Még mindig önmagát keresi a játékipar

Egy biztos: a 60 dollárért árult, tíz- és százmilliókból fejlesztett dobozos játékokra sötét jövő vár, ahogy a független fejlesztők megerősödnek és a free-to-play üzleti modell is előtérbe kerül. A múlt héten tartott Game Developers Conference alapján ugyan hajszálpontosan ugyanazokat a következtetéseket lehet levonni, mint a tavalyi konferencia után, mégis, az ezeket gerjesztő folyamatok minden korábbinál markánsabban képviseltették magukat.

“Tíz AAA-játék fér el a piacon”

Ezt Jade Raymond, a Ubisoft Toronto vezetője mondta, aki a Guardiannak úgy nyilatkozott: a hagyományos modellre építő, egyetlen nagyobb összegért árult, nagy költségvetésű “AAA-játékokból” ma már csak keveset, évente legfeljebb tízet bír el a játékpiac - már ami a projektek pénzügyi sikerességét illeti. Raymond szerint a jövőben a kiadóknak létérdeke, hogy ha ilyen projektek mellett kötelezik el magukat, ne csak a játékötletük legyen kiemelkedő, de minden létező anyagi erőforrást áldozzanak a fejlesztésre és a marketingre a biztos siker érdekében.

Noha első blikkre úgy tűnhet, Raymond a levegőbe beszél, valójában nem egy példa alátámasztja a kijelentéseit. A játékosok ma már kétszer is meggondolják, mire költenek el 60 dollárt (Magyarországon 12-15 ezer forintot), ennek okaként nem egy játék hasalt már el a kasszáknál a pocsék minősége vagy éppen a marketingtámogatás teljes hiánya miatt. Két szélsőséges sikerrecept is kirajzolódni látszik: a viszonylag olcsón, de nagy címre épülő (ilyen például a Call of Duty) és a nevetségesen nagy pénzösszegből fejlesztett (lásd Grand Theft Auto) játékok esetében - ha nem is garantáltan - nagyobb az esély a szép teljesítményre.

A jól bejáratott, ismert cím fontos, ami előrevetíti, hogy a nagy költségvetésű játékok zöme továbbra is a folytatások közül kerül ki. A név azonban önmagában nem elég, a kilátástalanságról sokat elmond az új Tomb Raider helyzete is: noha a reboot epizód bevallottan a sorozat legjobb nyitányát produkálta, és maga a játék is remekül sikerült, a Square Enix gyengének minősítette a piaci szereplését, jóllehet egy hónap alatt 3,4 millió példány kelt el belőle a becslések szerint. Hasonlóan, a Hitman: Absolution és a Sleeping Dogs is “besült”, a kiadó elnöke, Yoichi Wada pedig benyújtotta a lemondását a cég vártnál is gyengébb pénzügyi eredményei miatt. Pedig nem kell ecsetelni, néhány évvel ezelőtt a kiadók üdvrivalgásban törtek volna ki, ha egy hónap alatt 3 millió példány talál gazdára a játékukból.

Koncepciót kell váltani

Ennek tükrében nem meglepő a független fejlesztők megerősödése sem: nemcsak a játékosok kedvelik a jellemzően olcsó, kreatív, sokszor klasszikus címekhez visszanyúló alkotásokat, mióta a platformgyártók felismerték az indie címekben rejlő lehetőségeket, és teret biztosítanak nekik, egyre szaporodnak a garázsfejlesztések, és ami még fontosabb, maguk is meghatározzák a játékplatformokat.

Ezeknek a fejlesztéseknek jellemzően a PC, a különböző mobileszközök, illetve ezek módosulásai, mint az androidos konzolok vagy a Steam Box adnak és adhatnak majd otthont, érdekes lesz látni azonban, hogy a Sony és a Microsoft hogyan reagál az indie fejlesztések térnyerésére. Az, hogy a PlayStation 3 és az Xbox 360 játékkínálatában már megjelentek ilyen játékok ,még nem jelent semmit: a konzolgyártóknak több korlátozó tényezővel is le kell számolniuk ahhoz, hogy az új generációs gépek egyenrangú versenytársai lehessenek az említett platformoknak.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A PlayStation 4 láthatóan igyekszik meglovagolni az indie-őrületet. A Sony nyíltan azt kommunikálja, hogy szeretné erősíteni a kapcsolatait a független fejlesztőkkel, ennek keretében már 25 indie címet mutatott be a PlayStation-platformokra. Ez a hozzáállás minden bizonnyal jó hatással lesz a PlayStation Vita pályafutására is: egyre kevésbé valószínű, hogy a Sony túlzottan erőltetné a jövőben a dobozos játékokat a platformon, az olcsó letölthető programok révén a kézikonzol versenyképesebb lehet az okostelefonokkal és a tabletekkel szemben.

Az olcsónál már csak az ingyenes jobb, és az úgynevezett free-to-play üzleti modell csakugyan a játékipar irányváltásának egyik alapvető pillére lehet - még akkor is, ha a fejlesztők és a kiadók maguk is bevallják, hogy egyelőre csak kísérleteznek a rendszerrel. A GDC-n több free-to-play címet is bemutattak, Chris Taylor és a Gas Powered Games immár a Wargaming.net szárnyai alatt fejleszt free-to-play MMO-t, és a Creative Assembly is bejelentette, hogy a Total War-sorozat is kiegészül egy freemium epizóddal - mindezt azután, hogy egy héttel korábban a Blizzard is előrukkolt az első free-to-play játékával.

Csak ilyen lesz?

Természetesen arról szó sincs, hogy az AAA-játékok végleg eltűnnének a boltok polcairól. A GDC-n mutatták be a következő generációs konzolokra is készülő Battlefield 4-et, ami fantasztikus látvánnyal és minden bizonnyal kiváló multiplayer móddal örvendezteti meg a rajongókat, és bemutatkozott a Metal Gear Solid ötödik része is, ami története és játékmenete révén kiemelkedő alkotás lehet. A kérdés viszont egyértelműen felmerül: meddig tartható fent a klasszikus modell, és mi lehet az ellenszere a hanyatlásának?