Odoo: passzívházat építettek a BME-n

A Solar Decathlon fantázianevet viselő nemzetközi verseny egyetemek között zajlik, a célja, hogy népszerűsítse a napenergiával összefüggő építészeti megoldásokat, egyszersmind növelje társadalmi és piaci támogatottságukat. Az Amerikai Energetikai Minisztérium 2002-ben rendezte meg először a versenyt, ami a spanyol kormányzattal kötött megállapodás után 2010-ben költözött Európába, jövőre pedig Kínában is megrendezik majd. Az európai megmérettetés helyszíne 2012-ben is Madrid volt, két év múlva pedig Párizs ad otthont az eseménynek.

Építészeti tízpróba

A pályázóknak piaci szereplők támogatásával olyan könnyűszerkezetes épületet kellett építeniük, ami kizárólag a nap energiáját hasznosítja. A régióból először a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem csapata adott be sikeres pályázatot, a magyaroknak kezdetben négy témakörben kellett lenyűgöznie a zsűrit, ezek a terv és innováció, a finanszírozás, a projektintegárció és a projektszervezés területei.

Egyértelmű, hogy a csapatnak nem pusztán építészekre volt szüksége, a jelenleg 60 főt számláló projektszervezet a BME legtöbb karának képviselőit felvonultatja, az Odoon dolgozott többek között építészmérnök, villamosmérnök, gépészmérnök, menedzser és kommunikációs szakember is. A Solar Decathlon tízpróbajellegét a már kész épületek értékelése adja, a zsűri a passzívházakat tíz szempont alapján vizsgáztatja: építészet; mérnöki tervezés és kivitelezés; energiahatékonyság; villamos energia mérleg; komfortérzet; háztartási berendezések; kommunikáció és társadalmi felelősségvállalás; ipari megvalósíthatóság és piacképesség; innovációk; fenntarthatóság.

Magyar szájízhez igazítva

A passzívház nem csak a környezettudatosságról és az energiahatékonyságról szól, egy ilyen épületnek a kényelmet is kell szolgálnia, beleértve az építkezés és a fenntartás anyagi ráfordításait is. Az Odoo tervezésekor a mérnökök olyan épületet álmodtak meg, ami egyszerre ötvözi a magyar hagyományokat a modern kor igényeivel, egyúttal szem előtt tartották, hogy a koncepció a magyar piacon is életképes, illetve megfizethető legyen.

Látogatásomkor első blikkre szembeötlött, hogy a terasz hatalmas, a lakórész alapterületénél is nagyobb, és ahogy a tervezők hangsúlyozzák: a kültér felértékelődésével az Odoo egyfajta életmódváltozást is megkövetel a lakóitól. Persze arról nincs szó, hogy fel kellene hagynunk kedvenc időtöltésünkkel, a passzívház pusztán arra ösztönöz, hogy az olyan tevékenységeket, amelyek nem kötnek a szobához, a szabad levegőn folytassuk a jövőben. Az emberek átlagosan az idejük 95 százalékát zárt térben töltik; ha belegondolunk, megállás nélkül sorolhatnánk az ötleteket, hogyan szoríthatnánk ezt le az Odoo-csapat által megcélzott 50 százalékra.

A természetbe való visszatérés filozófiai értékén túl a terasz nyilván a hatékonyság és a költségek terén játszik fontos szerepet, hiszen azáltal, hogy a teljes placc 69,1 négyzetméter, és maga a tényleges lakótér mindössze 41,5 négyzetméteren terül el, kevesebbet kell költeni építőanyagra, és lényegesen zsugorodik az a terület, amit télen fűteni, nyáron pedig hűteni kell. Hogy a belső tér szűkítése ne váljon zavaróvá, a terasz déli oldalán egy úgynevezett nyári falat kap a lakó, ami konyhát és pihenőrészt is rejt magában, így a kültér nem csak tágas lesz, de a felszereltségét tekintve sem érheti panasz.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Meg kell jegyezzük, akkor sincs probléma, ha a rossz idő miatt kénytelenek lennénk behúzódni a tető alá, a viszonylag kicsi alapterület ellenére az Odoo egyáltalán nem szűkös, egy fiatal pár kényelmesen eléldegélhet benne. A lakórész egyterű, a hálót nemes egyszerűséggel szekrény választja el a házimozi rendszerből és a kanapéból álló nappalitól, amit közvetlenül az ebédlő, majd az amerikai konyha követ. Hogy helyet takarítsunk meg, a holmijainkat fali gardróbokban tárolhatjuk, ebben alakítottak ki egy kisebb dolgozórészt is a tervezők.

Mi az a gázszámla?

Az Odoo természetesen a környezetbarát és energiahatékony kialakítása miatt válik érdekessé. A tervezőcsapat szerint a ház működését a nap ritmusa határozza meg, a nap energiájából állítható elő az elektromos áram és a fűtéshez szükséges hő, illetve ilyen módon a meleg víz és a fény is. Ahogy a képeken látszik, az Odoo külsőre is impozáns, azonban a ház geometriája nem pusztán dizájnelem, biztosítja, hogy a napenergia-hasznosítás is a lehető legkedvezőbb legyen.

A már említett nyári fal megduplázza déli falfelületet, így nem csak az épület tetejére szereltek monokristályos napelemeket, de ezt a részt is lefedték a vékonyfilmes típussal, és míg előbbi magas, utóbbi alacsony napállásnál, például reggel vagy télen termelhet energiát. A ház magyarországi körülmények között így kétszer annyi energiát termel mint amennyire szüksége van, a versenynek otthont adó Madridban pedig közel háromszoros lehet ez az érték - a többlet egy elektromos autót napi 70 kilométeren át tudna hajtani. Miután a napelemek képzik a ház egy részének a burkolatát is, ezért tervezők a teljes házat feketére festették a szebb összhatás érdekében.

Gépészeti szempontból a ház központi eleme a fotovoltaikus, a levegő megfelelő minőségét csukott ablakoknál is biztosító légkezelő, és a házhoz egyedileg fejlesztett félpasszív hűtő-fűtő rendszerrel is összeköttetésben álló aktív hőtermelő levegő-víz hőszivattyú; a beltéri hőmérsékletet mennyezet- és padlófűtésen keresztül biztosítják. Az Odoo előnye, hogy a mögötte dolgozó automatizálási rendszernek köszönhetően mindig optimális lesz a beltéri hőmérséklet, a decentralizált, elosztott intelligenciájú rendszeren keresztül szabályozható a hűtés és a fűtés, az árnyékolás, de még a multimédiás eszközök is az időjárás állapotához igazíthatók. A rendszert bármilyen internethozzáféréssel rendelkező számítógépről, tabletről vagy okostelefonról vezérelhetjük, akár távolról is.

Az Odoo télen fűt, nyáron hűt. Nyáron a ház vízszintesen, a terasz felett, és függőlegesen, a déli üvegezett rész mentén remekül árnyékolható,  a belső térbe kevés napsugár jut be, a mégis beszivárgó hőt a már említett félpasszív hűtő-fűtő rendszerrel elvezetik. Ennek működésében elengedhetetlen szerepet játszik az integrált hőtároló tömeg, amit ez esetben nagyrészt a beltéri betonpadló és a külső tartályokban tárolt vízmennyiség jelent. A keringetett vizet azután éjszaka a napelemekre locsolják, hogy lehűlve másnap kellemes hőmérsékletet biztosítson a lakásban.

Télen a hármas üvegezésű nyílászárókkal a ház passzív módon hasznosítja a napsugarakat, az így elvezetett hőmennyiség pedig a napsütésmentes időszakban vezethető vissza fűtés céljából. Összességében tavasszal és ősszel enyhe rásegítéssel saját energiából fűthető az Odoo, télen szükséges mindössze a villamoshálózathoz fordulni, hogy a fűtéshez szükséges energiát pótolni tudjuk. A hőveszteség minimalizálása végett a passzívházba 24 centiméter vastag öko, cellulóz hőszigetelés és átszellőztetett, többrétegű homlokzatburkolat került.

Hatodik lett

Az Odoo négy darab előgyártott dobozból épül fel, ami nem meglepő, mert bár a házat itthon tervezték meg és építették fel (ezalatt 1500 oldalnyi dokumentációs anyagot halmozott fel a csapat), Madridba kellett szállítani, majd ott kiállítani. Az Odoo augusztusban készült el, a hónap végén indult a spanyolországi összeszerelés, amire mindössze 13 napja volt a csapatoknak.

A Solar Decathlonra 40-50 pályazatot adtak le, ebből 20 projekt valósult meg. Az összesített versenyen az Odoo a hatodik helyezést érte el, egy francia, egy spanyol, egy olasz és két német ház tudta megelőzni. A BME csapata rendkívül elégedett az eredménnyel, annál is inkább, mert a tíz említett értékelési kategóriából háromban dobogós helyezést ért el: a mérnöki és szerkezeti megoldásokért, az energiahatékonyságért és a komfort kondíciókért is külön üvegdíj járt. Üröm az örömben, hogy az Odoo-csapat szerint bizonyos szubjektív értékelésű versenyszámokban a versenytársaik szerint is jobb díjazást érdemeltek volna, de nem panaszkodhatnak: “aki nem bírja elviselni, hogy pontozzák, az ne műkorcsolyázónak álljon, hanem jégkorongozónak”, mondják.

Az Odoo jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem udvarán áll, a K épület szomszédságában. 2014 augusztusáig lehet majd körbejárni, a tényleges nyitva tartásról minden héten a hivatalos weboldalra kerül ki friss információ.