Kipróbáltuk: Dell XPS 12 hibrid notebook
Szerkesztőségünkben járt a Dell XPS 12, az amerikai gyártó full HD kijelzős, érintésérzékeny, tabletté alakítható Windows 8-as ultrabookja. A papírforma alapján egyszerre képes helyettesíteni egy laptopot és egy tabletet, ebből csak jó sülhet ki.
Az ősszel elrajtolt Windows 8 szinte végtelen szabadságot ad a PC-gyártók kezébe azáltal, hogy végre jól használható érintős felületet és új alkalmazásmodellt épít a megszokott operációs rendszerbe. A vállalatok látszólag nem is tudják, mihez kezdjenek a hatalmas szabadsággal, egyre-másra érkeznek a különféle számítógépek, köztük érintőképernyős, tabletté alakítható modellek is, amelyekkel elvileg kihasználható az új operációs rendszer minden képessége. A Dell belépője ebbe a kategóriába az XPS 12, egy 12 hüvelykes full HD érintőkijelzős ultrabook. Lássuk!
Kivitel
Korábban már volt alkalmunk kipróbálni a Dell XPS 13-at, amelynek minőségét és összerakottságát akkor is méltattuk. Ha lehet, az XPS 12 még tovább lépett, a olcsó PC-k felől tudatosan a drágább, felső kategóriás gépek felé forduló Dell nem sajnálta a szénszálat és az alumíniumot belőle. Az XPS 12 kivételesen jól összerakott laptop benyomását kelti, amelynek minden részlete igényes. Az illesztési hézagok minimálisak, a ház pedig nagyobb erő hatására sem deformálódik érdemben. Finom megoldás az alumínium díszcsík a billentyűzet körül, illetve az elforgatható kijelző fém kerete.
Az XPS 12 paneljét a keretében 180 fokban meg lehet fordítani és ezzel a mozdulattal laptopból tabletet varázsolhatunk – hasonló megoldást már bemutatott a gyártó, az Atom processzoros Dell Inspiron Duo azonban még az érintéses vezérlésre legkevésbé sem felkészített Windows 7-tel került forgalomba. A Windows 8 viszont jól használható érintéssel is, így már van létjogosultsága az XPS 12-höz hasonló átalakítható “hibrid” tableteknek. Lenyűgöző mérnöki teljesítmény, hogy a kijelző működéséhez szükséges összes kábelt sikerült a panel vékony tengelyében elvezetni - hogy mennyire lesz tartós a konstrukció, majd meglátjuk, a Dell váltig állítja, hogy 20 ezer forgatást biztosan kibír. Az XPS 12 kijelzője fémes-mágneses kattanással illeszkedik be a keretbe, ami a premium érzést erősíti, érződik, hogy a mérnökök odafigyeltek erre a mozzanatra.
A kijelzőt megforgatva és visszahajtva egy tabletet kapunk. A versenytársakkal (pl. Lenovo Yoga) ellentétben az XPS 12 billentyűzetét ilyenkor beborítja a kijelző, nem tudunk véletlenül megnyomni semmit és szennyeződés se juthat be. A Dellnél még arra is gondoltak, hogy a tabletes használathoz illő kezelőszerveket helyezzenek el a gép élén, külön van hardveres hangerőállító “rocker” és a ki-bekapcsoló gomb is csúszkás kialakítású, így kevésbé valószínű, hogy véletlenül megnyomjuk. Itt érdemes megjegyezni, hogy csatlakozókkal nem kényezteti a vásárlókat a Dell, szorosan egymás mellett van két USB 3.0 és egy mini DisplayPort-aljzat, ezeken kívül csak a 3,5 milliméteres hangcsatlakozót találjuk meg az XPS 12 “élén”, nincs külön HDMI-kimenet, sem pedig kártyaolvasó.
Billentyűzet, kijelző
Az XPS 13 billentyűzetét is szerettük, az XPS 12 esetében sincs ez másképp, a gombok dellesen hosszú úton járnak, nyomáspontjuk is határozott, tapintásuk is jó. A gombok mögött fehér, jéghideg fényű LED háttérvilágítás kapcsolható be, ahogy az ebben a kategóriában már elvárható. Sajnos másban is hasonlít az XPS 13-hoz az érintőképernyős kistesó, ugyanúgy Cypress gyártmányú touchpadje van, amely teljesen tönkreteszi a "laptopos" felhasználói élményt: a toucpad elég nagy, de lassan, kelletlenül reagál az ujjak mozgatására, a konkurensek által használt Elan és Synaptics érzékelők köröket vernek rá. Szerencsére az érintőképernyő miatt van más lehetőség is a kurzor pozicionálására, de egy ilyen árkategóriás géptől elvárható lenne a kifogástalan touchpad – az utóbb próbált noteszek közül se a Samsung Series 9, se a ThinkPad X1 Carbon, se a Toshiba Portege Z930 esetében nem volt ezzel az alkatrésszel probléma.
A kijelzőről viszont csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, a 12 hüvelykes, 1920x1080 pixel felbontású IPS megjelenítő érintésérzékeny és Gorilla Glass védi az erősebb behatásoktól. A színekkel, kontraszttal, betekintési szögekkel kapcsolatban nemigen lehet rosszat mondani, és a fényerő is bőven elegendő (400 nit) ahhoz, hogy szabadban se okozzon nagy problémát a kijelző tükröződése.
A Windows 8 új nyitóképernyője és a Windows 8 stílusú (“Metro”, vagy újabb nevezéktan szerint "Modern") alkalmazások kihasználják a magas pixelsűrűséget, a szövegek és grafikák rajzolata gyönyörű, képpontokat még keresve sem találunk. A desktop azonban a Windows 8-ban továbbra sem skálázódik megfelelően, eredeti beállítások megtartása mellett a felületi elemek, szövegek túlságosan aprók ahhoz, hogy kényelmesen használni lehessen a 12" gépet. Nincs más megoldás, mint az átméretezés, azonban a felületi elemek nagyítása közben azok torzulnak, a kinagyított Windows desktop és a rajta futó alkalmazások kezdenek “furcsán” kinézni, köszönhetően az arányosan változó és a fixen maradó elemek összjátékának. Az alábbi képeken érdemes megnézni az Internet Explorer címsorát és fülét: 150 százalékos nagyításnál sokkal rövidebb szöveg fér ki, mert a szövegmező és a fül nem lett szélesebb, csak magasabb.
Minél jobban nagyítunk, annál szembeötlőbbek ezek az eltérések, a felületi elemek egy része pedig a nagyítás közben homályossá, mosottá is válik. Jó példa erre a Visual Studio és a Skype, vagy éppen a Windowsba épített tűzfal figyelmeztető képernyője, ami afféle állatorvosi beteg lóként is felfogható. Egy kisebb, 1600x900 vagy 1440x900 pixeles kijelzővel sokkal használhatóbb lenne ez a gép.
Hardver, fogyasztás, melegedés
Az XPS 12 az Intel Ivy Bridge generációs Core i5-3427U processzorára épül, amelyez 4 gigabájt RAM tartozik, a háttértár pedig egy 128 gigabájtos Samsung SSD – a részletes hardverleltárat az AIDA64 szolgáltatja, amely itt megtekinthető. A gép teljesítményével ennek megfelelően nincs gond, egyedül a legújabb 3D játékok és a grafikát intenzíven igénybe vevő alkalmazások futtatására nem alkalmas, de ez egyáltalán nem váratlan.
A burkolat alatt 47 wattórás lítiumakkumulátor kapott helyet, hasonlóan a Toshiba Portege Z930-hoz, azonban a fogyasztás némileg magasabb, az akkus üzemidő pedig érezhetően rövidebb, amit az azonos rendszerplatformból kiindulva a nagy felbontású, nagy fényerejű, érintésérzékeny kijelző extra fogyasztásával lehet magyarázni. Webböngészés közben, 50 százalékos fényerőn, bekapcsolt Wi-Fi mellett 5 óra körüli üzemidő a reális, HD videolejátszásnál tapasztalataink szerint kicsivel 3 óra felett van az elérhető maximum. A masina hűtője nem különösebben csendes, de terhelés alatt sem válik zavaróan zajossá és túlzott melegedést sem tapasztaltunk.
Használat közben
A hibrid, konvertálható, notebook-tablet hibrid koncepció elvileg működőképes is lehetne: az XPS 12-t kézbe fogva használhatjuk tabletként a fotelben ülve vagy az ágyban fekve, de a Windows 8-nak hála nem kell nélkülöznünk a desktop alkalmazásokat sem, ráadásul a kiváló fizikai billentyűzeten nagy mennyiségű adat bevitele sem okoz gondot. A számítógépet teljesítménye miatt munkahelyi mindenesként, “igáslóként” is be lehet vetni, ráadásul exkluzív alumínium-karbon kivitele miatt még egy felsővezetői tárgyaláson is jól mutat.
A gyakorlatban viszont ez a koncepció itt nem működik, ennek az oka pedig a Dell XPS 12 tömege: a nem patikapontos mérlegünkön 1515 grammot mértünk, ami egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy az eszközt valaki a hagyományos értelemben vett tabletként, kézben tartva néhány percenél tovább használja, hiába az érintőképernyő, az automatikusan változó (hardvergombbal rögzíthető) kijelzőtájolás és a tabletes kezelőszervek. Persze lehetnek olyan helyzetek, amikor jól jön a kifordítható kijelző, de a Dell számítógépe inkább érintőképernyős ultrabooknak fogható fel, semmint tabletnek. És még annak is nehéz.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A kérdés az, hogy életképes lehet-e a koncepció valaha. A tabletes felhasználás alacsony tömeget és kis méretet követel, jelenleg 10 hüvelyk és 600 gramm körül van az a felső határ, ahol egy gép még kényelmesen kezelhető és hosszabb távon se fárasztó tartani. A laptoppá alakítható tableteket a fizikai billentyűzet hivatott kiemelni a tömegből, azonban a billentyűzet akkor igazán hasznos, ha nagy: egyelőre legalább 11 hüvelykes méret kell az igazán komfortos, kompromisszummentes gépelési élményért, ami legalább egy kilós tömeget is implikál.
Értékelés
A 10 hüvelykes ASUS VivoTab RT elég kicsi és könnyű ahhoz, hogy jó tablet váljon belőle, a billentyűzete viszont kényelmetlen. A Dell XPS 12 a másik irányból közelít, megfelelő méretű a klaviatúrája, azonban a 12” Gorilla Glass érintőképernyő és a méretosztályhoz passzoló akkumulátor túlságosan naggyá és nehézzé teszi. A bajokat pedig csak fokozza a Windows desktop rossz skálázódása, ami miatt a hagyományos asztali alkalmazások csak külső kijelzőn használhatók igazán, ráadásul szükségünk lesz egérre is a gyenge touchpad miatt.
A bruttó 430 ezer forinttól induló bruttó árat soknak érezhetjük akkor, ha egy notebook-tablet hibridként tekintünk az XPS 12-re, de ha premium kategóriás érintőképernyős ultrabookként vizsgáljuk, akkor még éppen elfogadható, figyelembe véve a Dell által kínált 3 éves garanciát is. Csak a töltő legyen kéznél.