EU: Nem okoz kárt a zeneletöltés
Két hete jelent meg az Európai Bizottságtól egy jelentés, ami szerint a filmkalózkodás árt az eladásoknak, most viszont a zenékkel kapcsolatban ennek ellenkezője derült ki ugyanannak a szervezetnek egy másik vizsgálatából.
Az Európai Bizottság a filmes után egy zenei piacot elemző kutatási jelentéssel is előrukkolt, ami szerint a digitális zenei kalózkodást nem kellene a szerzői jogokat sértő egyre nagyobb problémaként kezelni. Sőt, úgy tűnik, hogy az új típusú zenefogyasztási szokások nagyon is pozitív hatással vannak a jogtulajdonosok érdekeire.
Az EU információs társadalom részlegének két kutatója, Luis Aguiar és Berting Martens arra a következtetésre jutott, hogy ugyan a zenei kalózkodás valóban a privát tulajdonjogoknak a megsértése, de ennek ellenére egyáltalán nem sérti vagy nincs rossz hatással a digitális zenei bevételekre. A helyzetet sokféleképp le lehet festeni, de a kutatók szerint érdemes a zeneipart egy még jelenleg is alakuló, formálódó kontextusként kezelni. A kutatáshoz a Nielsen NetView paneljének 5000 internet felhasználójának részletes interjúja alapján készült. A mintavétel az Európai Unió öt legnagyobb gazdaságának lakosaiból történt, francia, német, olasz, spanyol és brit internetezőket kérdeztek.
Változó viszonyok
Már ezen országok között is jelentős különbség van az illegális letöltésekhez való hozzáállásban. Németországhoz képest Spanyolországban az illegális letöltőoldalak forgalma 230 százalékkal magasabb, míg Franciaországban és az Egyesült Királyságban alig 43 illetve 35 százaléknyi klikk érkezik ezekre az oldalakra. A franciák a streaming szolgáltatásokban erősek, bizonyára köszönhetően a helyi alapítású Deezernek, míg Olaszországban a vizsgált országok közül a streaming a leggyengébb.
A különbségeknek technológiai, üzleti és kulturális okai is vannak. Az eltéréseket a vizsgálat szerint elsődlegesen az okozza, hogy az öt ország lakóinak teljesen más a viszonya a zenefogyasztáshoz. A második, de szintén erős érv, hogy egészen különböző mértékben férnek hozzá a legális digitális zenei szolgáltatásokhoz. Míg a britek és franciák a teljes felhozatalt élvezik, a németeknek egy közepesen korlátozott kínálatból kell válogatni, a déli országokban pedig viszonylag kevés legális szolgáltató indított operációt. A korlátozott hozzáférés a legális digitális zenéhez pedig természetszerűleg növeli az illegális aktivitásokat. Ez bizonyítja azt a régi tézist, miszerint a warezolók nagy része nem az illegális forráshoz, hanem a digitális formátumhoz ragaszkodik.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A szórást az is növeli a hamarosan 28 tagúra bővülő EU-s piacon, hogy a kínálat még adott szolgáltatásokon belül is változik. Hiába van szinte minden országban iTunes, az osztrák, spanyol és dán verzióban például nincsenek tévésorozatok, míg a litván, belga és német lokalizált változatban igen. A Google Play Store zenei felhozatala és szerkesztettsége szintén országról-országra változik.
A kutatás szerzői is megjegyzik, hogy az 1999 óra csökkenő zenei bevételek 14 év után az előző negyedévben növekedtek első alkalommal - legalábbis ez derül ki az IFPI éves jelentéséből, amiről a HWSW is beszámolt. A kutatók szerint ez a fordulat szintén azt a megközelítést erősíti, miszerint nincs bizonyíték arra, hogy a letöltés és a streaming csökkentené az eladásokat. Sőt, a különböző becslések egy viszonylag stabil, pozitív, alacsony elaszticitású növekedést mutatnak a streaming irányába akár illegális akár legális forrásokat nézünk.
Triviális, de mégsem
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha nem léteznének az illegális zenei letöltést kínáló oldalak, az két százalékkal csökkentené a legális vásárlásokat. Ez persze országonként változik, Spanyolország és Olaszország esetében az illegális oldalak léte nem változtat, míg Franciaország és az Egyesült Királyság példája négy százalékhoz közelít. Az eredmények minden kétséget kizáróan azt mutatják, hogy az illegálisan letöltött zenék jelentős része nem lett volna meghallgatva, ha az illegális források nem állnak rendelkezésre. Tehát ezek az oldalak nem sértik az eladásokat, sőt, növelik a felfedezhetőséget, nagyon szélsőséges felfogással marketing költséget spórolhat a letöltő ökoszisztéma a kiadóknak.
A teljes 40 oldalas kutatási jelentés szabadon letölthető innen.