szerverek jelentőségét, a vállalat már 2009-ben kínált ilyen gépeket, akkor még VIA Nano processzorral. A Fortuna kódnevű szerverekből 12 fért egy 2U magas szabványos házba, a gépekben 1,3 GHz-es processzor és 1-3 gigabájt memória kapott helyet, emellett két GbE-vezérlőt is kaptak. Az ilyen gépek maximális fogyasztása 30 watt alatt maradt, üresjárati fogyasztásuk pedig 15 watt körül alakult. Egy szerver ára 400 dollár volt akkoriban.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról