Kitartóan próbálkozik a tévépiacon a Toshiba

A 2013-as évad a televíziózásban a 4k előretöréséről szól minden márkánál. Ugyan a Toshiba elsőként mutatott be korábban Ultra HD felbontású panelt, 1-2 évvel ezelőtt az még csak technológiai demó volt, kevés kereskedelmi relavanciával. A 3D hóbort azonban elcsitult, a mozgás és a hangérzékelés még nem elég fejlett, így újra a felbontás került fókuszba, a Full HD 1920x1080 pixeles felbontásához képest négyszeres pixelszámmal. Az Ultra HD vagy másképp 4K 3840x2160 képpontjának feldolgozása ráadásul komolyabb számítási kapacitást is igényel, amihez erősebb processzor szükséges. Ennek hatása visszaköszön nem csak a képfeldolgozásnál, de az appok, felületek és a böngésző futtatása közben is.

Kell a 4k!

Maga a Toshiba is érzi, hogy a 4k nehezen megmagyarázható ugrás a felhasználóknak, ezért a bemutatón is komoly hangsúlyt kapott az a pár példa, amivel életszerűvé, kívánatossá vagy szükségessé próbálták tenni az új szabványt. Nem maradhattak el a szokásos természetfilm-demók, de annál érdekesebb volt a fotós és a térképes analógia. Ha a pixelszámot nézzük, akkor a 4k az 8 megapixelnek felel meg, így már egészen közel vagyunk ahhoz, hogy zoom nélkül teljes méretben és egyben teljes felbontásban nézegethessük a fényképezőinkkel elkészült képeket.

A térképes példa pedig arra világít rá, hogy a nagy felbontás lehetőséget ad arra, hogy azonos minőség mellett nagyobb felületen lássunk tartalmakat. Ugyan nem egy gyakori élethelyzet, hogy valaki tévén használ Google Mapset, de egy 4K-s tévén egy egész városnegyed látszik legnagyobb részletességgel is. Ez akkor válik igazi előnnyé, ha a kijelző érintésérzékeny is és egész falnyi interfészeket alakíthatunk ki kereskedelemben, közlekedésben, vendéglátásban, oktatásban vagy egyéb intézményekben.

Nagyobb kijelzőméretek

Az átlagos képátló folyamatosan nő, egyre tolódik el a piac a nagyobb kijelzők felé. A Toshiba szerint 2011 elején még a vásárlók 43 százaléka választott 32 hüvelykes tévét, 31 százalék pedig 40-42 hüvelykeset, addig 2012 decemberében a 32 hüvelykes szegmens 34 százalékra csökkent, a 40-42-es pedig beelőzte 38 százalékos résszel. Ugyanezen időszak alatt a 43-49 hüvelyk képátlójú tévék részesedése 5-ről 10 százalékra nőtt, az 50 felettieké pedig 2-ről 5-re. Ez a folyamat néhány éven belül azt eredményezheti, hogy az eladott tévék negyede 42 hüvelykesnél nagyobb képátlójú lesz, amilyen méretnél már jól jöhet a nagyobb felbontás is. A Toshiba, illetve a többi gyártó is erre a fordulatra készül.

A japán gyártó viszont ezt leszámítva nem sok újdonságot, illetve szinte semmilyen megkülönböztető tényezőt nem tudott felhozni a bemutatón. A prezentációban a 2012-es évre 41 százalékos növekedésről számoltak be a cég vezetői, az idei évre pedig 30 százalékos növekedést várnak. Az adatok teljesen kontextus nélküliek voltak, sem forrás, sem egyéb részlet nem derült ki. Nem lehet tudni, hogy a japán gyártó európai operációja ezeket a számokat eladási értékre, darabszámra vagy esetleg az átlagos kijelzőméretre értette.

A semmiből erősödik itthon a Toshiba tévé

A globálisan sem a legnagyobbak közé tartozó gyártó Magyarországon sem muzsikál egyelőre fényesen. Az elmúlt év végén ugyan volt látható növekedés a hazai eladásokban, de a HWSW által megkérdezett kereskedők szerint ezt leginkább azt jelenti, hogy a korábbi években a szinte nem létező eladások helyett most kimutathatóvá vált a statisztikákban a gyártó jelenléte. A magyar piacon a kiskereskedelmi hálózatokon keresztül várható a Toshiba erősödése, de ez nem jelenti azt, hogy a teljes termékpaletta elérhető lesz nálunk is.

Az európai bemutatón jól látszik a különbség a különböző piacok között, ugyanis Németországban a Toshiba két héten belül a teljes tabletportfolióját piacra dobja, amiben találunk androidos tableteket, illetve szétcsúsztatható, teljes billentyűzetes Windows 8-as tabletet is. Hazánkban a tabletek közül csak egy-két modell jelenik meg, az is júliusra várható leghamarabb. Ugyanez vonatkozik a tévékre is: a prezentációkban elhangzott, hogy az L2 (belépő szint felett eggyel) sorozat Magyarországon erősebb mint bármelyik nyugat-európai piacon. Ez azonban csak azt jelenti, hogy a magasabb kategória nehezen eladható nálunk.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Pedig a bemutatott 2013-as készülékkínálat minden szempontból korrektnek tűnik. A Toshiba egységesítette a különböző sorozatok és terméktípusok dizájnját, egységes arculatot adva a márkának, úgy ahogyan ezt a Samsung is teszi. Az óriási kijelzők esetében ez persze a panel körül lekerekített sarkokon, csiszolt fémalkatréseket és minimalista stílusjegyeken kívül mást nem jelent. Mindegyik eszköz szép, egyszerű, bármilyen környezetbe zavar nélkül beilleszthető. A csúcskészülékek, a 9-es sorozatú Ultra HD felbontású tévék 58, 65 és 84 hüvelykes képátlóval érhetőek el, árakról egyelőre nem esett szó. A valódi vásárlói érdeklődést keltő sorozatok azonban a 4-es és 6-os sorozatok lesznek, amik belépőszintű okostévék 32-50 hüvelykes képátlóval.

Cloud TV

A 7-es sorozat pedig a már prémium, 40-58 hüvelykes méretben kapható, az új, teljes egészében felfrissített Cloud TV okosplatformot is támogató készülékeket takarja. A megújult Cloud TV a Toshiba idén bemutatott okostévés felülete, ami szokás szerint a más eszközökről megosztott médiát és tartalmakat kezeli, illetve gyári és külső alkalmazások révén egészíti ki a lineáris adásokat. A prezentációban viszonylag szűkszavúan nyilatkoztak erről, pedig talán ez az egyetlen lényeges pont, amit érdemes kiemelni az idei felhozatalból.

Az első újdonság, amit a bemutatótermi kipróbálás alkalmával észleltünk, hogy itt végre nincs különválasztva az élő tévés és az okostévés interfész, ahogyan minden más gyártónál. Az "okos funkciók" már a távirányító szintjén is teljes integrációt élveznek, nem úgy fest a Cloud TV, mintha egy keretalkalmazás lenne a tévén belül. Az élő kép vagy a lejátszott média a menükben mindig látható marad, miközben a home screeneken ott vannak a widgetek, menük és a további elérhető tartalom. Létrehozható akár hét különböző felhasználói profil, amivel a család tagjai testreszabhatják a menüket, itt akár korhatárok is beállíthatóak. Egészen élvezhető módon épülnek be a közösségi szolgáltatások is, ezek használatához is érdemes a profilokat beállítani.

A médialejátszási képességek első ránézésre hozzák az elvárható normákat audióban, képekben, videókban és feliratokban is, illetve az integrált élő és online tartalmak itt is megjelennek, hiszen a tévé metakeresője, a MediaGuide egyaránt merít egy szűrésnél, keresésnél az élő tévé EPG-adataiból, illetve az elérhető VoD- és streaming-szolgáltatások kínálatából. Ez ráadásul végre nem kizárólag az amerikaiak és britek játékszere lehet, hiszen a Netflix és az iPlayer mellett a YouTube, Blinkbox, Deezer is az alapértelmezett adatbázisok közt van és elképzelhető, hogy a kínálat bővülhet. Az appok közt természetesen van Skype, újságok, tévécsatornák alkalmazásai és játékok is.

Szövetség

Az appok kínálatának sokszínűségére, illetve a platform fejlődésére is van ígéret, hiszen a Toshiba Cloud TV-je teljes egészében a Smart TV Alliance ernyője alatt készül. A tavaly szeptemberben bejelentett társulás részese az LG, Panasonic, Philips, IBM illetve a Toshiba, ami azt jelenti, hogy az elkészült appok a felsorolt márkák új generációs felületein egyaránt futnak majd, adva egy kis motivációt a fejlesztőknek, hogy ne csak a Samsung okostévéjére fejlesszenek alkalmazásokat. Ez persze nem jelenti azt, hogy az okostelefonos app-piacterek színvonala jönne el, de némi bizakodásra ad okot, hogy legalább a legfontosabb alkalmazások, mint a YouTube, Skype vagy egyéb kommunikációs eszközök, illetve néhány lekérhető tartalmat kínáló tematikus app jó minőségben elérhető lesz.

A tévében persze ott van még a teljes értékű HTML5-ös böngésző, ami Flash-t is támogat. A böngésző képességeivel, illetve a tévé teljesítményével nincs probléma, az élményt csupán a távirányítós kezelés rontja. A Cloud TV összességében ígéretes, szépen felépített felület, bár az indulás pillanatában elég üres. Az új készülékek a következő hónapokban fokozatosan jelennek meg több magyar kiskereskedő kínálatában is a következő hónapokban. Remélhetőleg ez idő alatt kiderül, hogy az amerikai filmműhelyek az új alkotásaikat már tényleg 4k technológiákkal forgatják és mire elér a háztartásokba ez a felbontás, addigra lesz tartalom is hozzá és nem csak a konvertáló algoritmus képességeire kell hagyatkozni.