Újra amerikai a legerősebb szuperszámítógép

Újra az USA az élen

2009 novembere óta nem amerikai szuperszámítógép állt a Top500 lista élén, de a Sequoia nevű rendszer most visszaszerezte a koronát. Az IBM BlueGene/Q architektúrára épülő gép tavaly novemberben került fel a listára, de akkor még nem volt teljesen kész, csak 65 ezer processzormagot fogott munkára. Időközben az IBM és a Lawrence Livermore National Laboratory mérnökei folytatták a munkát, amelynek eredményeképp már 1,572 millió (!) processzormag és 1,572 millió gigabájt memória üzemel a 96 rackszekrényben, amelyek összteljesítménye 16,32 petaflops a Linpack teszt szerint. Ez több mint másfélszer annyi mint az előző rekorder, a japán Fujitsu K Computer teljesítménye, amely így már csak a második legerősebb a világon.

^{Zajlik a Sequoia telepítése}

A BlueGene/Q alapja egy egyedi fejlesztésű 18 magos, 64 bites processzor, mely a PowerPC A2 architektúrára épül. A lapka érdekessége, hogy egy magot az operációs rendszer futtatására tart fenn, 16-ot az aktuális HPC-feladat köt le, egy mag pedig tartalékban marad. Az IBM szerint a tartalék mag sokat segít a magas rendelkezésre állás elérésében, a több százezer processzort tartalmazó gépekben ugyanis egy-egy CPU-mag rendszeresen felmondja a szolgálatot. Ilyenkor a tartalék mag transzparens módon átveszi a hibás egység feladatát, a rendkívül hosszú ideig zajló szimulációs munkafolyamatokat pedig nem kell megszakítani.

A lista harmadik helyét egy újabb IBM BlueGene/Q gép foglalja el, az amerikai Argonne National Laboratoryban működő, Mira fantázianévre hallgató rendszer 786 ezer processzormagja 8,15 petaflops teljesítményre volt elég a Linpack tesztben. A tíz legerősebb gép között még egy amerikai található, a hatodik helyen álló Jaguar az elvégzett bővítések után már 298 ezer processzormagot mozgósít, teljesítménye ezzel 1,9 petaflops fölé emelkedett. A Jaguar egyébként hibrid felépítésű, AMD Opteronok mellett NVIDIA Tesla GPU-k is találhatók benne.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Olaszország is a szuperszámítógépes nagyhatalmak közé került, a több mint ötven egyetemet tömörítő CINECA egy 1,72 petaflops teljesítményű gépet állított üzembe, amely szintén IBM Blue Gene/Q architektúrára épül, és jelenleg a hetedik leggyorsabb a világon. A tíz legerősebb gép között az amerikaiak mellett két kínai, két német és egy francia található. A mérnöki-tudományos rendszerek fejlődését jól jellemzi, hogy a 2012 júniusi listán már 20 gép teljesítménye van 1 petaflops fölött, tavaly novemberben ezeknek a száma még csak 10 volt. A top500 listán megtalálható gépek összesített teljesítménye 123 petaflops, ez közel duplája a novemberi 74,2 petaflopsnak.

Knights Corner = Xeon Phi

A listán szereplő gépek túlnyomó többsége Intel Xeon processzorra épül, de az őszi 384 helyett már csak 372 ilyen rendszer kapott helyet a Top500-on. A HPC feladatokat megcélzó új Opteronok egyelőre nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, az új listán ugyanúgy 63 Opteron-alapú gépet tartanak nyilván mint fél éve, az IBM processzoros rendszerek száma eközben 49-ről 58-ra emelkedett ősz óta. Érdemes megemlíteni, hogy a Top500 rendszer közül 57-ban találhatók GPU-k, a HPC jelentőségét idejekorán felismerő NVIDIA fölénye megkérdőjelezhetetlen ezen a területen, 53 szuperszámítógépben a zöld logós cég chipjei dolgoznak.

Az új rangsorban egyetlen rendszer van, amely Intel Xeon Phi ("Knights Corner") lapkákat is használ a masszívan párhuzamos feladatok gyorsítására - ez az Intel saját rendszere, a lista 150. helyét foglalja el 118 teraflopsos teljesítményével. Figyelemre méltó a rendszer energiahatékonysága, a wattonkénti 1170 gigaflops számítási teljesítményt csak a BlueGene/Q gépek tudják felülmúlni, de azok egyedi fejlesztésű chipekre épülnek, míg a Xeon Phi lapkák a kereskedelmi forgalomban is hozzáférhetők lesznek PCI Express felületű bővítőkártyákon.