Szerző: Gálffy Csaba

2013. március 21. 13:55

Bemutatta a jövőt az NVIDIA

Elkezdett beszélni fejlesztés alatt lévő termékeiről az NVIDIA. A GPU-k oldalán a már bejelentett Maxwellt a Volta követi hatalmas tervezett sávszélességgel, a rendszerlapkák közt végre feltűnt a Denver magokat használó Parker, a jövőre ígért Logan pedig teljes asztali funkcionalitást (OpenGL 4.3-at) kap majd.

PC-s grafika

A konferencián az NVIDIA a jelenlegi Kepler architektúrát követő két lépcsőről, a Maxwellről és a Voltáról beszélt. Előbbi újdonsága az egyesített virtuális memória lesz, amely a gyártó saját megoldása a CPU-GPU különböző memóriaterületei közötti gyors átjárhatóság megteremtésére. A GPGPU-feladatokban óriási lassító tényező, hogy a két, rendszerint fizikailag is különálló memóriaterület között folyamatosan másolgatni kell az adatokat. Ezt fedi el a fejlesztő és az alkalmazás elől az NVIDIA Unified Virtual Memoryval, ami a meghajtó szintjén, optimizáltan végzi ezeket az adatmozgatásokat. A lapka architekturális újdonságairól a gyártó most nem beszélt.

A Volta érdekessége a a rétegzett memória (stacked RAM) használata lesz, a lapkák így egy tokozásba kerülhetnek a GPU-val. A megoldást az teszi lehetővé, hogy a memóriachipeket egymásra rétegezik, így jóval kevesebb helyet foglalnak. Az előnyök sokrétűek: egyrészt a gyártó egészen széles memóriainterfészt használhat anélkül, hogy a videokártya ára az egekbe menne, a memória gyorsabb és alacsonyabb késleltetésű lehet, másrészt a hűtésről egyetlen egység gondoskodik. Az NVIDIA szerint a megcélzott memóriasávszélesség 1 TB/s, ami háromszorosa a jelenleg elérhető leggyorsabbnak. Miután a szélességre vonatkozó korlátozás jórészt eltűnik, ez 1024 bit széles buszon 8 GHz (effektív) órajeles vagy akár 2048 bites buszon 4 GHz-es (effektív) órajelen is elérhető lehet az Anandtech tippje szerint.

Mobillapkák

Az év folyamán megjelenő új generációs Tegra 4-et az új terméktervek szerint jövőre a Logan, két év múlva pedig a Parker követi majd. A Logan legnagyobb újdonsága, hogy már valódi desktop-szintű (pontosabban azzal rokon) grafikus egységet kap a Kepler miniatürizált formájában. Ez nem csak látványos teljesítménynövekedést ígér, de a támogatott képességek skálája is kitágul, lesz CUDA és OpenGL 4.3 is. Ez utóbbi rendkívül nagy előrelépés lesz, a mobilos, szűkített OpenGL ES helyett a teljes desktopos API rendelkezésre áll.

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Az ARM-os CUDA révén a Logan új vizekre evez, eddig a CUDA-platform csak x86-os CPU-kat használt, az ARM-kiadáshoz így szükség lesz egy kis bemelegítésre. Ezt a szerepet látja majd el a Kayla kódnevű fejlesztői platform, amely egy teljesen szabványos Tegra 3 rendszerlapkát párosít egy CUDA-képes, feltehetően Kepler-generációs GPU-val. A platform sok tekintetben hasonló lesz a Loganhoz (a GPU például valószínűleg nagyon közel áll), így a fejlesztést már most el lehet kezdeni, a Logan debütálását követően pedig csak az architekturális finomságok fényében kell optimalizálni a kész szoftvert. Nagy különbség a processzorban lesz, a Tegra 3 és a Logan között várhatóan jelentős eltérések lesznek. A CUDA mellett a Kayla a játékfejlesztők számára is érdekes lehet, az OpenGL 4.3 támogatás is azonos a fejlesztői és a végleges platform között.

A végjátékot a Parker rendszerchip adja, amely végre elhozza az NVIDIA teljesen saját fejlesztésű CPU-ját, benne a Denver kódnevű ARM processzormagokkal. A 2011-ben bejelentett fejlesztés a legújabb termékterv szerint 2015-re érik majd be, ez arra utal, hogy a projektet részben vagy egészben újraindította a gyártó - az első említéskor még 2012 végi megjelenéssel számolt az NVIDIA. Ekkora csúszást az indokolhat, hogy az azóta drámaian átalakuló versenyhelyzet miatt a félkész terméket kidobták és néhány eredmény (és a tapasztalatok) megtartása mellett újraindult a fejlesztés. A Parkerről már tudni, hogy Maxwell GPU-t használ, várhatóan ez utóbbi egységes memóriakezelése kiterjed majd a CPU-ra is, így az új lapka egységes címteret használ a két részegység között.

GRID VCA

Az NVIDIA bemutatójának talán legnagyobb dobása egy új célgép, amely a számításintenzív grafikus feladatokat képes ellátni egyszerre sok felhasználó számára. A GRID VCA (visual computing appliance) ugyanakkor nem szerver, hanem célgép, amely nem csak a hardvert, de az operációs rendszert és az alkalmazást is egyaránt tartalmazza. A 4U magas gépben két nyolcmagos Xeon processzor és 192 gigabájt RAM található, ezek mellett 8 GRID videokártya foglal helyet, egyenként két Kepler-generációs, közelebbről meg nem nevezett, energiafelvétele alapján azonban valószínűleg GK104 GPU-val. A gépből kétszer ekkora kiszerelés is elérhető, négy processzorral és 16 kártyával, 384 gigabájt rendszermemóriával.

(forrás: HotHardware)

A nagy GRID VCA-hoz egyszerre 16 felhasználó kapcsolódhat, kártyánként egy, értelemszerűen a kisebb fele ennyi, 8 felhasználót képes fogadni. A rendszer használatához a kliensgépre telepítendő a speciális VCA kliensalkalmazás, ezen keresztül futtatható a célgépen a megfelelő szoftver. A GRID VCA jelenleg az Autodesk, az Adobe, a Solidwords, a Dassault Systems megfelelő szoftvereit támogatja, a sor a jövőben bővülhet, A célgépes megoldás nagy előnye, hogy az implementáció gyakorlatilag kulcsrakész, a felhasználó szervezetnek gyakorlatilag csak a hálózatot kell bekonfigurálnia a kliens és a célgép között és már használható is a GRID VCA. Az alap kiszerelésben a rendszer 25 ezer dollárba kerül (+2400 dollár az évi szoftverlicenc-költség), a nagyobb változat 40 ezer dollárba kerül, 4800 dolláros évi licencdíjjal.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról