Cellajelek alapján rajzolnak csapadéktérképet
Egy holland kutatócsoport a mobilszolgáltatók adótornyai segítségével rajzolna esőtérképet, szerintük a fejlesztés a szegényebb országokban válhat a hagyományos meteorológiai megoldások alternatívájává.
A mobilos adótornyok rádióhullámok segítségével kommunikálnak, azonban a fogadott jel gyengülhet, például esőzés közben, amikor a hullámok visszaverődhetnek az esőcseppekről. A jelcsillapítás jelenségét használná ki egy holland kutatócsoport, ami úgy készített országos csapadéktérképet, hogy az említett jelgyengülésből következtetett az eső mennyiségére. A kutatók szerint a megoldás alkalmas az áradások előrejelzésére, és a valós idejű monitorozás alternatívája is lehet a szegényebb országokban, ahol a meteorológiai felszereltség nem megfelelő, de mobiltelefonokat rendszeresen használnak.
Majdnem pontos
Az egymástól nagyjából 3 kilométeres távolságra álló tornyok folyamatosan rögzítik a szomszédjaiktól érkező rádiójelek erősségét. Ezek állandó erősségűek, és a távolság növekedésével kiszámítható módon gyengülnek - kivéve, ha az eső közbeszól. A De Bilt-i Holland Királyi Meteorológiai Intézetnél (KNMI) dolgozó Aart Overeem és csapata saját algoritmust dolgozott ki, amivel a holland T-Mobile által biztosított adatok alapján a normális és az esőcseppek által befolyásolt jelerősség közötti különbséget, és így a csapadék mennyiségét mérhette.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Hollandiában körülbelül 8 ezer ilyen rádióhullámos kapcsolat köti össze az adótornyokat, a kutatócsoport ezek közül 2400-hoz fért hozzá, mindegyik erősségét tizenöt percenként mérték. Ennyi adat állításuk szerint elegendő ahhoz, hogy az egész országot lefedő csapadéktérképet rajzoljanak; a kísérleti fázis 2011 júniusától szeptemberig tartott, és a kutatás végül úgy találta, hogy a cellajelekből kiolvasott számok majdnem megfelelnek a hagyományos csapadékmérőket és radart használó meteorológiai módszer méréseinek.
Szegényebb országoknak
A pontos csapadéktérképnek a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, az időjárás-előrejelzés és az éghajlatkutatás szemszögéből is fontos szerepe van, jóllehet ez a világ nagy részén nem áll rendelkezésre. Mary Lynn Baeck, a Princeton Egyetem hidrometeorológusa szerint így Overeem ötletére megfelelő felszerelés híján a szegényebb országokban lehet szükség. Úgy véli, a fejlesztés “helyes kvantitatív csapadékbecslést nyújthat a katasztrófák valós idejű előrejelzéséhez, továbbá regionális és globális éghajlati modellanalízisre is alkalmas lehet”. Az újdonság további előnye ráadásul, hogy semmilyen átalakítást nem követel meg, a kutatók szerint mindössze a helyi szolgáltatókkal kell megállapodni a jelerősségi adatok közzétételéről.