Szerző: Koi Tamás

2013. február 26. 12:38

Elbukott a frekvenciaaukció, nem lesz új operátor

Helybenhagyta a Kúria a Fővárosi Törvényszék tavaly szeptemberi ítéletét, ezzel véget ért a tavaly lezárult frekvenciaaukció kapcsán kialakult jogi eljárás. Az aukció érvénytelen, vissza kell állítani az eredeti állapotot - ez azonban korántsem olyan triviális.

A Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) ma a várakozásoknak megfelelő döntésében helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék tavaly szeptemberben született ítéletét, melyben a testület hatályon kívül helyezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2011-ben indított, és 2012-ben véget ért frekvenciaaukcióját lezáró határozatot. A mai döntéssel immár biztossá vált, hogy az MPVI Mobil Zrt. az eredeti piaci belépési stratégiáját nem tudja végrehajtani, de óriási veszteség ez a Vodafone-nak is, melynek az elbukott aukció számszerűsíthető károkat okoz.

Vissza mindent!

A több mint egy éve kiírt frekvenciaaukciót tavaly január végén lezáró NMHH-határozatot jogi eljárási hibákra vonatkozva mindhárom magyarországi mobilszolgáltató megtámadta, ezt azonban első fokon elutasította a hatóság hivatala, másodfokon azonban helyt adott a cégek kifogásának a Fővárosi Törvényszék, mely szeptemberben hatályon kívül helyezte a lezáró határozatot. A jogi helyzetet időközben már-már abszurddá tette, hogy a Kúria október közepén a Fővárosi Törvényszék ítéletének végrehajtását a felülvizsgálati eljárás végéig hatályon kívül helyezte.

A felülvizsgálati szakasz mai lezárása megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék ítélete megalapozott volt, a lezáró határozatot minden részletében hatályon kívül kell helyezni. Ez azt jelenti, hogy nem csak az állami szerepvállaló számára tízmilliárd forintos licitösszegért kiosztott "A" frekvenciablokk használatát vonja vissza az állam, hanem mindegyik fennmaradó duplex frekvenciablokk licence érvénytelenné válik, a szolgáltatók által az államnak befizetett licencdíj pedig visszakerül az operátorokhoz. Az összesen 5.8 MHz-nyi frekvencia használati jogáért összesen 33 milliárd forintot fizetett a Magyar Telekom, a Vodafone és a Telenor.


Fellegi Tamás (balra) és Beck György (középen) 2011-ben, amikor az országos lefedettség először terítékre került.

A három operátor közül a Vodafone egyértelmű nyertese volt a bukott frekvenciaaukciónak, hiszen a számára biztosított frekvencialicenc lehetővé tette, hogy országossá terjessze ki 3G-s hálózatát. A cég ezt azóta több kampányban is versenyelőnyként tünteti fel, így érthető, hogy kifejezetten hátrányosan érintené, ha a teljes határozatot hatályon kívül helyezné a Kúria. A Vodafone számára a frekvenciakészlet visszaadása PR- és marketingszempontból is katasztrófa, hiszen előfizetők tömegei bonthatják fel szerződésüket, vagy fordulhatnak kártalanításért a szolgáltatóhoz vagy az illetékes hatóságokhoz (NMHH, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság) azért, mert a lakhelyükön, vagy tartózkodási helyükön a szolgáltatás minősége drasztikus mértékben romlik.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori

Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A társaság által a döntést követően kiadott sajtóközlemény le is szögezi, hogy ezzel 1,2 millió olyan potenciális felhasználótól foszthatja meg a Kúria a mobil szélessávú szolgáltatást, akik korábban semmilyen szélessávú technológiához nem jutottak hozzá. "Éppen ezért a Vodafone Magyarország őszintén bízik abban, hogy sikerül megállapodásra jutnia az általa elnyert és már használatba vett 2 Mhz-es frekvenciasávról a hatósággal" - áll a Vodafone közleményében. A cég egyelőre nem részletezte, hogy milyen alapon kíván megállapodni a hatósággal. A Kúria döntését a két versenytárs nem kommentálta érdemben.

Az eredeti állapot visszaállítása a Vodafone számára ráadásul távolról sem triviális, a hálózat átstrukturálása a HWSW információi szerint hosszú hónapokat vehet igénybe, az ügyfelek pedig fokozatosan egyre rosszabb lefedettséggel fognak szembesülni. A szolgáltató hosszú előkészítés után tavaly március végén - pár nappal az engedélyezési határidő előtt - kapcsolta be a mobil szélessávú szolgáltatást a 900 MHz-es frekvenciasávban, ezzel 90 százalékos országos lefedettséget elérve.

Új aukció még tavasszal?

A mobilszolgáltatók így most már csak egy következő frekvenciaaukció során juthatnak újabb, a hálózatuk kapacitásának bővítésére, illetve új technológiák bevezetésére alkalmas frekvenciákhoz - azt egyelőre nem tudni, hogy ezen az aukción az MPVI Mobil Zrt. elindul-e. Az állami mobilcég szűk szavú nyilatkozatában közölte, készen állt arra, hogy néhány hónapon belül Budapest belvárosában próbaüzemet indítson, a vállalat jövőjét illetően pedig a mai döntést követően cég tulajdonosai meg fogják vizsgálni a jelenleg még nyitva álló lehetőségeket, melyről záros határidőn belül írásban tájékoztatják a közvéleményt.

Az új aukción ugyanakkor vélhetően már olyan frekvenciákat is licitre bocsát majd az állam, melyek a mostani pakettben nem szerepeltek, így a rövid távon felszabaduló digitális hozadéksáv, valamint a 2,6 GHz-es sáv szabad blokkjaira is kiírhatnak licitet - mindkét sávot elsősorban LTE-alapú mobil szélessávú szolgáltatásokhoz lehet használni.

A HWSW bennfentes forrásokból úgy értesült, hogy az új aukciót még idén nyár előtt kiírhatja az állam.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról