Demózta a Google, hogy működik a szemüvege
A Google még közelebb lépett a Glass piaci bevezetéséhez, ezúttal az új információk mellett egy videót is kiadott, ami a felhasználói interfészre, illetve a funkcionalitásra is ad némi rálátást.
Az okosszemüveg hónapokon belül éles tesztfázisba ér, a tavaly regisztrált fejlesztők kézbe vehetik, illetve egy most induló PR-kampány részeként azok az önként jelentkező amerikai lakosok is kapnak belől, akik a legfrappánsabban meg tudják indokolni, hogy miért nekik kellene tesztelniük az új terméket, s ezt alátámasztják egy-egy Google+ vagy Twitter üzenettel, illetve egy rövid videóval
Szergej Brin korábbi nyilatkozata szerint a többi vásárlónak is csak 2014-ig kell várni arra, hogy egy szemüveget szólongatva menedzselhesse életét. A webre feltett demóvideóból kiderül, hogy a kezelés teljes egészében hangalapú lesz, a demóban az “OK glass” paranccsal lehet rávenni a szemüveget, hogy figyelni kezdjen felhasználójára.
Egyes szám első személy
A hangparancsokkal lehet üzenetet írni és küldeni, videót rögzíteni, fényképet készíteni és megosztani azokat, keresést indítani akár szövegre vagyr képre, lehet kérni időjárásjelentést és a legkönnyebben megemészthető funkció, a navigáció is elérhető lesz. A felhasználói élmény, főleg a kezdeti fejlesztői prototípus esetében, biztosan nem lesz olyan finom és könnyed mint a megjelent lifestyle videóban, ahol a GoPro Hero extrémsportolóknak, filmeseknek és riportereknek szánt kamerájának promóciós videóiból ismerős nézetből láthatjuk a Glass használatát.
A videó azt az érzetet próbálja átadni, milyen lesz viselni a szemüveget, úgy élni, hogy a valóság mellé a jobb felső sarokban egy digitális interfészt is kapunk. Mivel a szemüveggel rögzíteni és megosztani is lehet, ezért a következő évek alapértelmezett nézőpontját is köszönhetjük, a webre ömleni fognak a szemmagasságból, fejmozgással zavart mozgóképek a szemüvegekről és az azt utánzó médiumokból. A Google szerénység nélkül a Windows 95 start menüjének jelentőségéhez hasonlítja a Glass interfészt.
A videóból kiderül, hogy a Glass első iterációja még messze áll a Terminátor-filmekben látható UI-tól, tehát nem tölti ki a látóteret, sőt az alapvető látómezőn kívül kap helyet a felhasználói felület. Ez azért fontos, mert így kevésbé zavaró bármilyen tartalom, koncentrálni kell ahhoz, hogy a Glass UI-ra figyeljünk, ami valószínűleg kevésbé sokkoló az emberi agynak, mintha a a teljes látómezőt hamisítaná az eszköz.
A videó tegnapi megjelenését követően nagyon gyorsan reagált az online népművészet is, s többen azt a kontrasztot emelik ki, hogy míg a videóban extrémsportok, hipszter csemegék és gondtalanul boldog pillanatok váltják egymást, addig a valóság, így maga a felhasználói élmény is sokkal lehangolóbb lehet - például ha valakinek az élete unalmas. Az nem kérdéses, hogy a Glass minden idők legszemélyesebb gépi interfésze eddig, viszont számos hátránya is lehet a mindig online “szemnek”.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A Glasst viselő ember megítélése mindenképp megváltozik, főleg addig, amíg az ilyen eszközök ritkák. Az okostelefon vagy bármilyen számítástechnikai eszköz eddig nem párhuzamos használatra épített, éppen ezért is illetlenség nyomkodni a mobilunkat, miközben valakivel beszélgetünk. A Glass viszont ezen túllép és a mindennapi társas kommunikációba illeszt be egy mesterséges rendszert.
Cyborg
Ennek eredménye, hogy a viselő már kimeríti a “cyborg” fogalmát, tehát a beszélgetés egy képességeit gépekkel javító személlyel történik. Másrészt a jelen lévő többi ember számára a Glass kamerája, illetve a rögzíthetőség lehetősége miatt beindulnak a lámpalázas reflexek. A legtöbben egy fényképező vagy kamera jelenlétében másképp viselkednek, feszültté válnak vagy szerepet játszanak. Ugyan ebben hamar el lehet fáradni, de egy Google Glasst viselő személy biztosan manipulálja környezetét.
Amennyiben a Glass, mint formátum beválik, akkor az egészen megváltoztathatja a személyközi kommunikációt. Ezt a trendet a Futurama nevű rajzfilmsorozat készítői fel is rajzolták az EyePhone című epizódban, igaz ott elsősorban az új termékeivel a fogyasztókat elbűvölő Apple-t figurázták.