Bepillantást engedett adatközpontjaiba a Google

Valószínűleg először nyitotta meg egy adatközpontjának ajtaját a Google egy újságíró és egy fotós előtt - a Wired négyoldalas cikket közöl az egyik létesítményben tett látogatásáról, a keresőóriás pedig egy külön fotógalériát nyitott, ahol az adatközpontjairól készített képek nézhetők meg.

A cég azonban itt nem állt meg, az eredetileg a városok utcaképét bemutatni hivatott Street View-ra is felkerült az észak-karolinai Lenoir adatközpont, amelynek belsejében így már bárki tehet egy virtuális sétát, megtekintve a közel 50 ezer kiszolgálót befogadó létesítmény belsejét. Máskor úgysem lenne sok esélye bejutni oda: a cég szerint "elsődleges prioritás az adatok biztonsága és nagyon sokmindent megteszünk ezért, a létesítményeinket például szigorúan őrizzük." A virtuális sétán nem sok műszaki részlet derül ki az adatközpontról, és a Wired cikke sem bővelkedik ilyenekben - inkább általánosságban írja le a Google gyakorlatát, amely a kezdetektől alapvetően különbözik a kereskedelmi forgalomban kapható szervereket vásárló és üzemeltető cégekétől.

Saját tervezésű szerverek

Mivel a Google világszerte óriási mennyiségű szervert üzemeltet - a pontos számot szigorú titok övezi, de több százezres, esetleg milliós nagyságrendről lehet szó - rendkívül fontos számára az alacsony költség, az energiahatékonyság és a könnyű szervizelhetőség. Ezért a vállalat saját szervereket fejlesztett ki, amelyek mentesek az olyan sallangoktól mint például a burkolat, gyakorlatilag a legszükségesebb alkatrészeket tartalmazó csupasz alaplapok vannak beépítve a rackszkerényekbe, ahogy az a fenti videón is jól látható. A Wired cikkéből kiderül, a Google előbb-utóbb akár saját chipet is tervezhet ezekbe a szerverekbe. "Ezt a kérdést évről évre felteszi nekem Larry" - mondta a lapnak Barton Sano, a cég platformhardverekért felelős alelnöke.

A cég a gépek hűtését is igyekszik a lehető legalacsonyabb költség mellett, okosan megoldani, az egyik finnországi létesítményét például tengervízzel hűti, és arra is figyel, hogy az adatközpontok ne legyenek "túlhűtve". Még a "hideg folyosókon" is 27 Celsius fok a hőmérséklet, a meleg oldalon pedig a 49 fokot is elérheti - ha a gépek előírásszerűen üzemelnek ilyen körülmények között is, miért fordítana rengeteg energiát és pénzt a cég arra, hogy 19-20 fokos hőmérsékletre hűtse a szervertermeket? Az ilyen és hasonló trükköknek köszönhetően a cég adatközpontjainak PUE mutatója, amely a létesítmény működtetésére és az IT-eszközök működtetésére fordított energia hányadosát mutatja meg, 1,1 körül van, ami rendkívül alacsonynak számít az iparban.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A vállalat egy ideje már publikálja adatközpontok építése során szerzett tapasztalatait, és az ilyen és ehhez hasonló létesítési és üzemeltetési gyakorlatokat, annak érdekében hogy megossza őket, illetve hogy megnyugtassa a közvéleményt, valóban környezetbarátak a létesítményei - a világon elhasznált villamos energia 1,5 százalékát szívják el az adatközpontok, ami egyesek szerint rendkívül magas arány. Figyelembe véve azonban az informatika mindennapi életünkre gyakorolt hatását, valamint a gazdasági életben betöltött szerepét, egyáltalán nem kiugró ez az arány.

Világszintű lefedettség

A Google weboldalán megtekinthető, a világon merre találhatók saját üzemeltetésű adatközpontjai: az Egyesült Államokban fél tucatnyi van összesen, emellett Chilében, Szingapúron, Tajvanon, Hong Kongban van még Google szerverterem, Európában pedig Belgiumban, Finnországban és Írországban. Persze a cég nem tudja ezzel lefedni az egész világról érkező kéréseket a szolgáltatásai felé, ezért a nagy kolokációs központokban is bérel kapacitást, amelyet aztán megtölt a saját szervereivel. A leggyorsabb kiszolgálás érdekében a Google immár saját adathálózattal is rendelkezik, a világon több ezer kilométernyi saját üvegszálas kábelt birtokol.