Így okosodtak a karórák

Hogy rosszul tart titkot, vagy tudatosan szivárogtat az Apple, azon lehetne vitatkozni, mindenesetre a közelmúltban napvilágot pletykák után a csapból is a cupertinói vállalat következő nagy dobása, az iWatch folyik. Lapértesülések szerint az MP3-lejátszók, az okostelefonok és a tabletek után az Apple a karórák piacára törne be úgy, hogy a leginkább kiegészítőként használt eszközöknek gazdagabb funkcionalitást adna, egyszersmind becsatornázná azokat az iOS ökoszisztémába.

Még idén bemutatkozhat

Nem az iWatch néven emlegetett okosóra lenne az első “hordható” kütyü, amivel az Apple kísérletezik. Mint ismert, az egyébként egyszerű óralapra emlékeztető, hatodik generációs iPod nano mellé óraszíjakat vásárolhattak a felhasználók, így karórához hasonlóan is hordhatták az MP3-lejátszót. Tavaly ősszel azonban újra átalakult a nano, a generációváltással együtt pedig az órakoncepció is eltűnt - a találgatások szerint éppen azért, hogy az Apple új szintre emelhesse az elképzelését.

A mostani pletykák alapján az iWatch mind külsőre, mind belsőre alaposan elüthet majd az iPod nanótól. Az első hírek szerint az Apple az Intellel szövetkezve álmodta meg az iPoddal ellentétben teljes iOS-t futtató iWatch koncepcióját, amin jelenleg nagyjából száz ember dolgozik, köztük olyan mérnökök, szoftverfejlesztők és marketingesek, akik az iPhone és az iPad készültét is segítették. Úgy tudni, 1,5 hüvelykes, multitouch OLED-kijelzőt használhat a kütyü, aminek borításához az Apple hajlított üveget is tesztelt.

A cég egy szabadalma szerint az iWatch szíja az úgynevezett slap karkötőkéhez lesz hasonló, így az órát nem kell felcsatolni, elegendő felcsapni a csuklóra. A megoldás előnye, hogy rugalmas, talán kényelmesebb is, és a szabadalom alapján nem elképzelhetetlen, hogy közvetlenül beleszerelik az érintőkijelzőt. Szintén az AppleInsider által megszellőztetett dokumentumokban esik szó az iWatch akkumulátorának töltéséről is, ami történhet napelemmel vagy akár mozgási energiával is.

Ahol van Apple, oda kell Samsung is

Persze, hogy mi igaz ezekből a hírekből, vagy éppen a kiszivárgott ötletek közül melyik landol kukában, arra valószínűleg az idei évre várt premierig nem derül fény - ahogy a Bloomberg emlékeztet rá, az Apple 79 olyan szabadalommal rendelkezik, aminek köze van a csuklóhoz, és ezek közül bizonyosan nem egy talonban marad majd.

Noha lényegesen kevesebbet hallani róla, nem kizárt, hogy már a Samsung is dolgozik a saját okosóráján, sőt az elmúlt évek tapasztalatai alapján több mint valószínű, hogy a dél-koreaiak nem hagynák válasz nélkül az iWatch megjelenését. A Slashgear februárban tett közzé olyan, 500x500 pixeles screenshotokat, amik a feltételezések szerint a gyártó karórájának “AltiusOS beta2” operációs rendszeréről készültek. A képek szerint Samsung Galaxy Altius lehet a szoftvert futtató kütyü neve, feltűnik rajtuk az idő, valamint a zenelejátszás, az e-mail és térkép alkalmazása is. A pletykált elnevezés - amit egyébként az új Galaxy S kódneveként is emlegettek korábban - egyértelműsíti, hogy az eszköz a Galaxy-termékvonalat erősítené, és bár jó esély van rá, az még nem világos, hogy az operációs rendszer teljes Android-e.

Okosóra - megint?

Az Apple marketinggépezete valószínűleg mindent elkövet majd, hogy a mezei vásárlónak a cég neve jusson eszébe először, ha okosóra vásárlásán töri a fejét, viszont ilyen eszközből már most is rengeteg van a piacon. Ahogy azt a Microsoft kutatója, Bill Buxton egy nemrég tartott előadásában kifejtette, valójában 37 évre nyúlik vissza az okosórák történelme, éppen ezért tartja feleslegesnek és túlzónak az egyébként rendkívül érdekes témát övező felhajtást. Buxton a bemutatóra magával hozta az 1976-ban gyártott Orient Touchtront, ami nemcsak az első olyan óra volt, amit kapacitív érintésérzékeny felülettel szereltek, de Buxton tudomása szerint itt mutatkozott be először a dupla kattintás fogalma is: az óra az első érintés után bekapcsolta a LED-kijelzőt, és megmutatta az időt, a második után pedig a dátumot is megmondta.

1978-ban mutatkozott be az egyik első olyan óra, ami már számológépként is funkcionált, viszont a japán Citizen eszközéről még lemaradt a később általánossá vált számozott gombsor, helyette az óra számlapját vették körül pici gombok, amiket golyóstollal kellett nyomkodni a funkcióiknak megfelelően. Végül a Casio AT-550 is előkerült: az egyébként analóg óra érdekessége az volt, hogy a számológépet gesztusvezérléssel lehetett használni rajta, így a hetes számhoz egy hetest kell rajzolni a számlapra, az összeadáshoz pedig egy plusz jelet. A Casio óráját 1984-ben dobták piacra.

Merre tartunk most?

A kétezres években születtek meg az első készülékek, amelyek megkezdték kitaposni az utat az okosóra jelenleg is alkalmazott, de folytonos változáson áteső koncepciója előtt. Az utóbbi években több gyártó is bemutatta a maga elképzelését, jellemző viszont, hogy ezek csak nagy vonalakban hasonlítanak egymásra, egyébként pedig mind a kütyük kialakítását, szoftveres platformját és funkcionalitását tekintve saját úton igyekeztek előrehaladni - több, de inkább kevesebb sikerrel.

A Fossil 2003-ban mutatta be saját okosóráját, a Wrist PDA-t. A kütyü több évnyi kísérletezés eredményeként született meg: miután sikerült a 66 MHz-es processzort, 8 MB RAM-ot és 4 MB ROM-ot tartalmazó hardvert karóra méretűre csökkenteni, a megfelelő kijelző megtalálása jelentette a legnagyobb problémát, ugyanis az eszközön futó Palm OS-hez legalább 160x160 pixeles érintőkijelzőre volt szükség. A végleges változat mégsem volt kicsi, 108 grammot nyomott, de legalább a legtöbb PDA-funkciót tudta hozni - hozzávetőlegesen az iPhone 5 112 grammos.

A Wrist PDA-t lehetett szinkronizálni a PC-vel, infraportján keresztül tudott kommunikálni más Palm-eszközökkel, és a tévé távirányítójaként is lehetett használni. Gombjai mellett érintőkijelzőn keresztül lehetett vezérelni, amihez egy pici stylus is járt, így könnyebb volt a virtuális billentyűzeten írni, és a kézírás-felismeréshez is elengedhetetlen volt a használata. A Palm OS-t 2005-ig használta a Fossil, utána más gyártókkal együtt átállt a Microsoft-féle SPOT-ra (Smart Personal Objects Technology), amit egyébként a karórákon kívül egy sor különböző készülékbe, még kávéfőzőkbe is beépítettek. A SPOT-os karórákat 2008-ban vezették ki a piacról.

Az Android már megérkezett

Az utóbbi években az Android is szerepet kapott az okosórás operációs rendszerek között, nyíltsága, testreszabhatósága és a kiterjedt ökoszisztéma miatt a gyártók a mai napig előszeretettel nyúlnak a Google platformjához. Persze egy karóra mind a külsejét, mind a funkcióit tekintve más, mint egy mobiltelefon, és ahogy a tabletek, úgy ezek a kütyük is megkövetelnek bizonyos változtatásokat az operációs rendszerben, ezért fordulhat elő, hogy ahány óra, annyi különböző felülettel, szolgáltatással és alkalmazásbolttal lehet találkozni.

A 2011 novemberében debütált WIMM One hardverének (egymagos, 667 MHz-es processzor, 256 MB RAM) ugyan nem okozott volna fejfájást az Android 2.1-es változata és a legtöbb erre írt alkalmazás, de a karóra 1 hüvelykes, 160x160 pixel felbontású kijelzője értelemszerűen drasztikus átalakítást követelt meg a kezelőfelületen, és a kütyüt kifejlesztő WIMM Labs is jobbnak látta, ha saját alkalmazásboltot indít Micro App Store néven; hogy a megtöltését felgyorsítsa, az API-t is szabadon elérhetővé tette a fejlesztőknek.

A WIMM One más okosórákhoz hasonlóan szinkronizálható az Androidot, a BlackBerryOS-t és az iOS-t futtató okostelefonokkal, ez egyértelműsíti azt is, hogy a korábbi próbálkozásokkal ellentétben a gyártóknak az okosítással nem céljuk az, hogy a karórát kiemeljék a kiegészítő szerepéből, pusztán több funkciót adnának neki. És míg az Apple és a Samsung esetében csak beszélnek a termékvonal bővítéséről, a Sony már meglépte ezt, a SmartWatch pedig kifejezetten jól szemlélteti ezeket a törekvéseket.

Ne vedd elő a telefonod!

A Sony SmartWatch ugyan nem tökéletes próbálkozás, de az általa is képviselt koncepció látszik teret nyerni. A régi irányvonal szerint a gyártók komplett számítógépet akartak építeni a felhasználók csuklójára, ma már viszont erre nincs szükség, hiszen a zsebünkben hordjuk azt az okostelefonunként. Az okosóra megmarad inkább kiegészítőnek, és arra ösztökéli a felhasználót, hogy ne vegye elő minden apróságért a telefonját.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A SmartWatch például nemcsak megmutatja az időt, de képes átszívni az androidos telefonunkról az e-mailjeinket és az SMS-einket, fogadhatjuk a hívásainkat, Facebookozhatunk és Twitterezhetünk, és a zenelejátszót is állítgathatjuk rajta - mindezt Bluetoothon keresztül. Ezzel párhuzamosan a gyártók spórolhatnak a hardveren, a legalapvetőbb alkatrészek beszerelése mellett koncentrálhatnak a kijelző minőségére, arról nem is beszélve, hogy mindez végső soron az akkumulátor üzemidejére is jótékony hatással lehet.

A termékkategória legújabb üdvöskéje, a Pebble E-Paper Watch készülténél már ezeket a szempontokat is szem előtt tartotta a Pebble Technology. Az idén januárban bemutatkozott okosóra 144x168 pixel felbontású e-papír kijelzőt kapott, ami a fogyasztását és olvashatóságát tekintve is jól vizsgázik. Az androidos és iOS-es eszközökkel is szinkronizálható kütyü a tapasztalatok alapján akár egy hetet is kihúz töltés nélkül, ebben közrejátszik, hogy a 2.1-es szabványú Bluetooth mellett az energiatakarékosabb Bluetooth 4.0-t is támogatja.

Újabb sikersztori a láthatáron?

Érdekesség, és egyben az okosórákban rejlő potenciált is mutatja, hogy a Pebble-t a felhasználók finanszírozták, és bár a tervezők csak a fejlesztés költségének egy töredékét, 100 ezer dollárt szerettek volna összekalapozni a Kickstarteren, egy hónap elteltével 10 millió dollárnál állt meg a számláló. Az ilyen kütyük ára ráadásul jellemzően 100-200 dollár között alakul, ami azt vetíti előre, hogy gyártók kiforrottabb termékei megfelelő edukációval a piacon is jó eséllyel számíthatnak sikerre.

És ebben az Apple nagyon jó, ha a pletykáknak megfelelően a vállalat belép majd erre a piacra, valószínűleg mindent elkövet, és minden eszközt megragad - gondoljunk csak az említett, töltéssel kapcsolatos szabadalomra - azért, hogy a saját szájíze szerint tökéletesítse, egyúttal bevezese az iOS ökoszisztémába a termékkategóriát. Szakértők szerint az Apple-nek nagy dobásra lenne szüksége, és jelenleg az okosóráénál keresve sem találna ígéretesebb piacot.