Hivatalos: le kell szedni a polcokról a Galaxy Nexust

Az Apple és az androidos gyártók közötti szabadalomháborúban új fejezet kezdődött a héten, az egyik amerikai bíróság ugyanis betiltotta a Galaxy Nexus forgalmazását az Egyesült Államokban és importtilalmat vezetett be a készülék ellen.

Az intézkedés ideiglenes, a döntés a végleges bírósági ítélet meghozásáig marad érvényben - erre azonban akár éveket is várni kell. A Galaxy Nexusszal egy időben a Galaxy Tab 10.1-et is kitiltotta a bíróság, annak a döntésnek azonban jóval kisebb súlya van. Egyrészt a termék már kifutott, néhány hónapja leváltotta a Galaxy Tab 2, másrészt nem szabadalmi, hanem formatervezési problémák miatt tiltotta meg az importot a bíróság, ami nem a Google és az Android, hanem egyedül a Samsung felelőssége. A Galaxy Nexus ügyében hozott ítélet érdemben nem károsítja a Samsungot (a sikermodell Galaxy S III forgalmazása akadálytalanul megindult), azonban hatalmas szimbolikus arculcsapás a Google számára - a Galaxy Nexus továbbra is az Android referenciatelefonja, e státuszt pedig a 4.1-es verzió (Jelly Bean) két héten belül esedékes piacra dobásával is megtartja.

A kaliforniai kerületi bíróság döntése értelmében a tényleges per tényleges ítéletéig a Samsung Galaxy Nexus kiskereskedelmi és nagykereskedelmi eladásait valamint importját le kell állítani. Lucy Koh bírónő döntése szerint "az Apple sikeresen bebizonyította, hogy az ideiglenes intézkedés hiányában súlyos veszteséget szenvedne piaci részedést és eladásokat tekintve, mind az okostelefonos, mind a hozzá kapcsolódó egyéb piacokon." Érdekes módon múlt héten Chicagóban Posner bíró pontosan ellenkező álláspontra jutott egy hasonló, a Samsung helyett a Motorola ellen folyó perben.

^{Samsung Galaxy Nexus tesztünk itt olvasható}

A döntés értelmében az előzetes tilalom érvényesítéséhez az Apple-nek 95 millió dolláros letétet kell elhelyeznie, amely az esetleges ellentétes értelmű végső döntés esetén a Samsung kárát fedezné. A Samsung a döntés ellen fellebbezéssel élt, amelyet a bíróság elutasított, így a tilalom érvénybe lépett. Ettől függetlenül a Galaxy Nexus a Google Play Store-ban cikkünk írásakor már nem elérhető, "coming soon" felirattal szerepel, az Apple tehát érvényesítette a számára kedvező döntést.

A szabadalmi perekben az Apple néhány kedvenc szabadalmát szokta felhasználni a versenytársak ellen, mint a feloldáshoz használt vízszintes virtuális csúszka, a lista végén megjelenő rugós hatás vagy a telefonszámok és emailcímek linkszerű kielemelése. A Galaxy Nexust azonban nem ezek miatt, hanem a "Quick Search Box" funkció miatt kaszálta el a bíró, amellyel egyszerre lehet keresni a készüléken található változatos alkalmazások adatai között, így a beírt szövegre találatok érkeznek az email-kliensből, a telefonkönyvből illetve a webről is. A bíróság úgy találta, hogy ez a megoldás megsértheti az Apple szabadalmát.

"Meggyőződésünk, hogy a döntés nyomán csökken az Egyesült Államok vásárlói számára elérhető termékek száma" - áll a Samsung közleményében. "Szorosan együttműködünk a Google-lal a helyzet rendezésén, mivel a kérdéses szabadalom a Google unified search képességével kapcsolatos." A vállalatok tehát egy szoftveres módosítás segítségével kísérlik meg megkerülni a kitiltást.

A nagy Motorola-kérdés

A Google a bejelentéskor és azóta is csak egy okot említett, ami indokolta a Motorola tavaly nyári felvásárlását: szükség van az amerikai gyártó szabadalomportfóliójára ahhoz, hogy az androidos ökoszisztéma védekezni tudjon a jogi csatározásokban. A Samsung által most elszenvedett vereség azonban (újra) rámutat arra, hogy a Google vezetőinek számításai nem váltak be, a több mint 16 ezer szabadalmat tartalmazó portfólióval nem sikerült visszavágni a Microsoftnak és az Apple-nek, miközben a Google gyártópartnerei folyamatosan súlyos vereségeket szenvednek el. A HTC termékeiről az amerikai bíróság már korábban kimondta néhány Apple-szabadalom megsértését, így az Egyesült Államok piacára készülő modellek állítólag némileg módosított szoftverrel érkeznek, amely például nem tartalmazza a telefonszámok és emailcímek kiemelését.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Az Androidot érdemi szellemi tulajdon nélkül szerezte meg a Google, a rendszer fejlesztése során pedig elmulasztotta felhalmozni az iparágban szokásos módon a jogi védőhálót adó szabadalmi arzenált. Lehet természetesen érvelni amellett, hogy az amerikai (vagy az általában vett) szabadalmi rendszer hibás, diszfunkcionális, tény azonban, hogy jelenleg ez érvényes és az összes piaci szereplőnek eszerint kell játszania. Az Android látványos piaci sikere nyomán a versenytársak azonnal kiaknázták a Google gyengeségét és szabadalmi pereket indítottak a gyártók ellen. A perekben a Microsoft és az Apple vitte a prímet, a két nagy vállalat azonban alapvetően eltérő stratégiát választott. Míg a redmondiak készülékenként néhány dolláros licencdíjat alkudtak ki az összes nagyobb gyártótól (a Sony és a Motorola kivételével), Steve Jobs cége a "termonukleáris háborút" választotta és az androidos termékek lebutításán, a szabadalmaztatott megoldások kivetetésén fáradozott.

Ilyen körülmények között indultak a találgatások, hogy a Motorola is az androidos tábor ellen fordulna és licencdíjat kérne szabadalmai megsértése miatt. Nem csoda, hogy a pletykák beindulása után rövid idővel a Google bejelentette, hogy felvásárolja a telefongyártót, azzal a kifejezett céllal, hogy a szabadalomportfóliót az Android ellenfelei ellen fordítsa. Ez a felvásárlás után fokozatosan meg is történt, a német és amerikai bíróságokon a Motorola az Apple és a Microsoft ellen is ellentámadásba ment át, a perekben azonban jobbára úgynevezett FRAND  szabadalmakat használtak fel.

Ezek különböző mobilos szabványokban felhasznált megoldásokra vonatkoznak és mint ilyenek, megkerülhetetlenek minden gyártó számára. A Motorola/Google álláspontja szerint azonban a Microsofttal szemben felhasznált H.264-es szabadalmak és az Apple-lel szemben érvényesített adatátviteli szabadalmakért nem fizetett a két cég, ezért most brutális, 2,25 százalékos részesedést kér az eladásokból - ez az Apple esetében például (600 dolláros átlagos eladási árat használva) mintegy 2,3 milliárd dollárt jelent.

Hol a kritikus szabadalom?

A FRAND-szabadalmak ilyen agresszív felhasználását azonban a szabályozó szervek nem nézik jó szemmel, mind az európai, mind az amerikai hatóságok vizsgálatot indítottak a Motorola gyakorlata kapcsán. A FRAND-szabadalmakkal való pereskedés (és importtilalom kérése) ugyanis ellentmond a szabványok szellemiségének, amelyeket pontosan azért hoznak létre, hogy a gyártók termékei együttműködhessenek, így létrejöhessen egy közös piac. Ez szükséges egyrészt a kritikus tömeg eléréséhez, másrészt a nyíltabb versenyhez is.

Nem zárható ki természetesen, hogy a Motorola/Google jogi képviselői találni fognak majd kritikus fontosságú, nem FRAND-terhelt szabadalmakat is a hatalmas portfólióban, amellyel sarokba tudják szorítani az Apple-t és felmondhatják a microsoftos licencmegállapodásokat. Az elmúlt egy évben azonban ez a keresés sikertelen volt és nincs garancia arra, hogy valaha sikeres lesz. Így egyelőre bizonyosan kijelenthető, hogy a Motoroláért hiába adott ekkora pénzt a Google.