Szerző: Dojcsák Dániel

2012. október 9. 08:11

Hamis rajongás 5 dollárért

Egymilliárd ember aktív Facebookon - jött a hír múlt héten. A mainstreammé vált közösségi média a társadalom minden rétegébe beköltözött, bűvöletében élünk a követőknek, lájkolóknak, virtuális barátoknak, taglétszámoknak és nézettségeknek. A közösségi média igazán jó üzletté is vált, ami egyben azt is jelenti, hogy szinte mindegyik felületre ráépültek szürke- vagy feketekereskedelmi szolgáltatások is.

Ártatlanul kérdezhetné bárki, hogy pontosan miről beszél az, aki vásárolt közösségimédia-forgalomról beszél, hiszen nehéz elképzelni, hogy valaki kilóra vesz felhasználói aktivitást. Pedig a valóság az, hogy bármelyik webes és közösségi szolgáltatónál lehet ilyet vásárolni, ahol a felhasználók száma elérte a kritikus tömeget. Ahogyan a kéretlen reklámlevelek is folyamatosan egyre nagyobb teret hódítottak párhuzamosan azzal, ahogy egyre több ember kezdett internetezni, úgy most a modern felületeken is ugyanúgy terjed az aljas vagy éppen a morálisan kissé elítélhető, de egyébként még legális trükközés.

A több, mindig jobb

A csalók célja elsősorban az szokott lenni, hogy a kifelé látható statisztikákat, volumeneket, értékeket hamisítsák meg, de a webes rendszerek belső algoritmusainak megtévesztése is lehet cél. Egyrészt a többi, igazi felhasználó félrevezetése is értéket teremthet, másrészt az óriásira hízott közösségi masszákat igazgató mesterséges szoftverek gyengeségeit kiismerve nagy haszonra lehet szert tenni, ha az automatizmusokon kiismeri magát valaki.

A hamisítás alapegysége a követők, kapcsolatok vásárlása. Ennek gyakorlatilag szabad piaca van, vehet bárki YouTube-, Twitter-, Facebook-, Pinterest-, Stumbleupon-, de akár LinkedIn- kapcsolatokat, követőket is. Érdekes helyzet, de úgy tűnik, hogy a szolgáltatók összekacsintanak a csalókkal és a nagyon kirívó eseteket leszámítva nem szankcionálják túl erősen az ilyen eseteket. Ahogyan a csalni akarók szándéka is az, hogy nagyobbnak, fontosabbnak látszanak, úgy a Facebook számára sem kellemetlen, ha több a látható lájk, illetve ha mesterségesen duzzadnak a klubok, oldalak statisztikái.

A szolgáltatónak is jót tesz, ha nagyobbnak látszik

A reakció persze cégenként eltérő, a szigor mértékét körülbelül abból lehet leszűrni, hogy a feketepiacon egy egységnyi követő vagy interakció milyen áron cserél gazdát. A legolcsóbb ebből a szempontból egyértelműen a Twitter, ahol 5-10 dollárért már 40 ezer követőt lehet vásárolni. Ezek természetesen mind hamis fiókok, amiket ügyes algoritmusok a beépített védelmet kijátszva tömegével regisztráltak. A fejlettebb verziók még azt is megteszik, hogy szép profilképet állítanak be, néhány semmitmondó üzenetet írnak, követik egymást és igazi felhasználókat, egyre nehezebbé téve a detektálásukat. Az Egyesült Államokban a sztárok mellett a cégeknek is jól jöhet a sok követő. Lady Gagát 30 millióan követik Twitteren, amiből 12 millió ilyen álfiók, 10 millió pedig inaktív felhasználó.

Mennyivel jobban hangzik a 30 millió rajongó mint a 8 millió. Ugyanez a helyzet az amerikai elnökválasztáson Obama kihívójával, Mitt Romney-val, akinek a kampánystábja vásárolt néhány millió követőt. De sok ezer cég is hatalmasra hizlalta követőinek bázisát ilyen módszerekkel, sokszor úgy, hogy maga a vállalat nem akart csalni, de a megbízott közösségimédia-ügynökség a gyors eredményesség segítésére sötétebb eszközöket is bevetett. A látszat mellett valódi hatást is kelt a tömeg, hiszen a rendszerek automata ajánló algoritmusai jobbnak, relevánsabbnak találják a sokak által követett fiókokat, illetve egy kampányban is jobban működik, ha a trendeket, illetve a kamu követések, megszólítások által a személyes diskurzusokat is tematizálni tudja valaki.

A Twitter követőnél valamivel drágábbak a virtuális Facebook-barátok és rajongók, a Google szigorát pedig jól jellemzi, hogy 5-10 dollárért alig pár száz vagy pár ezer YouTube-nézést lehet venni. Valószínű, hogy a mesterséges YouTube-forgalom mögött már nem is algoritmusok vannak, hanem fejlődő világbeli farmokon kattintgat az olcsó munkaerő, hasonlóan ahhoz, ahogy a Captchákat törik vagy az aranyat "bányásszák" a World of Warcraftban. Az online kereskedelem, főleg a női céltalan vásárolgatás új Mekkája, a Pinterest is hamisítható, ott is könnyen fel lehet építeni követő hadsereget és lájktengert, amitől izgalmasabbnak, fontosabbnak tűnik a profil, ezáltal nagyobb érdeklődést és forgalmat (dollárban) generálhat.

Akár szakmai tapasztalatot is vehetünk

A legriasztóbb, hogy akár LinkedIn-hálózatot is lehet venni, vagy akár ajánlásokat is. Ez Magyarországon nehezen érthető, de az angolszász kultúrában évezredes hagyománya van az ajánlólevélnek, anélkül szóba sem állnak senkivel egy új munkahelyen. Önéletrajzot bárki tud magának hazudni,  manapság viszont már percek kérdése, hogy egy amerikai IT-vállalat műszaki vezetője ajánljon minket vagy egy sales-vezető hivatkozzon ránk. Néhány dollárért lehet a feketepiacon venni ajánlást, mindössze azt kell megadni, hogy milyen üzleten dolgoztunk együtt és a hamis partner meg is írja saját szavaival, hogy milyen jó szakemberek vagyunk. Ha valaki még mindig nem érti, akkor gondoljon bele, milyen kívánatos lehet például Indiából egy londoni IT vagy tanácsadócéghez kerülni. Ott pedig mire kiderül, hogy valójában semmihez sem ért a delikvens, már meg is kapaszkodott a nyugati világban, sőt, valóban tapasztalatot szerzett egy igazi vállalatnál. Ha egyáltalán kiderül valaha.

Mivel a legtöbb rendszer a tisztességes használatra épít, ezért a hamisítással, legyen szó forgalomról, ajánlásról vagy bármiről, könnyen ki lehet játszani azokat. Ez mindaddig működik, amíg az adott rendszeren nem lépi át a hamis tartalom a kritikus tömeget, s nem válik az egész hiteltelenné. A gigantikus amerikai Twitter-követői számok nyilvánvalóan hamisak, ahogyan hamis az a kép is, amit a szolgáltató állít magáról. Hiába jó a szolgáltatás, üzletileg nem találták meg magukat. Ahogyan sok vállalatnál vagy ügynökségnél is egyre nehezebb lehet elmagyarázni, hogy miért kerül a Facebook-oldal üzemeltetése vagyonokba - a legkönnyebb ilyen módszerekkel megnövelni a követők számát, hogy a megrendelő lássa, az ügynökség tényleg keményen dolgozik.

Pénzből lesz pénz

Vannak persze, akik nem a teljesítmény homályosításának céljával vesznek forgalmat, hanem tényleges hasznot akarnak hajtani a kamuaktivitásokból, a buta felhasználók terelgetéséből. Ilyen esetekben a cél mindig az, hogy a webes rendszerekből valahogyan a forgalmat kivigye az illető a saját weboldalára vagy bármilyen felületére, ahol tranzakció történhet. Ez lehet akár vásárlás, akár reklámok klikkelése. Itt a paletta színes, hiszen a teljesen egyszerű mennyiségi módszerek is működnek, sok országban a felhasználók még nem immúnisak a spamre és mindent lájkolnak és kattintanak, ami megjelenik a monitorukon. Az igazi nyerészkedők azonban alaposan végigpróbálgatják a platformokat és kombinációkat, mielőtt invesztálnának egy akcióba.

Lehetséges például 50 dolláros ajándék Facebook, illetve Google AdWords kuponokat vásárolni  különböző fórumokban szintén 5-10 dollárért. Ezt akár legális üzletek is kihasználhatják, de elég kockázatos, ugyanis megvan az esélye, hogy a szabályellenes akciókért kizárás jár. Ha viszont valaki csak a kamu, reklámokkal teletűzdelt, vicces képekkel tartalomnak álcázott oldalára lapátolja ki a felhasználókat, az nem sokat veszíthet. Mérlegelni ott csupán azt kell, hogy az elköltött 1 dollárra mennyi bevétel jut. A HWSW által megkérdezett szakértő szerint a legtöbb esetben 10 dollár Facebook-hirdetést 2-4 dollár bevétellé lehet konvertálni, ha a magyar piacon csináljuk ugyanezt, akkor az eredmény még rosszabb. Általában nem éri meg ezzel játszani, bizonyos, még fiatal platformokon, például StumbeUpon-on viszont meg lehet többszörözni a pénzt.

Az amerikai felhasználó már érett, felismeri a kamut, sőt, jelenti is azt a platformszolgáltatónak. A Karib-térség, illetve Dél-Ázsia lakói viszont még a felhasználói evolúció elején vannak. A magyar közönség felé pedig azért nehéz ilyen tartalmat dobni, mert a nyelv izoláltsága miatt könnyen felismerhetőek a kívülállók és gépi fordítások.

A magyar feketepiac is létezik

Próbálkozni persze mindig lehet, sőt, külön üzletág a feketézést kipróbálni akarók "lefarmolása" - a magyar ügyeskedők általában odáig jutnak, hogy 10 ezer forint körüli összegért ígérnek megjelenést százeres Facebook-klubok falán, de a vásárlás után kiderül, hogy alig néhány lájkot lehet így begyűjteni. Igaz ezek igazi felhasználók, nem robotok. Ami akkor is igaz, ha a feedjükben soha nem fog megjelenni az üzenetünk.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak

Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Az ilyen jellegű adásvételek a fiverr.com, illetve a flippa.com oldalon zajlanak nyilvánvaló keretek közt - ha valaki viccből venne magának pár ezer lájkot, egy PayPal-vásárlásnyira van csak tőle. A komolyabb kombinációk, érthető okokból viszont nem itt vannak, ahhoz mélyebb szakmai fórumokban kell ásni és már tudni kell az eladók bizalmába férkőzni, mint egy igazi krimiben. A magyar kínálatot is meg lehet lelni, akit érdekel a téma, az nézzen csak szét az entity.hu/honlap-piac oldalon.

A kamutartalmak és kamuinterakciók pedig szép lassan, de magabiztosan rombolják a közösségi tartalom hitelességét, s egészen addig, amíg a világ mennyiségi alapon méri ezek eredményességét, addig az ilyen jellegű próbálkozások mindig a rendszer előtt járnak majd. A hamisítók egyrészt ártanak maguknak a szolgáltatóknak, másrészt azoknak, akik tényleg szeretnének navigátorok lenni a közösségi médiában, mint például a Brandmonitor vagy a Klout. Ha holnap egy vállalat vásárol százezer Facebook-lájkot és vesz hozzá 5000 retwittet is, akkor a jövő havi médiakutatásokban vajon mivel magyarázzák meg ezeket?

Kilóra mért közösség

A közösségi analitika csak a felszínt kaparja, s ezzel nyílt támadási felületet hagy magán. A Facebook hitelesnek tűnő statisztikáit meghamisítani annyira egyszerű, hogy csodálkoznánk, ha a beszámolóknak csak a fele is igaz lenne. Akár ügyfélnek, akár közönségnek mutatnak adatokat, a Facebook vagy bármely más felület validál olyan adatokat, amiket magunk is be tudunk injekciózni a rendszerbe. Veszek a cégemnek forgalmat, majd a Facebook statisztikákra hivatkozva bejelentem, hogy sikeres vagyok. Ha a célközönség elhiszi, akkor az is leszek.

Úgy tűnik azonban, hogy a közösségi szolgáltatók szimbiózisban élnek az ilyen hatásokkal. Kizárólag a nagyon kirívó eseteket büntetik, a hirtelen meginduló javulást, terjedést, ugrásokat általában megfogják a beépített védelmek. Összességében a Google a legszigorúbb, hiszen ott a teljes működés a hitelességre és a valós eredményre épül. A YouTube-on könnyen elhullik egy csatorna ha kamukattintásokat észlel. Illetve a weben a Google Analytics, ami nem az egyszerű forgalomra helyezi a hangsúlyt, hanem a konvertálható pénzösszegre, azaz valódi eredményre. Ha a közösségi analitika is képes lesz a retwittből vagy lájkból leképezni, hogy az mennyi vásárlást generált, akkor eltűnhetnek a kamuforgalmak is.

Addig is az internet lábgombája itt él velünk és mérgezi az egyébként fejlődő ökoszisztémát. Pár évtizede a feketepiac fogalmában még a hamis melegítő és a csempészcigaretta vitte a prímet, ma már inkább követőket, lájkokat, ajánlást, megtekintést, látogatót vagy nagy közönséggel rendelkező oldalakon való linkbeküldést lehet venni.

A cikkben szereplő példákat és kutatásokat köszönjük Kiss Krisztiánnak, a többek közt forgalomoptimalizálással foglalkozó Legba Communications tanácsadójának.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról