Januártól jön a közműadó
Jövő év elejétől közműadó megfizetésére kötelezi az állam azokat a cégeket, melyek bármilyen földfelszín alatti, vagy légkábeles közműhálózattal rendelkeznek, vagy ilyent üzemeltetnek. Az adót a távközlési szolgáltatóknak is fizetniük kell, de a legkisebbek mentesülhetnek, vagy jelentős kedvezményben részesülhetnek.
Az Országgyűlés tegnap az utolsó pillanatban rendkívüli eljárás keretén belül elfogadta a nemzetgazdasági miniszter törvényjavaslatát a közműszolgáltatók által jövő januártól fizetendő új adónemről, a közműadóról. A törvény alapján a fogyasztók vízellátási, szennyvízellátási és belterületi csapadékvízelvezetési, földgáz-, hő-, és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték nyomvonala után 125 forintot kell méterenként fizetnie az adó alanyának - mely akárcsak a telefonadó esetében, ezúttal is a szolgáltató kell megfizessen.
A közműadó bevezetésével és annak körülményeivel kapcsolatban gyakorlatilag az utolsó pillanatig teljes volt a bizonytalanság. Ezt jól jelzi, hogy a tegnapi döntésig az adó mértéke maximum 100 forint lehetett volna, ám ezt a szintet végül 125 forintban határozták meg, igaz a távközlési cégek kedvezményt vagy mentességet kaphatnak az alapján, hogy milyen hosszú a vezetékhálózatuk.
Hírközlési vezetékek esetén az adó nyomvonalhossztól függően sávosan került meghatározásra: az első 170 000 méter után az adó teljes mértékének 20%-a fizetendő; 170 000 és 250 000 méter közötti része után 40%-a; 250 000 és 300 000 méter közötti része után 80%-a; 300 000 métert meghaladó része után pedig az adó teljes mértéke fizetendő. Mindez azt jelenti, hogy a legkisebb távközlési cégek (például a kisebb kábelszolgáltatók) jelentős kedvezményt kaphatnak az adó összegéből, míg a legnagyobb cégek fizetik a legtöbbet (a Magyar Telekom például saját számításai szerint 9-11 milliárd forintot fizethet jövőre, a UPC pedig 1-2 milliárdot).
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Eredetileg az sem volt teljesen egyértelmű, hogy a közműadó esetén csak a földkábelek, vagy a légkábelek métere után is fizetni kell-e az adót, a tegnap elfogadott törvény alapján végül mindkét alaptípusú közműhálózatnál fizetni kell a tulajdonosoknak vagy az üzemeltetőknek (utóbbi esetben akkor, ha az önkormányzat vagy az állam a tulajdonos). Az adónem ötlete egyébként eredetileg a fővárosi önkormányzat berkein belül merült fel, először a BKV alulfinaszírozottságának csökkentésére, később pedig a dugódíjat kiváltó bevétellehetőségként.
A távközlési szolgáltatókat - beleértve a kizárólag vezetékes telefonszolgáltatásokat üzemeltető cégeket - jelenleg két párhuzamos adónem sújtja (ágazati különadó, telefonadó), ebből a 2010-ben bevezetett ágazati különadót jövőre már nem kell megfizetniük. Ez volt egyébként a szektorra eddig kivetett legnagyobb adóteher, melynek jogszerűségét azóta az Európai Bizottság is vizsgálja kötelezettségszegési eljárás keretén belül.
A közműadó 2013. január 1-i bevezetése a kizárólag mobiltávközlésben érdekelt cégeket értelemszerűen nem érinti.