Szerző: Koi Tamás

2013. március 21. 08:29

DT: egységesíteni kell a hálózatainkat

Bár a Mobile World Congress elsősorban mobiltechnológiai kiállítás, a Deutsche Telekom a mobilos infrastruktúráinak üzemeltetése során továbbra is támaszkodna a leányvállalatok vezetékes hálózatára. A teljesen IP-alapú rendszer előnyeiről beszélgettünk a technológiai vezérigazgató-helyettessel.

A barcelonai Mobile World Congress idején sikerült leülnünk egy rövid beszélgetésre Bruno Jacobfeuerbornnal, a Deutsche Telekom műszaki vezérigazgató-helyettesével, hogy megismerhessük a cégcsoport jövőképét, benne az új generációs technológiákkal. A kiterjedt vezetékes és vezeték nélküli infrastruktúrával egyaránt rendelkező, bonni székhelyű cég a kiállításon tartott sajtótájékoztatón a teljes IP-alapú infrastruktúra (vezetékes és mobil egyaránt) konvergenciájában rejlő lehetőségeket tolta előtérbe. A szakember többek közt az LTE technológia szerepéről beszélt a hangszolgáltatások szegmensében, valamint arról, hogy a Deutsche Telekomnál hogyan látják az iparág rövid- és középtávú jövőjét.

HWSW: Ma még teljesen külön kezeljük a hang- és adatszolgáltatást, de a teljes IP-alapú hálózatokkal minden megváltozik. Milyen alapvető változásokat hoz az LTE-technológia a hangszolgáltatások terén?

Bruno Jacobfeuerborn: Az LTE nem különböztet meg hangot és adatot, csak csomagokban "gondolkodik". A Voice Over LTE, (rövidítve VoLTE) gyökeresen eltér a mai áramkörkapcsolt szolgáltatásoktól. Sokkal egyszerűbb egy teljesen IP-alapú hálózatot üzemeltetni, és végső soron az előfizető is jobb minőségű szolgáltatást kaphat majd, gondoljunk csak a HD-hívásra.

HWSW: Ma a szolgáltatók folyton a spektrum szűkösségére panaszkodnak. Megoldást jelenthet erre a problémára a VoLTE széles körű bevezetése?

Bruno Jacobfeuerborn: Az LTE architekturális szinten sokkal hatékonyabban bánik a spektrum erőforrásokkal, mint az áramkörkapcsolt szolgáltatások. Most sokkal nagyobb blokkokat kell allokálni a hangszolgáltatáshoz, míg az LTE-nél ahogy említettem, mindent adatcsomagként továbbít a rendszer, akár lényegesen kisebb frekvenciablokkokat használva. Összességében egy lényegesen hatékonyabb, előremutatóbb technológiáról beszélhetünk.

HWSW: Ez nagyon jól hangzik, de gondolom mind hálózati, mind termináloldalon komoly fejlesztéseket kell még végrehajtani ahhoz, hogy igazán működjön. És szabad spektrum sincs mindenhol.

Bruno Jacobfeuerborn: Jelenleg azt látjuk, hogy a technológia szélesebb körű elterjedését az akadályozza leginkább, hogy a különböző piacok eltérő megközelítést alkalmaznak a spektrumallokációt illetően. Egyes országok előbb, mások később szabadítanak fel fontos sávokat, ez bizonyos piacok fejlődésére kihatással lehet. Általában véve azok a szolgáltatók, akik vezetékes infrastruktúrával is rendelkeznek, könnyebb helyzetben vannak. A Deutsche Telekom, vagy a Magyar Telekom például ki tudja használni a vezetékes és mobil technológiákban rejlő szinergiákat, a cél az, hogy az ügyfélnek végeredményben fel se tűnjön, éppen milyen technológiával forgalmaz az eszköze adatot.

HWSW: Ha fel kellene állítania egy időrendet, mik lennének a legfontosabb evolúciós lépcsői az all-IP hálózatok létrejöttének?

Bruno Jacobfeuerborn: Ha a vezetékes hálózatokat nézzük, nyilvánvaló, hogy a PSTN-hálózatoknak néhány éven belül teljesen bealkonyul, ez pedig komoly feladat elé állítja az iparág szereplőit.

A mobilszolgáltatások esetében nagyon gyors technológiai változásokat kell követniük az operátoroknak, de az igazi forradalom már az UMTS megjelenésekor lezajlott. Az elmúlt időszakban az analóg (NMT) korszaktól kezdve minden évtizedben megjelent valamilyen új technológia: a 90-es évek és 2000 közt elterjedt a GSM, utána jött az UMTS, most meg az LTE. Az UMTS-korszak beköszöntével a mobilhálózataink is IP-képessé váltak, az LTE bevezetésekor a maghálózatokat alig kellett átalakítani.

HWSW: Az infrastruktúra-gyártók most mobil oldalon mintha kicsit talán előre szaladnának, és már itt a kiállításon is mindenki egy még jobb, még gyorsabb technológiáról, az LTE Advancedről beszél. Tényleg szükség van ekkora sávszélességre?

Bruno Jacobfeuerborn: Visszakérdezhetek? Ön, mint egy noteszgéppel, tablettel vagy okostelefonnal rendelkező előfizető, mit vár el egy vezeték nélküli szolgáltatástól?

HWSW: Elsősorban gyors válaszidőt. És persze mindezt elérhető áron.

Bruno Jacobfeuerborn: Érdekes, a legtöbb ügyfelünk pont erre vágyik. A sebesség, a kapacitás és az ár mindenkinek fontos szempont - hogy ezt melyik technológia, 2G, 3G, 4G mobilnet, vagy vezetékes megoldás biztosítja, a legtöbb ember számára teljesen érdektelen. Az LTE, illetve annak fejlettebb változataira pedig azért van szükség, mert elképesztő adatéhséget tapasztalunk előfizetői oldalról. Ez elsősorban a videós tartalom robbanásszerű népszerűségének köszönhető. Emellett fel kell készülni arra is, hogy a jövőben egyre többen fogják használni a hálózatot. Ennek komoly szerepe van a gazdaságélénkítésben is, ezt már az Európai Unió is régóta felismerte.

HWSW: De most mégis megvágták a szélessávú hálózatok fejlesztésére előirányzott támogatást...

Bruno Jacobfeuerborn:Tisztában vagyunk ezzel, olykor ez is benne van a pakliban Ettől függetlenül mindenki felismerte időben, hogy ha az európai gazdaságot fel akarjuk gyorsítani, mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a hálózatot.

HWSW: Kicsit kanyarodjunk el a fejlesztésektől. Azt mondta az imént, hogy a mobiltechnológia nagyon gyorsan változik. Ha most előre kéne tekintenie tíz évet, milyen iparágat lát maga előtt?

Bruno Jacobfeuerborn: Először is biztos, hogy minden adatom, amit egyébként ezen elérek (a tabletjére mutat) ott lesz a felhőben. Másrészt ezzel fogok fizetni (felmutatja a telefonját). Az is valószínűnek tűnik, hogy az iparág addigra sokkal gyorsabb és nagyobb sávszélességet biztosító technológiákat, fejlettebb antennarendszereket és hasonlókat használ majd. Összességében bárhol is járok majd Európában, mindenkivel tudok majd gond nélkül kommunikálni, a roamingnak sem szabad problémának lennie.

HWSW: Úgy fest, hogy a viselhető mobil eszközök is utat törhetnek maguknak a jövőben. A Google nemrég mutatta be a Glasst, az Apple pedig állítólag órát fejleszt. Ezek múló hóbortok csupán, vagy valódi áttörést hozhatnak?

Bruno Jacobfeuerborn: Van ezekben azért valami, mi is kísérletezünk ilyen technológiákkal a berlini és a krakkói laboratóriumokban. Lehet ezzel érdekes dolgokat csinálni (a szemüvegére mutat). Például egy szemüvegbe épített kamerával már most meg tudjuk csinálni, hogy párosítjuk a telefon névjegyzékével, és arcfelismerés alapján meg tudja mondani nekem a rendszer, hogy kit látok éppen magam előtt - feltéve, ha benne van a névjegyzékemben.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori

Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Egyelőre ezek inkább amolyan érdekes kísérletnek tűnnek, de már most hozzáférhető technológiákról beszélünk. A kérdés inkább az, hogy a piac mikor érik meg a bevezetésükre. Visszatérve az eredeti kérdésére, sok minden történhet a következő tíz évben, többek közt az ilyen eszközök is teret nyerhetnek, de ne feledjük, hogy tíz év a mobiltechnológiában borzasztó hosszú időnek számít, ekkora intervallumot senki nem lát pontosan előre.

De az biztos, hogy a következő két-három évben a mobilhálózatok kapacitása jelentősen nő majd az új spektrumoknak és a teljesen IP-alapokra helyezett hálózatoknak, plusz a spektrumhatékonyabb, gyorsabb technológiáknak köszönhetően.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról