Keresővel váltja pénzre szabadalmait a Microsoft
Egészséges másodlagos szabadalompiac kialakulásáról álmodik a Microsoft, első lépésként az átláthatóságon javít saját szabadalmai kereshető listájával. A Google marad a nyitottabb hozzáállásnál, első körben a MapReduce-szabadalmakkal kapcsolatban vállalt önkéntes megnemtámadási korlátozást.
Az átláthatóság jegyében teszi kereshetővé szabadalmi portfólióját a Microsoft - jelentette be a vállalat. A bevallott cél egy egészséges másodlagos piac kialakítása, amelyen a szabadalmakhoz kapcsolódó jogok a részvényekhez hasonlóan adhatóak-vehetőek, a magas likviditás miatt pedig a piac képes jól beárazni a szellemi tulajdont. A Microsoft szerint a kereső elsődleges célja tisztázni, hogy az egyes szabadalmak pontosan kinek a tulajdonát képezik, egy peres eljárásban ugyanis szabadalomtrollok (a pereskedésen és licencelések kívül más gazdasági tevékenységet nem végző cégek) sokszor olyan licencekért követelnek pénzt, amivel nem is rendelkeznek.
A szabadalomlista a weboldalon kereshető azonosító szám, cím, bejegyzési ország, illetve a tulajdonos (a Microsoft vagy valamelyik leányvállalata) szerint. A szabadalmak listája le is tölthető egy CSV-fájl formájában és tovább kereshető például Excelben. A szabadalmakat, szövegüket sem a weboldal, sem a letölthető állomány nem tartalmazza, azt külön kell kikeresni más, amúgy bőséggel rendelkezésre álló forrásokból, például az amerikai Szabadalmi-és Védjegyhivatal oldalán (USPTO). Az adatbázisban szerepel a Microsoft 41 ezer világszerte bejegyzett szabadalma, így az a tizenkettő is, amit Magyarországon vettek lajstromba.
A Microsoft korábban már többször hangsúlyozta, hogy nem követi az Apple stratégiáját, szabadalomportfólióját nem használja arra, hogy a versenytársak termékeit távolt tartsa a felhasználóktól. A redmondiak célja egyszerűbb, licencmegállapodásokon keresztül pénzzé tenni a szellemi tulajdont, amely például a mobiliparban egészséges bevételt hoz az androidos telefonok után is. Nem mellékes, hogy e licenceknek is van piactorzító hatása, a készülékenként néhány dolláros licencdíj pontosan ennyivel rontja az androidos modellek versenyképességét.
Más utat jár a Google
A Google továbbra is szeret a hibás szabadalmi rendszer ellen küzdő lovag szerepében feltűnni. A legújabb lépés a MapReduce technológiára vonatkozó szabadalmak használatának önkéntes korlátozása. Eszerint a Google vállalja, hogy a szabadalmakat nem használja fel egyoldalú jogi támadáshoz, csupán olyan entitások ellen veti be védekezésként, amelyek szabadalmi pert indítanak ellene.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A Google döntését az indokolja, hogy a MapReduce mára komoly, széles körben elterjedt technológiává nőtte ki magát, ennek sorsát azonban némileg bizonytalanná tette a Google-féle tíz szabadalom. A Google ennek a bizonytalanságnak a megszüntetésére tett lépést azzal, hogy önkéntesen korlátozza magát, így a Hadoopra építő szoftverek illetve azt használó vállalatok biztosak lehetnek benne, hogy a Google nem indít jogi támadást a platform és a felhasználói ellen.
A Google vállalásai ugyanakkor nem teljeskörűek. A vállalás ugyanis csak szabad, nyílt forráskódú szoftverekre vonatkozik (az FSF vagy az OSI definíciója szerint). Ez nem zárja ki a kereskedelmi szoftvereket, amennyiben azok nyílt forráskódúak maradnak, a tulajdonosi szoftverekre azonban egyértelműen nem vonatkozik és ugyanígy kizárja a Hadoop-alapú célgépeket is. Ezzel a Google gyakorlatilag azt garantálja, hogy a nyílt forráskódú Hadoop-implementációk mentesek a licencelési kötelezettség alól, ami nagy könnyebbség a gyorsan épülő szoftveres ökoszisztéma számára.
A vállalásban egyelőre csak a MapReduce-hoz kapcsolódó tíz szabadalom szerepel, a Google azonban tervezi, hogy egyéb, a szabad szoftveres közösség számára kritikus fontosságú szabadalmakat is beemel majd a vállalásba és hasonlóképp licencmentessé teszi azokat. Ezt a lépést tehát saját bevallása szerint egyelőre inkább pilot-projektnek tekinti a Google, pozitív visszajelzés esetén pedig jobban kibővítheti azt. Mivel a vállalás végleges és visszavonhatatlan, érthető módon nem akarták összes szabadalmukat "elpazarolni" az első próbálkozással.