Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Kipróbáltuk: ASUS Vivobook U38N, az AMD-s ultrabook

Gálffy Csaba, 2013. január 17. 08:57
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Van öt órás üzemidejű AMD-s ultrabook, de az alacsony platformszintű fogyasztásért és a vékony házért nagyon sokról le kell mondani. Kipróbáltuk az ASUS U38N-t.

hirdetés

Mit tud ma az AMD az ultrabookok szegmensében - erre a kérdésre vártuk a választ az ASUS új gépétől, az U38N-től. A modell hivatalosan persze nem számít Ultrabooknak, hiszen ez az Intel bejegyzett védjegye, használatához pedig a gépnek bizonyos kritériumoknak kell megfelelnie (leginkább Intel processzort kell használnia), de a CPU-tól eltekintve a tajvani gép szinte mindenben megfelelne a specifikációknak. Feltevődik tehát a kérdés: milyen vékony noteszgépet lehet AMD-re építeni ma?

Méret, tömeg, minőség, kialakítás

Az első generációs Zenbookok óta kísérletezik az ASUS az alumíniumborítással, láttuk már a különböző számítógépeken és tableteken mindenféle csiszolással és árnyalatban, szerintem eddig az U38N jár a legközelebb a tökéleteshez. A noteszgép végre nem hasonlít túlságosan egy MacBook Airre, hanem (főleg a hátsó sarkoknál) sikerült valami egyedi, tetszetős formát eltalálni. A gép tömege és fizikai méretei teljesen beleillenek az ultrabook kategóriába. Az U38N vastagsága 18,6 milliméter, szélessége és mélysége 326, illetve 226 milliméter. A tömeg tekintetében azonban kissé kilóg felfelé az AMD-s modell, 1,55 kilogrammnál azért a legtöbb ilyen méretű versenyző könnyebb, noha azokban általában "nincs is ennyi anyag".

A modell az ultrabookok szokásos csatlakozókínálatát hozza. Bal oldalon egy USB 3.0 port és egy SD-kártyaolvasó található, bal oldalon a kombinált audioport, a miniVGA és a HDMI, illetve két újabb kék USB várakozik, illetve itt van a töltő csatlakozója is. Ez a kialakítás kissé szerencsétlen, a felhasználók nagy része jobbkezes, ebben is tartja az egerét, teljesen "bekötve" pedig igen zavaró lehet a jobb oldali kábelrengeteg.

Beviteli eszközök, kijelző

Az eltalált készülékház mellett a billentyűzet sem okozott csalódást. A szigetes gombsor jó nyomásponttal rendelkezik és megfelelő úton jár, panaszunk az alátámasztásra sem volt, erőteljesebb gépelésre sem rugózik be a billentyűzet. A gombok egyszerűek, minimalisták, nincs görbületük vagy különösebben ergonomikus kialakításuk, de ezek nélkül is tökéletesen lehet rajtuk gépelni és a felületük tapintása is jól el van találva.

A touchpad már korántsem sikerült ilyen jól, amiért az ASUS ezúttal csak saját magát okolhatja. Az Elantól származó érzékelő most is hozza a megfelelő minőséget, tudja a Windows 8-as gesztusokat is, érzékenysége pedig kis finomhangolás után kiváló. Az implementáció azonban csapnivaló, a matt üvegnek tűnő felület benyomható, így (is) lehet kattintást bevinni - a kitámasztó mechanizmus azonban túlságosan nyúlós-puha, a kattintáshoz pedig nagyon erősen meg kell nyomni az érzékelőt. Mivel magával a mechanizmussal van a probléma, ez meghajtófrissítéssel sajnos nem lesz orvosolható.

Ha valaki emellett a gép mellett dönt, abban hatalmas szerepe lesz a kijelzőnek is,. A full HD kijelző 13,3 hüvelykes méretben 165 pixel/hüvelykes képpontsűrűséget ad, ami fantasztikusan éles, jó képet jelent. A panel ráadásul IPS technológiát használ, így a betekintési szögekről nem is érdemes beszélni, a kép mindenhonnan pontosan ugyanolyan, oldalról maximum a fényerő alacsonyabb valamivel. A kontrasztarány, a színvisszaadás és a fényerő is kiemelkedő, ezt a panelt öröm volt használni. A kijelző érintésérzékeny és a mai érintőkijelzők elsöprő többségéhez hasonlóan fényes üveg borítású, hajlamos is csillogásra is rendesen. Ezt némileg ellensúlyozza az nagy fényerő, így zárt környezetben nem volt probléma a becsillanás, szabad ég alatt azonban nem is érdemes próbálkozni a munkával.

Említést érdemelnek még a hangszórók, amelyet az ASUS ismét a Bang & Olufsennel fejlesztett és a gép méretéhez, illetve vékonyságához viszonyítva meglepően jól és hangosan szólnak - ameddig szilárd felületen használjuk a gépet. Ahogy azonban valami eltakarja az apró nyílásokat, gyakorlatilag megnémulnak.

Hardver, akku

A Vivobook U38N két változatban készül, a magyarországi forgalmazó szerint nálunk csak az erősebb és drágább, AMD A10 processzorral, illetve SSD-vel szerelt verzió érhető el, de szürkeimportból a némivel olcsóbb, merevlemezzel és A8 processzorral rendelkező konfiguráció is feltűnik viszonteladóknál. Nálunk a drágább modell járt, ebben AMD A10-4655M lapka dolgozik, amelyben négy Piledriver-mag mellett Radeon HD 7620G fantázianevű GPU teljesít szolgáltatot. Az APU mellé 6 gigabájt RAM került, ebből kettő az alaplapra integrált, 4 pedig szabványos foglalatban kapott helyet, sajnos csak egycsatornás üzemmódban.

Az AMD platformmal kapcsolatban természetesen a melegedésre és fogyasztásra, illetve grafikus teljesítményre voltunk leginkább kíváncsiak. Ebben az ASUS és az AMD szoftverei nem voltak túl segítőkészek, alapértelmezésben ugyanis a processzor nem volt hajlandó a névleges, 2000 MHz-es órajel alá menni, még terhelésen kívül sem. Kis finomhangolással ez a probléma elhárítható és az alapjárati sebesség leesik 1400 MHz-re - kérdés azonban, hogy hány felhasználó fogja egyáltalán megnézni a processzor órajelét. A gép fura energiamenedzsmentjére jellemző, hogy a ventilátor nem túl halkan és folyamatosan működik. A hangerő azonban teljes terheléskor sem lesz igazán zavaró, a gép pedig még ilyen körülmények között sem kezd el melegedni.

A Trinity teljesítménye azonban hatalmas csalódást okozott a grafikus teljesítmény területén. A papíron bivalyerős, az Intel HD4000 grafikus egységre köröket verő, 384 futószalaggal rendelkező Radeon HD 7620G az egycsatornás memóriakonfigurációban rettenetesen szenvedett, számos játék alatt gyakorlatilag használhatatlannak bizonyult. Ugyan az átlagos sebességet nézve nem szerepelt látványosan rosszul, valós használat mellett nem volt kielégítő a teljesítménye. Jellemző adat, hogy FRAPS-szal mérve World of Tanks (8.2) alatt, abszolút minimum grafikus beállítások mellett, lehető legalacsonyabb felbontáson is telt el olyan másodperc, amikor a GPU-nak egyetlen képet sikerült renderelnie mindössze. Az APU más játékok alatt sem szerepelt jól, Civilization V vagy Shogun: Total War alatt is szaggatott a megjelenítés minimális grafikai részletesség mellett.

A probléma okozója valószínűleg a memóriakezelés lehet, arra utaló jeleket láttunk, mintha a textúrákat a GPU nem lenne képes memóriában tartani, így új terület megjelenítésekor látványosan lecsökken a képfrissítési sebesség. A gyenge teljesítményért felelős lehet az alacsony fogyasztás érdekében lehúzott órajel is, amely az azonos számú futószalagot tartalmazó A10-4600M (Radeon HD 7660G) 686 MHz-éhez képest csupán 497 MHz, ami az egycsatornás memóriakonfigurációból adódó alacsony sávszélességgel együtt okozza a reméltnél jóval gyengébb szereplést.

Az akkus üzemidő terén nem remekelt az ASUS gépe ami jellemzően 12 wattot fogyaszt közepes fényerő és bekapcsolt Wi-Fi mellett, böngészés közben - ez 4-4,5 órás üzemidőnek felel meg a 48 Wh-s akkumulátort figyelembe véve. Üresjáratban a fogyasztás 10 watt alá is szorítható, de ehhez minimumra kell állítani a fényerőt, kikapcsolni a vezeték nélküli vezérlőket és minimálisra állítani a processzor órajelét. A CPU-t és a GPU-t 3D játékkal egyszerre terhelve a fogyasztás elérte a 25 wattot is, ilyen körülmények között mintegy 2 órás üzemidőt lehet elérni. A közelmúltban nálunk járt Intel-alapú gépekkel összehasonlítva viszonylag magas fogyasztás feltehetően a nagy fényerejű full HD érintőképernyő számlájára írható.

Szoftver

Az U38N a Microsoft új operációs rendszerét, a Windows 8-at futtatja, nyilván ez is indokolja elsősorban az érintőkijelző használatát. A géppel a szokásosnál jóval több időt, három hetet töltöttünk, elsősorban azt megállapítandó, hogy hozzá lehet-e szokni a full HD felbontáshoz és az érintőkijelzőhöz, van-e ezeknek a hardverelemeknek mindennapi haszna, értelme.

A tapasztalataink felemásak voltak. Egyrészt a 1080p-s kijelző nagyon hasznos tud lenni, ha sok információt szeretnénk egyszerre látni a képernyőn - fejlesztőknek (vagy épp újságíróknak) ez különösen fontos lehet. Másrészt azonban többször kaptam magam azon, hogy közelebb kell hajolnom a kijelzőhöz ahhoz, hogy a szöveget kényelmesen el tudjam olvasni, ilyenkor általában a betűméret növelése segít, de plusz erőfeszítést igényel.

Hasonlóan vegyes az érintőkijelzővel szerzett tapasztalat. Hosszabb szövegek olvasása közben, amikor amúgy sem használunk egeret vagy billentyűzetet, nagyon kényelmes ujjal görgetni. Ez különösen ölbe véve vagy ágyban működik jól. Ujjal akármilyen gyorsan vagy lassan, ráadásul folyamatosan görgethetünk, nem mint a gombokkal vagy az egér görgőjével. Az érintőkijelző jól jön a modern felületű alkalmazások használatánál is, egy jó kis Wordament vagy Minesweeper jobban is esik a kijelzőt tapogatva, ilyenkor a billentyűzet sincs nagyon útban. "Normális" munkához azonban az érintőkijelző teljesen felesleges, az asztalon tényleg csak görgetésre használható, minden más felületelem messze túl apró ahhoz, hogy el lehessen ujjbeggyel találni.

Az ASUS egyébként a többi PC-gyártóhoz hasonlóan változatos, de haszontalan szoftverekkel szállítja a gépet, így első indításkor ezeket érdemes eltakarítani először. Hasznosnak tűnt a meghajtóprogramok frissítésére ügyelő segédprogram, a géphez kiadott BIOS (pontosabban UEFI-) frissítést azonban nem jelezte ki és a grafikus vezérlő újabb, AMD-féle driverét is manuálisan kellett feltelepíteni.

Konklúzió

A fentiek ismeretében nagyon nehéz ajánlást megfogalmazni az U38N-hez. Egyrészt majdnem minden porcikájában tudja azt, amit egy inteles ultrabooktól elvárnánk, mind sebességben, mind egyéb minőségében abszolút megfelel az elvárásoknak. Másik oldalon azonban az inteles gépekhez képest nem adja az elvárt pluszt, a GPU harmatos és játékra alkalmatlan. Mondhatnánk, hogy a döntő a két gyorsabb mag, illetve a négy lassabb mag közötti különbség lenne, de aki olyan szoftvert futtat rendszeresen, amelynek négy magra van kétségbeesett szüksége, azok inkább normál feszültségű processzorral szerelt noteszgépek között nézegessenek.

Az általunk tesztelt modell ajánlott fogyasztói ára 330 ezer forint, ezért az érintős, full HD kijelzőt és fizikai paramétereiben, illetve minőségében is a hasonló árú gépekkel versenyez, érdemben sem lefelé, sem felfelé nem lóg ki.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.