Megérkezett a Red Hat Enterprise Virtualization 3.1

Egy virtualizációs platform kapcsán az első kérdések a skálázhatóság, a menedzselhetőség és az integrációs lehetőségek köré csoportosulnak, nem véletlen, hogy a Red Hat is ezeken a területeken fejlesztett tovább elsősorban a RHEV-et. Kivéve a skálázhatóságot.

Skálázhatóság: ennél nem kell több

Az év elején kiadott RHEV 3.0 nagy előrelépést képviselt, több mint ezer ponton újult meg. A RHEV 3.1, ahogy azt a verziószáma is mutatja, nem akkora horderejű frissítés, de számos fontos területen lépett előre. A szoftver alapja a Red Hat Enterprise Linux 6.3 és a KVM hypervisor. Elméletben ez a virtualizációs köztesréteg 4096 magig és 64 terabájt fizikai memóriáig képes skálázódni, a gyakorlatban azonban a RHEV 3.1 skálázódási limitje ezen a téren megegyezik a RHEV 3.0-val, 160 processzormag és 2 terabájt memória a felső korlát. Ennek oka praktikus: jelenleg nincs a piacon nagyobb, vállalati feladatokra szánt x86 szerver. A vendég operációs rendszerek is ugyanaddig nyújtózhatnak mint régen - 160 virtuális processzor és 1 terabájt memória a maximum.

Újdonság a friss Xeon processzorok támogatása, a nemrég megjelent Piledriver-alapú Opteronok (6300, 4300, 3300) azonban érthetetlen módon nem szerepelnek a listán. A hardverközeli fejlesztések kapcsán érdemes kiemelni a "CPU pinning" funkciót, amellyel lehetővé válik virtuális gépek és fizikai processzormagok egymásoz rendelése egy szerveren. Ennek segítségével némileg csökken a virtualizáció teljesítményigénye, másfelől futó VM-ekről is lehet snapshotot készíteni. A "memory balloonning", amely a VM-ek számára a ténylegesnél nagyobb memóriát képes mutatni, alapesetben be van kapcsolva RHEV 3.1-en.

Funkcionális fejlesztések

Van funkcionális előrelépés is azért, igaz, egyelőre technológiai előzetesként, de bekerült a RHEV 3.1-be a "storage live migration", amely a VM-eket leállítás nélkül képes storage domainek között mozgatni. A Red Hat virtualizációs platformja a Qumranet felvásárlából jött létre, amely Solid ICE desktopvirtualizációs megoldásával és SPICE (Simple Protocol for Independent Computing Environments) protokolljával vált ismertté. Noha a VDI környezetek nem terjedtek el olyan széles körben, mint ahogy arra néhány éve számítani lehetett, a RHEV 3.1 ezen a terén is szolgál újdonságokkal. A fejlesztők átalakították a desktop klienst és javítottak a WAN optimalizáción is.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A RHEV 3.1 felügyeleti eszközei frissített felhasználói interfészt kaptak, állítja a Red Hat, valamint néhány új funkcióval bővültek, az egyik ilyen a platformfüggetlen, tisztán webes adminisztrációs felület, illetve a friss jelentéskészítési modul. Hogy az adminok terhelése csökkenjen, a Red Hat fejlesztői beépítettek egy önkiszolgáló portált is, amelyen keresztül a felhasználók egy előre megállapított kvóta terhére önállóan hozhatnak létre virtuális gépeket - fejlesztési vagy tesztelési feladatok végrehajtása esetén kényelmes megoldás. Újdonság még, hogy a menedzsment-funkciók spanyol, francia, kínai és japán nyelven is elérhetők az angol mellett.

Az új virtualizációs platform kapcsán a Red Hat kiemeli a Red Hat Storage integrációt. A Red Hat Storage a Gluster felvásárlásával létrejött megoldás, alapja a GlusterFS néven fejlesztett, nyílt forráskódú elosztott fájlrendszer, amely több ezer csomóponton tud futni és több petabájt adat kezelésére használható. A RHEV 3.0 a virtuális lemezképeket iSCSI vagy FC tárolókból tudta beolvasni a helyi háttértár meleltt, a RHEV 3.1 azonban már a Red Hat Storage által menedzselt hatalmas elosztott rendszert is képes használni. Más POSIX-képes elosztott fájlrendszerek is használhatók.