Szerző: Bodnár Ádám

2013. március 29. 13:12

Az új SPARC chipek teljesítménye: második menet

A SPARC T5 és M5 bécsi bemutatóján az Oracle képviselői is megerősítették, a Magyarországot is tartalmazó régióban a kisebb méretű, 2-4 foglalatos rendszerek lesznek a keresettek, tekintettel az itteni vállalatok méretére és informatikai igényeire. Ilyen gépekkel készült üzleti teljesítményteszteket azonban az Oracle nem publikált, mi megpróbáljuk ezt pótolni.

Az új SPARC chipekkel majdnem másfél tucat benchmark-rekordot publikált az Oracle, ezek túlnyomó többségét azonban a hazai vállalatok számára túl nagy nyolcfoglalatos T5-8 kiszolgálóval, illetve a 32 processzort felvonultató M5-32 rendszerrel. A magyar cégek igényeihez jobban igazodó két- és négyfoglalatos gépek teljesítményéről semmit sem mondott a cég - a HWSW kísérletet tesz arra, hogy a publikált benchmarkok alapján támpontot adjon ezek megbecsléséhez.

Mielőtt belefognánk...

Mielőtt bármit is leírnánk a témáról, érdemes mindjárt leszögezni, hogy a megközelítésünk teljesen tudománytalan, légből kapott és a hasraütésnél alig pontosabb. A benchmarkok felett őrködő szervezetek határozottan leszögezik, hogy az elfogadott és publikált eredményeket interpolálni vagy extrapolálni nem lehet, az így kapott számok semmiképp sem tekinthetők hivatalosnak vagy reprezentatívnak. Az új SPARC rendszerekről rendelkezésre álló adatok híján mi mégis erre teszünk kísérletet most, tudva, hogy ez a módszer ezer sebből vérzik és a kapott eredmények legfeljebb csak iránymutatónak tekinthetők - viszont érdekesek lehetnek.

Tudjuk azt is, hogy az iparági teljesítményteszteken elért eredményt minden gyártó igyekszik a lehető legtöbb trükkel javítani, a benchmarkokon szereplő környezeteket a végletekig optimalizálják, ami miatt az eredmények néha köszönőviszonyban sincsenek a valódi feladatok alatt nyújtott teljesítménnyel. Felételezhetjük ugyanakkor, hogy a marketing szempontjából fontos SPEC, TPC vagy SAP SD pontszám minden iparági szállító számára egyformán fontos és mindannyian "csalnak" ezekben a tesztekben - sőt, valószínűleg mindannyian ugyanannyit csalnak, emiatt lesznek az eredmények mégis összehasonlíthatók.

TPC-C

Maga az Oracle is elismeri az online tranzakciófeldolgozási teljesítményt mérő TPC-C jelentőségét azzal, hogy a SPARC T5 sebességét ebben a benchmarkban is megmérte és publikálta, hogy aztán a nem fürtözött rendszerek kategóriájában új rekordot érjen el 8,5 millió TpmC feletti eredménnyel. Ezt egy nyolcfoglalatos T5-8 szerver produkálta 4 millió dollárt meghaladó értékű konfigurációban, 1,7 millió dolláros háttértárral, 86 terabájt flash gyorsítással - ilyen konfigurációt nem hogy Magyarországon, de valószínűleg az egész világon se vásárol majd senki. Mire számítsanak azok, akik kisebb gépet vennének?

Az SPARC T5 kapcsán az Oracle egyik legfontosabb állítása, hogy javítottak a processzor skálázódásán, közel lineárissá téve azt. Ha ez valóban így van, a nyolcfoglalatos T5-8 szerver TPC-C eredményét a processzor- vagy magszámmal visszaosztva a kisebb rendszerek teljesítményére hasonlító értéket kaphatunk, amiket össze lehet vetni a TPC-nél elérhető, hasonló méretű rendszerekkel elért eredményekkel. Az alábbi táblázatban a két- és négyutas  SPARC T5-2 és T5-4 TPC-C durva becsléssel előállított, nagyon optimista eredménye látható néhány hasonló méretű rendszerrel összehasonlítva.

Kíváncsiak voltunk arra is, a különböző processzorok egy magra eső TpmC teljesítménye hogyan alakul - a magokra vetített eredmények forrása is a nyilvános TPC-C adatbázisból származik, a lenti számok egyszerű osztással készültek. Az egy magra jutó feldolgozási sebesség az online tranzakciókezelési benchmark esetén azért különösen érdekes, mert sok adatbázis - köztük az Oracle Database - licencelése processzormagok alapján történik. Minél nagyobb a magonkénti teljesítmény, adott teljesítményszint kiszolgálásához annál kevesebb szoftverlicencre van szükség.

A publikált teszteredményekből tudománytalan módon, a pontszám és a felhasznált magszám  egyszerű osztásával készült számok alapján a SPARC T5 magonkénti teljesítménye kevesebb mint fele az IBM POWER7-ének, így pusztán az Oracle licenceket figyelembe véve a vevő még akkor is jobban járhat az IBM processzorral, ha tudjuk, az Oracle egy SPARC T5 magot 0,5-ös szorzóval vesz figyelembe a szoftverlicenc árának kiszámításánál. A POWER6 a maglicenceket is beleszámítva már kicsivel rosszabb ajánlat a T5-nél - igaz, ez a processzor még 2007-ben született, a vele készült TPC-C benchmark is 5 éves már, de az Oracle kommunikációja ezzel hasonlította össze a T5 teljesítményét és egészen a közelmúltig egy ilyen gép tartotta a nem fürtözött TPC-C tesztrekordot.

Még jobban jönnek ki az összehasonlításból az Intel Xeonok, amelyek magjaira szintén 0,5-ös szorzóval értékesíti a licenceket az Oracle. Ha a chipek által magonként nyújtott teljesítményt egy megvásárolt Oracle maglicencre jutó teljesítményre normalizáljuk, az Xeon E5-2690 kerül az összehasonlítás élére, de az IBM POWER7 is megelőzi a SPARC T5-öt, a Xeon E7-8870 pedig egy ligában van az új SPARC processzorral. Ismét hangsúlyozzuk, ezek csupán nagyon durva becsléssel készült fiktív teljesítménymutatók, amelyek semmilyen formában nem tekinthetők hivatalosnak - a legjobb, ha beszerzés előtt mindenki a saját környezetében és feladatai alatt teszteli a szóba jöhető gépeket és elvégzi a konkrét TCO-számításokat.

SAP SD 2-tier

Az SAP Sales and Distribution 2-tier tesztben a két új nagyágyú, a nyolcfoglalatos T5-8 és a harminckét processzoros M5-32 szerver teljesítményét mérte meg és publikálta az Oracle, kételyek között hagyva a kisebb szerverekre ácsingózó vásárlókat az új chipek teljesítményéről. A HWSW ezeket az eredményeket is megpróbálta a fent vázolt módszerrel előállítani, hogy a két- és négyfoglalatos SPARC T5 gépek teljesítményét összes lehessen hasonlítani fő a riválisokkal. Itt érdemes megjegyezni, hogy az SAP SD benchmarknál az ilyen módon, osztással számított pontok száma minden bizonnyal sokkal több annál mint amire a modellezett konfiguráció valójában képes lenne.

Az SAP ugyan jellemzően nem magok, hanem felhasználók száma alapján licencelhető, azonban ha a felhasználó szervezet nem rendelkezik adatbázis-licenccel, akkor azt is meg kell vásárolnia hozzá, így ezeknél az értékeknél is érdekes lehet egy pillantást vetni a magonkénti SAPS eredményre, illetve az x86 architektúrán elérhető adatbázisok (pl. SQL Server) értékesítési konstrukciói miatt akár a processzoronkénti teljesítményre is. A lenti táblázatokban a publikált eredményekből egyszerű osztással megkapott számok láthatók.

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Egyrészt látszik, az IBM POWER7+ magonkénti teljesítményfölénye elvitathatatlan, másrészt az is észrevehető, hogy a SPARC M5 magonkénti teljesítménye mennyivel nagyobb a SPARC T5-énél, ami az egy magra jutó 8 megabájt L3 cache eredménye lehet. A SPARC M5-öt azonban jelenleg csak 32 foglalatos konfigurációban lehet megvásárolni, a kisebb SPARC rendszerek iránt érdeklődőknek a T5 teljesítménye az irányadó, ami egy-, két- és négyutas kivitelben is beszerezhető.

Az egy CPU-ra jutó teljesítmény terén a SPARC T5-nek jelenleg nincs ellenfele az SAP S/D teszt alapján - a magas magszámmal és a magonként párhuzamosan futtatott 8 szállal jól skálázódik ez a teszt. Ez a gyakorlatban jelentheti például azt, hogy SAP alá érdemes lehet SPARC T5 processzoros rendszert vásárolni, főleg ha a felhasználó szervezet már rendelkezik a szükséges adatbázislicenccel. Egy másik következtetés lehet, hogy amennyiben csak a teljesítmény vagy az ár/teljesítmény számít és Magyarországról lévén szó nem nagy rendszerről van szó, érdemesebbnek tűnik jóval olcsóbb Xeon-alapú környezetet építeni például IBM POWER-alapú gép vásárlása helyett - utóbbi nem ad érezhetően nagy többletet az SAP-nak.

Mind a TPC-C, mind az SAP SD számoknál érdemes észben tartani, hogy az eltérő eredmények nagyon eltérő hardver- és szoftverkörnyezetben készültek, ami miatt a számok közvetlen összevetését nehezíti. Fontos, hogy a TPC-C teszteknél a mérések körülményét és a tesztben szereplő környezet árát is publikálni kell, az SAP S/D esetében ilyen megkötés nincs, így még kevesebbet lehet tudni arról, pontosan milyen eszközökkel érték el a gyártók a reklámozott teljesítményeket.

Tesztelni és számolni kell

Az SAP esetében is igaz a fenti állítás, mely szerint a táblázatokban szereplő értékeket egyszerű matematikai műveletekkel kaptuk, azok nem hivatalosak vagy reprezentatívak, relevanciájuk korlátaival magunk is tisztában vagyunk. Vásárlás előtt mindenki tesztelje a szóba jöhető rendszereket saját feladatai alatt, illetve számoljon körültekintően, a lehető legtöbb tényezőt figyelembe véve birtoklási összköltséget, a konkrét ajánlatok alapján.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról